Az indoklás nélküli kirúgás jogszabályi lehetősége óriási kísértést jelent. A magyar politika pedig soha nem tudott ellenállni egyetlen kísértésnek sem.
(Fotó: Huszti István/Index)

Nem osztotta meg a közvéleményt az államigazgatásban dolgozó tisztviselők indoklás nélküli elbocsátását lehetővé tevő törvény. Ugyanis szinte kizárólag csak tiltakozások voltak, Sólyom László pedig hétfőn vissza is küldte a törvényt a Parlamentnek. Az ellenzők a pártoktól független, semleges közigazgatást féltik - a dolog azonban ennél bonyolultabb.

Miért kell ez a törvény?

Régi probléma a nagy és alacsony hatékonyságú központi állami apparátus. Nem kérdéses, hogy átfogó államreformról a köztisztviselők számának jelentős csökkentése nélkül nem is beszélhetünk. A mostani jogszabályi környezetben azonban egy köztisztviselőt gyakorlatilag lehetetlen kirúgni. A kormányoknak korábban is mindenféle trükkökhöz kellett nyúlniuk, még akkor is, ha egy teljesen alkalmatlan tisztviselőtől akartak megszabadulni.

De ez amúgy is általános probléma Magyarországon: még egy átlagos munkavállalótól is rendkívül nehéz megválni, ezért a munkaadók szintén különböző cselekkel (pl. közös megegyezés kikényszerítése) kerülik el a felmondást.

Az új kormány nagyot szeretne vágni a köztisztviselői állományban, ez pedig kétségtelenül csak tömeges és indokolás nélküli elbocsátással lehetséges. A jelenlegi jogszabályi környezetben azonban ez perek sokaságát jelentené, melyek túlnyomó többségét az állam bizonyosan el is veszítené.

Mi a baj mégis a törvénnyel?

Ám a problémának van egy másik oldala, mely szintén teljesen érthető. Egy olyan jogszabályi lehetőség, mely lehetővé teszi az indokolás nélküli kirúgásokat, óriási kísértést jelent. Például arra, hogy ne csak azoktól váljanak meg, akik nem jól dolgoznak vagy feleslegesek, hanem azokatól is, akikkel szemben pusztán csak politikai vagy egyéb, nem szakmai kifogások merülnek fel.

És ne kergessünk álmokat! A magyar politika soha nem tudott ellenállni egyetlen kísértésnek sem. Biztosak lehetünk benne, hogy miként bármelyik másik párt és kormány, úgy a mostani is visszaélne ezzel a lehetőséggel.

Azt is látnunk kell, hogy a modern világban a hatalmi ágak megosztásának Montesquieu-i elve már nem működik. A kormányt elsősorban már nem a parlament vagy az igazságszolgáltatás ellenőrzi, így a rossz politikai döntéseket sem az ellenzéki politikusok vagy a független bírák képesek megakadályozni. A hatalmi visszaélések és a rossz politikai döntések valódi gátja mára a média és a szakmai alapon működő közigazgatás. A vitatott törvény éppen ezért jelentene arculcsapást a politika feletti ellenőrzésnek.

Mi lehetne egy kompromisszumos megoldás?

De persze nemcsak ez az új szabályozás adhat alkalmat a visszaélésekre, hanem a régi is. Kormányváltás előtt mindig azt láthattuk, hogy a bukott adminisztráció saját kádereit köztisztviselői pozíciókkal ajándékozta meg, ahonnan azokat csak óriási végkielégítés árán lehetett kirobbantani. Nyilván ez is tarthatatlan.

Mindezeket mérlegelve, a Véleményvezér támogatja ezt az érthető célból meghozott törvényt. De csak akkor, ha a kormány ad bizonyos garanciákat! Például, hogy az indokolás nélküli kirúgásokat csakis egy egyszeri közigazgatási reformra használnák fel, és neadjisten még valamilyen civil kontrollt is biztosítanának a visszaélések megakadályozására.

Enélkül a törvény könnyen vezethet a közigazgatás teljes átpolitizálódásához.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!

Kapcsolódó írások:
T/45. törvényjavaslat a kormánytisztviselők jogállásáról
Sólyom László visszaküldő levele és indoklása
MTI-hír a törvényjavaslat tartalmáról (Hírszerző)
Sólyom visszadobta az indoklás nélküli kirúgásokról szóló törvényt (origo)