Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Véleményvezér

vv

A sikeres és sikertelen oktatás titka

2010.07.07. I 69 komment I Címkék: oktatas allam posztkommunizmus magyar balint

Megtanulta-e a Fidesz, hogy aki rövid távon gondolkodik és saját mániáit akarja egy egész országra erőltetni, az itt mindenképpen elbukik?

Az Országgyűlés a héten elfogadta a Fidesznek az oktatásra vonatkozó törvénymódosításait. A változások nem igazán nagyok, nem is radikálisak, sőt bőven hagynak időt a bevezetésükre is. Tartalmilag jórészt már korábban kipróbált és jól, legalábbis a mostaninál jobban működő gyakorlatok visszaállításáról szólnak.

Ez az óvatos hozzáállás indokolt. Az oktatás ugyanis egy rendkívül konzervatív dolog: nem csak a különféle színezetű kormányoknál, hanem még a politikai rendszereknél is lassabban változik. Miközben nagyon könnyű gyorsan elszúrni mindent, építkezni csak évtizedek alatt lehetséges.

A változások:

2010/11-es tanévtől
Második osztály végétől ismét van lehetőség alsóban érdemjeggyel is osztályozni. Ha egy iskola úgy dönt, maradhat a csak szöveges értékelésnél is.

Szülői beleegyezés nélkül is lehet buktatni alsóban. Az elsős diákot azonban ezután is csak akkor lehet megbuktatni, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan hiányzás miatt nem tudta teljesíteni.

2011/12-es tanévtől a 2014/15-ös tanévig fokozatosan
Heti öt kötelező testnevelésóra fokozatos bevezetése, először csak az 1. és 5. évfolyamon. Tömbösítés esetén is biztosítani kell a mindennapos testmozgás lehetőségét. A módosítás szerint az általános iskola első négy évfolyamán naponta legalább 30 perc játékos, egészségfejlesztő testmozgást kell szervezni.

2013/14-es tanévtől
A felsőoktatási intézmények helyett kormányhatározat írja elő, hogy a felvételihez melyik vizsgatárgyból kell emelt szintű érettségi vizsgát tenni.

Forrás: Index
 

survey software
survey service


Hogyan él tovább egy régi rendszer?

Magyarországnak jelentős tradíciói vannak az oktatásban, a magyar oktatás sokáig világhírű volt. Ám miközben az 1000 főre eső Nobel-díjasok száma méltán gyakori hivatkozási alap, a tény, hogy ők szinte kivétel nélkül a háború előtti világ tanítványai, általában nem kerül említésre. Akkoriban ugyanis komoly, hosszú távú koncepciója volt az oktatáspolitikának, és jelentős összegeket költöttek rá még a világválság ideje alatt is. Ez az oktatáspolitika a tanárokon és kiváló tudósokon keresztül hatásaiban bőven a '60-as évekig kitartott.

Az ember ugyanis normális esetben egy-két évtizedet is eltölt a közoktatásban, és amit és ahogy valaki gyerekkorában megtanul (vagy nem tanul meg), annak a hatása egy életre szól. Meg annak a hatása is, amit a tanára tanult meg egykor. Az általános iskolai tanárok átlagéletkora a rendszerváltozáskor 37, középiskolai pedagógusoké 40 év volt – ez a szám azóta lassan, de növekszik. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy ma 25 éves fiatal középiskolai tanárai jellemzően a '70-es évek második felében jártak maguk is középiskolába és egyetemre, egy ma 50 éves ember tanárai pedig az '50-es évek első felében.

Rendszert lehetett váltani – professzorokat, tanszékeket és néhol tanári gárdákat viszont már nem. Ezért ahogy a Horthy-rendszer oktatáspolitikája bőven a szocializmus harmadik évtizedéig élt, úgy élnek sok tekintetben a mai napig is a szocialista oktatási rendszer maradványai hazánkban.

Mi a titok?

Egy ilyen rendszerrel, ahol bármilyen változtatásnak évtizedes kifutása lesz, rendkívül óvatosan kell bánni.

A világháború előtti oktatási rendszerek sikerének éppen az volt a titka, hogy sosem ültek fel a pillanatnyi pedagógiai divatoknak és az azokat megalapozó politikai ideológiáknak: szilárdan kiálltak a már bevált dolgok, a tehetségnevelés elsőbbsége és a kemény lexikális tudás mellett. Emellett az oktatáspolitika mindig figyelemmel volt a helyi sajátosságokra, és a nagy, átfogó változtatások helyett az oktatási rendszer folyamatos finomítását részesítette előnyben.

A rendszerváltozás utáni magyar oktatáspolitika, melynek kétségtelenül Magyar Bálint a meghatározó figurája, jellemzően pont ennek az ellenkezőjét tette. Miközben a szocialista gazdaságot felváltotta a versenyen alapuló piacgazdaság, az oktatásban furcsamód folyamatosan csökkentették az elvárt tudásanyagot és az érettségi követelményeket, háttérbe szorították a versenyhelyzeteket és a teljesítményelvet.

Ez a gondolkodásmód a ’60-as, '70-es években divatba jött, a hagyományos iskolarendszerrel szembeszálló pedagógiai koncepciók hazai importja volt – a probléma azonban nem csupán abban jelentkezett, hogy ezek ellene mentek a magyar oktatási hagyományoknak. A legnagyobb hiba ugyanis az volt, hogy hazai viszonyok mellett soha ki nem próbált újításokat kíséreltek meg bevezetni a magyar oktatásba, nevetséges rövid időn belül. Az elmúlt kormányzat láthatóan különösen nem értette az közoktatás „alaptörvényeit”.

online surveys


Közhely, hogy egy kis ország az oktatásban tud igazán nagy dolgot csinálni. Azonban ehhez mindig hosszú távú, alaposan megfontolt tervek kellenek – aki rövid távú célokat kerget és saját mániáit akarja egy egész országra erőltetni, az itt mindenképpen elbukik. A héten elfogadott módosításokból úgy tűnik, ezt az új oktatási kormányzat talán már megtanulta.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!
 

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!

Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.

A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2010.07.07. 09:25:18

Buktatni eddig is lehetett alsóban, csak kizárólag szülői beleegyezéssel. Nos természetesen az történt, hogy a szülők nem egyeztek bele, ti. "az szégyen a szomszédok előtt".
A tornaórák bővítését alapvetően nem lehet kifogásolni, az a kérdés, hogy mivel fogják azokat megtölteni. Mi pl. anno lelkesen gyakoroltuk a magasugrást, meg a hozzá tartozó mozdulatokat, mondanom sem kell, azóta is lelkesen ugrálok át minden, méter-másfél méter magasságban, vízszintesen felfüggesztett lécet...
Felvételi: tök jó, de ez nem fogja orvosolni a felsőoktatás problémáit. Illetve nem ez fogja orvosolni.
Lexikális tudás: én pont azt gondolom, hogy nem kifejezetten ezt kell erősíteni. Inkább az alapvető készségek elsajátítását (és, ha azok nincsenek meg, vagy gyengék, akkor igen, elsőben is lehessen buktatni), és az elemző gondolkodást, a forráskritikai képességek. A lexikális tudás (amelybe belefoglaltatik a mindennapi élethez szükséges tudás is) mellett erre a két dologra kell rágyúrni.

itoh 2010.07.07. 09:25:24

Nagyon jó cikk. Ritka az ilyen az Indexben.

white zimbabwean 2010.07.07. 09:55:12

A mindennapi testnevelés 1990 óta mindig cél, de arról nem beszél senki, hogy az iskolák kb. 1/3-ából hiányzik a megfelelő tornaterem. (Ne csak kicsi falusi iskolákra gondoljunk sok városban, fővárosi kerületben lévő iskolákban sincs megfelelő tornaterem). Tornaterem építési program utoljára az MDF-kormány idején volt azóta nem....

érdeklődő 2010.07.07. 09:55:21

A kihalófélben lévő, vagy paradigmát váltó liberális értelmiség ámokfutása ért ezzel véget. Mert nekik is rá kellett jönniük, hogy vannak dolgok amik nem változnak, és nem kell konzervatívnak lenni ahhoz, hogy ezt belássa az ember. A tanulás nem változik, nem lehet felpuhítani, lazítani, csak vérrel, izzadtsággal és könnyekkel lehet eredményt elérni. A liberális egalitáriánusosdi itt nem nyerhet érvényt. A kétszíntű rendszer viszont alapvetően jó és a bürokrácia leépítését célzó intézkedésként fontos megtartani. Azon kéne elgondolkodni, hogy a nyolc évnyi pusztítás által okozott károkat hogyan lehetne helyrehozni, a felelősöket felelősségre vonni...

panteon 2010.07.07. 09:55:32

Marhaság a cikk.Sokszor előfordul az indexen.
Csak meg kell nézni a fiatalokat az elmúlt 20 évben.
Egyre hülyébbek.Ha tetszik ha nem ez van.
Köszönhetően a nagy liberalizációnak, a gyereknek már lassan csak joga van, kötelelessége nincs, lassan azt fogja mondani egy feleltetés során, hogy az ügyvédje nélkül nem mond egy szót sem.
Az első 3 osztákyban különben is a szülő! kapja az osztályzatot, mert a gyerekkel le kell ülni tanulni.
Teljkesen jogos a buktatás.
Torna óra teljessen ok.

dr. Sigmund Fraud 2010.07.07. 09:55:35

Azért óvatosan a háború előtti oktatáspolitika dicsőítésével. Két okból:
- Nem csak a tehetséggondozás elsőbbsége miatt volt alkalmas kiváló egyedi eredmények elérésére, hanem azért is, mert kizárólag a középosztály részére volt elérhető. A lakosság döntő többsége számára max írás-olvasás tudást adott. (Részletesebben lásd Puszták népe) Ebben az értelemben nem összevethető a háború után bevezetett általános és kötelező oktatással.
- A kemény lexikális tudás értéke ma már sokkal alacsonyabb. A mai, tudásközpontú társadalomhoz a kompetenciaalapú oktatás áll közelebb. Nem fontos bemagolni, mikor hozták meg az Aranybullát. Fontosabb, hogy tudjon szöveget és összefüggést értelmezni és forráskritikusan olvasni. Ebben a János vitéz nem segít.

ampelmann 2010.07.07. 09:55:42

@Vérszegény éjszakai dúvad: azert az hogy benne volt a tornaora oratervben hogy magasugrast gyakorolni, megtanulni az nem egyenlo azzal hogy haszontalan. Kepes lennel egyaltalan atugrani 1 metert is?

ampelmann 2010.07.07. 10:13:45

@dr. Sigmund Fraud: de hogy velemenyet ki tudja fejezni es ne 800 szo erejeig terjedjena szokincse ahhoz azert elengedhetetlen a Janos vitez (nem csak az!) es hogy megertse hogy egyes politikai berendezkedesek/tarsadalmi viszonyok, miert jok es mi lenne jobb stb... miert nem a vilagban azert nem art ha tudja mi volt az Aranybulla (es nem csak az!) es ha mar ott van akkor legalabb tudja mikor volt.
Errol volt francia lakotarsam esete jut eszembe mikor kurva nagyon buszke orszagara meg marszejjeszre de nem tudta az evszamat a forradalomnak. Nah akkor egy rogtonzott tortenelem orat tartottam neki. Angolul :)

TGabi 2010.07.07. 10:13:58

Az oktatással kapcsolatban most véletlenül igaza van a kormánynak. Tényleg túlzásba lett vive a fene nagy liberalizmus...

Samott 2010.07.07. 10:14:11

Ez a napi testneveles ora a legnagyobb hulyeseg, az hogy rovid is lehet, de legyen, csak fokozza a kretenseget. En meg emlekszem hogy ment egy testneveles ora, az illetekesek ugy latszik mar nem: ahhoz ugyanis be kell cipelni a tornaruhat, oda kell erni az oltozohoz, at kell oltozni, elpakolni az utcai ruhat es lemenni a tornaterembe (mar ha volt szabad terem es nem csajok voltak soron - ha kint esett az eso akkor a folyoson lepcsoztunk meg probalt lekotni minket a tanar)... ha letelt akkor vissza az oltozobe, lezuhanyzoni, atoltozni es megtalalni a kovetkezo tanitasi termet. Lehet szamolgatni hogy mennyi idot fognak elb.szni a jarulekos dolgokkal a kolykok naponta 30 perc kotelezo ugrabugra miatt. Legyen heti ketto, legalabb ket oraban... abba legalabb kenyelmesen belefer minden.

Terniak 2010.07.07. 10:14:24

Ezekkel az intézkedésekkel teljesen egyetértek.

A mozgás nagyon fontos, más kérdés, hogy ezt kell-e osztályozni. Én szinte minden szertornához béna voltam, de a labdasportokban jó voltam. Ha nem az lesz a cél, hogy potenciális olimpiai bajnokokat képezzenek mindenkiből, hanem az egészséges életmóda neveljenek, nagyon jónak tartom ezeket a dolgokat.

ursus artos 2010.07.07. 10:14:56

Az, hogy sokáig világhírű volt az oktatásunk, enyhe túlzás. Sosem volt az. Szar volt az a hetvenes években is, különben nem lenne most ennyi például a bankok által megtéveszthető, vagy az emeszpé uszításaira vevő, vagy a legyen béke és egyetértés nyilatkozatot félreértő és rettegő ember.
Az oktatásunkból alapvető rendszerelemek hiányoznak: sztenderdizált tudásmérés, megtanítási stratégia, hatékony nyelvoktatás, jó tankönyvek és amúgy egyáltalán: tankönyvek.
És ezek mindig hiányoztak. Előrelépés talán csak a 78-as tantervi reform volt, de a végrehajtása felemásra sikeredett.
Mindenesetre egy kommentben és egy cikkben szinte lehetetlen lenne leírni a bajokat és a megoldásokat.
Mindazonáltal a bevezetőben sugalmazottal ellentétben a Fideszre éppen a hosszútávú gondolkodás jellemző, legalább is Orbánra biztosan.

ÁkiBáki (törölt) 2010.07.07. 10:15:25

Jó gondolatok. Mindenképpen egy útkeresés, amely megpróbálja kivezetni az oktatáspolitikát abból a gödörből, melybe az elmúlt évek irányítása taszították. Hogy is volt?

"...Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán..."

Ez a cél nehezen elérhető agyonszabályozott, ki tudja milyen érdekek által irányított oktatási rendszerrel, agyonhajszolt, alulfizetett, kizsigerelt pedagógusokkal, akik elsősorban a napi megélhetési gondjaikkal vannak elfoglalva, nem pedig a tanítással.
Pedig ezt a napvilágot csak ők képesek megalapozni, erre sem a tv, rádiók, internet nem alkalmas, viszont ha az alap megvan a későbbiekben nagyon jó kiegészítők.
Tehát az oktatás a jövőnk első lépcsője.
Legalább próbáljunk meg elindulni rajta.

Amúgy pedig szerintem teljesen mindegy milyen jelzőt biggyesztünk egy oktatási rendszer elé, a lényeg, hogy milyen eredményeket produkál.
Tisztelet a kivételnek, ez hagy némi kívánnivalót maga után, amennyiben az elmúlt éveket szemléljük.

Jó a cikk. Gratulálok.

Terniak 2010.07.07. 10:28:03

A Lexikális tudás elhanyagolásával nem értek egyet.

Külföldi iskolai tapasztalataim alapján a magyar diákoknak óriási előny az is, hogy nagyon nagy lexikális tudást szívnak fel, ez segít az összefüggések megértésében is.

Tény, hogy vannak túlhajtások, de igenis tudja egy művelt felnőtt, hogy mikor volt az I. világháború...

szomszédmarinéni 2010.07.07. 10:28:14

@ampelmann: Csakhogy a tornaóra legfontosabb szerepe az, hogy ránevelje a gyereket a rendszeres testmozgásra, ehhez pedig meg kell szerettetni vele. Szvsz. Namármost szekrényugrással és effélékkel nem megy, pláne, ha a _készségtől_ függő teljesítményt még osztályozzák is.
Magasugrás - ugyan mire jó? Ha át kell ugranom valamit, rendszerint nem magasra, hanem távolra kell ugranom, de még az iskolai távolugrásnak sincs túl sok köze hozzá.
Félreértés ne essék; kell az osztályozás, kellenek a valóban hasznos mozgásformák, de a későbbiek szempontjából a működőképes megoldás az volna, ha a gyerek teljesítményét önmagához mérnék - ha fejlődik, jó jegyet kap, ha nem, rosszat.

Terniak 2010.07.07. 10:28:27

@Samott: mi esőben is játszottunk, hóban is. Semmi bajunk nem lett, sőt...

Igenis kezdjék a napot testmozgással. Én mindent meg adnák érte, ha most munka mellett, minden reggel az edzőteremben kezdhetném a napot.

Orvosom mondta: a fene nagy nyugat-európai életmód majmolásnak legalább ez az egy előnye lehetne. Ott igenis hangsúlyt fektetnek a megelőzésre, a reggeli tornára. Ha ez ingyen rendelkezésre áll a gyerekeknek, csak jobb.

no-night · http://anothernonight.blog.hu/ 2010.07.07. 10:28:44

A Horthy-korszak oktatáspolitikájának ugyanaz volt a hátulütője, mint a második világháború utáninak - amely amúgy szintén a lexikális tudásra alapozott mindig - a hiányzó érték- és világnézeti semlegesség. A klerikális-soviniszta alap ugyanolyan káros volt, mint a marxista szemlélet. A rendszerváltáskor az utóbbitól kellett (volna) kőkeményen megtisztítani az oktatást, és azt sem szabadott (volna) hagyni, hogy az előbbi ismét felüsse a fejét. (Még az egyházi iskolákon belül sem.)

Ehhez képest a liberális oktatáspolitika inkább a tudásbázist kezdte ki, ezért devalválódott minden képzés - illetve pont emiatt a liberális töltet miatt szemtelenedtek el a purdék, illetve szüleik. (Félreértés ne essék, nem nádpálca és kukoricára térdepeltetés kell ahhoz, hogy az otthoni nevelés hiányait ellensúlyozza, inkább pont az utóbbira kell a hangsúlyt helyezni.)

Az alsós buktatás régen is volt, és nem volt semmi baj vele. A túl sok tornaórával az a baj, hogy ennek is elcseszik a kivitelezését. Az óvodában mi is tornáztunk sokat, de azt inkább játékos formában... az iskolában viszont minden tornatanár maximalista, aki előtt nem ember az, aki nem tud úszni, kötélre mászni, vagy a gyűrűn az "alapgyakorlatokat" végigcsinálni. A körbefutás agyatlan dolog, és nem érdemes senkit se focira vagy kosárlabdára kényszeríteni, ha az egyszer távol áll tőle.

Inkább a tornaórák tartalmát kéne átgondolni, hogy ne mindenkiből élsportolót akarjunk nevelni, vagy itt éljük ki a szadista hajlamainkat, hanem olyan testmozgást adjunk a gyereknek, amely hasznos lehet neki. Sokan mondják például, hogy alapvető önvédelmi fogásokat kéne tanítani, ami épp elég este a sötét utcán, de ettől még nem töri ki véletlenül puszta kézzel annak a nyakát, aki beszólt neki...

Ha a jelenlegi tartalommal marad meg a túl sok tornaóra, az csak egy eredménnyel fog járni: rengeteg többé-kevésbé kamu orvosi igazolással!

ÁkiBáki (törölt) 2010.07.07. 10:28:58

@dr. Sigmund Fraud: Már bocs, de igenis kell tudnia, hogy mikor volt az Aranybulla. Ha nem tudja, mihez viszonyít? A kompetenciaalapú oktatás nem az általános műveltség sutba dobását jelenti.
Azonkívül a János vitéz - bármennyire is nem menő ma - de az anyanyelv használatát erősíti, többlet szókincset ad. Nem bemagolni kell, csak elolvasni.
Amire a mai tanulónak nincs ideje és türelme.

Barnamaci 2010.07.07. 10:29:06

Buktatás: ez második osztályban alapvetően a tanár csődje. A gyerekek alapból érdeklődöek, kiváncsiak, és nagyon fogékonyak minden újra. DE: egy ilyen életkorú gyerek azért fog lelkesen tanulni, mert szeretne megfelelni a tanitónéninek, szereti őt. Ha a tanitónő nem fordul minden gyerekhez egyenlően, és esetleg gyengébb képességűeket pár negativ szóval "motivál", úgy a gyerek garantáltan nem fog megtanulni irni-olvasni, számolni, mert a tanár ELVESZI a kedvét, megöli benne a kiváncsi gyermeki lelket.

Tornaóra: dicséretes, de ez majd megint annak a rovására fog menni, hogy a gyerekek +3-4 órát töltenek az iskolában (mert melyik másik tanóra számát fogják csökkenteni?)

Lexikális tudás: már sokszor hangoztatták, hogy ez a totális csőd. Szükség van egy bizonyos szintű műveltségre, senki nem vitatja. DE: a magyarok pl. szövegértésből (olvasott szöveg értése) az utolsó helyen kullognak a nemzetközi felmérésekben. Mert nincs idő az olvasás-irás-számolás alapjainak rögzülésére, ami elkerülhetetlen lenne, hogy erre majd tudjunk épiteni. Más világ van, mint 30-40 éve, sokkal gyakorlatiasabb az élet, lényegesen többet kéne a gyerekeknek TAPASZTALATSZERZÉS közben tanulni, GYAKORLAT közben új ismeretekre szert tenni. Az emberek nagyobbik hányada alkalmatlan a biflázásra, ráadásul egy-egy vizsgára bemagolt lexikális anyag gyorsan felejtődik is.
Ezen kéne elsősorban változtatni!!!!!!!

sárkányfő 2010.07.07. 10:37:55

"Ám miközben az 1000 főre eső Nobel-díjasok száma méltán gyakori hivatkozási alap, a tény, hogy ők szinte kivétel nélkül a háború előtti világ tanítványai, általában nem kerül említésre. "

Ez a "Nobel-díjasok száma"-féle történet eme értelmezése mikor fogja már magát kihúzni a magyarok kollektív tudatából... A Nobel-díjasok csodálatos _egyéni_ teljesítményt nyújtottak. Még akkor is, ha néhány nagyszerű pesti gimnázium és azokon belül is pár fantasztikus pedagógus is állt a tehetségek fejlődésének korai szakaszának egyengetése mögött.

Kusturicáról kinek jut eszébe a csodálatos szerb filmművészet? Vagy a csodálatos szerb filmes képzés? Senkinek. És joggal. Kusturicáról mindenki Kusturicára, és az Ő nagyszerű egyéni teljesítményére gondol, teljes joggal. Filmjei nem a szerb filmes képzést minősítik. De ugyanezt el lehetne mondani Bartók Béláról, meg ezer más zseniről is.

A zsenik általában nem az oktatási rendszert minősítik, hanem csakis önmagukat. Sokszor épp az oktatási rendszer ellenére tudnak fejlődni. A különcökkel ritkán tud bármit is kezdeni egy állami rendszer, már az is siker, ha nem ront rajtuk.

Az, hogy réges-régi dicsőségeket emlegetünk fel - lásd még: 6-3 - az inkább minket minősít, nem mást.

Ezzel együtt természetesen régen valóban jó oktatási
rendszerünk volt, de nem a Nobel-díjasok igazolják ezt.

Ha valamit igazolnak a Nobel-díjasaink, akkor az az, hogy aki kiemelkedik közülünk, azt kiutáljuk és elűzzük. Szinte mind külföldre emigrált innen, és külföldön alkotott, és nyerte el a díjait. Láthatóan jól is ették, hogy kimentek, így tudtak kibontakozni és alkotni. Új hazájuk általában megbecsülte őket. Ezen kéne inkább nagyon elgondolkodnunk.
Nobel díjasaink tükrében nem csak büszkeséget, de kőkemény önkritikát is fel lehetne fedezni, ha nem lennénk az ilyesmire vakok...

(Azt eláruljátok a tegnapi nap után miért került ma ismét ki a "Szavazott-e már és szavazna-e legközelebb a Fideszre?" kérdés?)

Azördögügyvédje 2010.07.07. 10:38:14

Előre bocsájtom, nem vagyok szakértője az oktatásnak, csak magánvéleményt közlök.

Régi oktatás: elitképzés folyt, az a relatíve sok Nobel-díjas ne tévesszen meg senkit, a tanulók átlagos teljesítménye akkor is alacsony volt, és a szocializmusban is. Emlékszem, a 80-as években mindig fényezték magukat a matematika, fizika versenyeken elért kiemelkedően jó helyezésekkel, pedig az csak néhány budai elitgimnázium (mert ilyenek a szocializmusban is voltak!) diákjait jellemezte.

Buktatás: Magyarországon népszerű, Európában nem. Vajon miért?

Felvételi: a kormányok a népszerűséget keresik, ezért nem tartom valószínűnek, hogy csökkentenék a hallgatói létszámot. Vagy ha mégis, képzeljétek el a többségében fideszes városvezetés mit szólna, ha megtudná, hogy a kormány ilyen intézkedése miatt be kell zárni a város főiskoláját, egyetemét? A választóknak ezt nem lehet megmagyarázni, mindenki azt mondaná: helyes, csökkentsék a létszámot, szerintem is menjen szakiskolába - a többi gyerek. De az enyém ne, ő menjen egyetemre!

Testnevelés: személyes iskolai tapasztalataim nagyon rosszak. Szerintem utálni fogják a gyerekek.

zizizuzu 2010.07.07. 10:38:23

@Barnamaci:
Voltál Te már Borsodban? Hevesben, meg úgy általában Kelet Mo-n? gondolva itt a tanár hibája a buktatás témakörére......

A többivel egyetértek.

Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2010.07.07. 10:54:48

@ampelmann:
mármint abban a stílusban, amit az atlétikai versenyeken lehet látni? Nem tudom, és nem is szeretném kipróbálni, ti. a legtöbb helyen, sőt mindenhol, a földet érési ponton nem valami puha dolog van, hanem kemény föld, esetleg beton, vagy valami ilyesmi. én meg annál jobban szeretem a hátam, meg a gerincem, meg az egyéb testrészeim.

pancho_sanza · www.nst.blog.hu 2010.07.07. 11:33:58

Azért az évtizedekre szóló koncepcióról szóló részt erős túlzásnak tartom. Amíg a modern emberek sem képesek elvonatkoztatni attól, hogy a világunk annyira felgyorsult, hogy ami a Horty érában évtizednek számított tudományos fejlődés és változás szempontjából, az itt jó esetben egy év. Tök fölösleges olyanvíziókat kitalálni, amelyek "évtizedekre" szólnak, hiszen nyílván kevesen látták 2000-ben, hogy itt ilyen szinten WIFI lesz, meg mobilnet, meg Wikipedia. A mi oktatásunk statikus és még az elitképzésünk is olyan, hogy autodidakta módon simán pótolható. Nagyjából nem azon múlik az oktatásunk, hogy milyen szabályokat hoznak, hanem, hogy kineveljünk egy olyan tanárgenerációt, amelyik képes lehet a jövő nemzedékét az egyelőre még pontosan nem látható követelményeket támasztó világra nevelni.

Mike36 2010.07.07. 15:04:37

a sok baromság helyett amit bevezet mindig valaki, inkább arra kéne figyelni, és tanulni, hogy is csinálják mások jól. pl. a finnek

Sieg 2010.07.07. 15:05:20

A szokásos VV poszt, érdekes témával, de sajnos a szokásos felépítéssel. Vagyis hogy megvan a gondolati ív, amit ki akar hozni az egészből, az érvrendszer pedig az alapján épül fel, hogy ezt ki lehessen hozni az egészből. Még akkor is, ha a rendszer sok helyen billeg, csak olyan területekre koncentrál, ami a kihozandó gondolatot erősíti (vagy látszólag erősíti), a többit meg elhanyagolja.

A kihozandó gondolati ív esetünkben sem meglepő: a korábbi oktatási politika rossz volt, de a mostani milyen jó lesz. Esetünkben ez az alsó tagozatos buktatásra van kihegyezve, mint az oktatáspolitika kulcsfontosságú részére. Hm.
A lényeg ezen ponton, hogy az alsó tagozatos oktatás sokkal inkább gyerekpszichológiai kérdés, mint akármi más. Én nem értek hozzá, szóval fogalmam sincs, mi a jó. Úgy tűnik, hogy az emberek nagy része ebben (is) szakértő…

Az érvrendszerben különösen a világháborúk előtti rendszerrel való összehasonlítás, és az összehasonlításból „bemondásra” annak kihozása a gyanús (és jó eséllyel téves), ami az előre kigondolt érvrendszert támogatja.
„A világháború előtti oktatási rendszerek sikerének éppen az volt a titka, hogy sosem ültek fel a pillanatnyi pedagógiai divatoknak és az azokat megalapozó politikai ideológiáknak: szilárdan kiálltak a már bevált dolgok, a tehetségnevelés elsőbbsége és a kemény lexikális tudás mellett”
Az erősen gyanús, hogy a „nem ültek fel a pedagógiai divatoknak” rész behasalás, mert így lehet támogatni a „vezérgondolatmenetet”. Ha mégsem, nagyon érdekelne, hogy vajon a világháború előtt melyek voltak azok a „pedagógiai divatok”, amelyek próbálkoztak a magyar rendszert is megdönteni, de az minden nyomás ellenére hősiensen ellenállt…

De ami biztosan marhaság az a kemény lexikális tudás rész. Ez nem csak hogy teljesen lényegtelen a tehetségképzésben, de valószínűleg egyenesen káros is. A kemény lexikális tudás kikövetelése tipikus jele a töketlen és haszontalan oktatásnak, azt jelzi, hogy a lényeget nem tudják/akarják tanítani és megkövetelni, hanem a helyében bifláztatnak.
Jómagam példáját is felhozhatom. Általános iskolában és középiskolában végig osztályelső voltam reáltárgyakból. Osztályelső, ha a tanulmányi versenyeken elért eredményeket néztem. Osztályzatra nem, mert több vaskalapos tanár leosztályozott, mert „nem vagyok elég szorgalmas”. Még az után is, hogy két tárgyból is országos döntőbe kerültem…

A világháború előtti oktatáspolitika (és részben a szocialista is) az elitképzésre volt kihegyezve, mert a „nemzet büszkeségét” (későbbiekben a „szocialista nép” büszkeségét) az „élcsoport” eredményei alapján lehet ápolgatni. Ennél sokkal fontosabb lenne, hogy általában az embereknek használható tudást adjanak Csokonai Vitéz Mihály születési évének (max 1-2 évig megmaradó és kétes fontosságú) bemagolása helyett.

Végül az eddigi oktatáspolitika nem azért volt rossz, mert újat kívánt bevezetni, hanem mert nem sikerült neki. Az oktatáspolitika problémája nem az alsó tagozatos buktatás vagy nem buktatás, bár ezen lehet jókat rugózni. Főleg a felsőoktatás a probléma, ahol elavult tananyagot, gyakran inkompetens oktatókkal NEM tanítanak meg és nem követelnek meg.
Az egész felsőoktatás hatékonysága katasztrofális, csak arra megy, hogy minél több embernek papírt adjanak, hiszen a felsőoktatási intézmények arra kapják a pénzt. Hogy mit tanítanak és hogy azt meg is tanítják-e az senkit sem érdekel.
Vagyis konklúzió: az eddigi oktatáspolitika rossz volt, a mostani módosítások meg ezen semmit sem javítanak. Remélem nem abban fog kimerülni a Fidesz oktatáspolitikája, hogy meg lehet buktatni az alsósokat…

Mike36 2010.07.07. 15:05:39

@Barnamaci: ugyanazok a problémák még mindig mint a 70-80-as években. olvastam régi "Gyermekünket", abból az időből, semmi nem változott
karácsonyra olvasson a gyerek, osztályázzuk, kulcsos gyerekek
persze hogy hátul kullogunk, semmit nem változtattunk, a világ meg - mint már oly sokszor - elhaladt mellettünk

kovi1970 2010.07.07. 15:06:45

A magyar világszínvonalú oktatás (az átkosban) csak urban legend. Ha igaz lenne nem lenne ennyi hülye Magyarországon akik érdekes módon mind egytől-egyig a politikusi pályát választották.

Mike36 2010.07.07. 15:06:49

@ursus artos: a 78-as reformot inkább ne emlegesd
több kárt okozott mint amennyi hasznot hozott

jootsjool 2010.07.07. 15:07:15

van itt azért néhány gond.
a "világhírű" magyar oktatás tehetségközpontú volt és rendkívül szelektív - ezt most tovább erősítik.
a tudásanyag tényleg durván lecsökkent, de ehelyett elvileg olyan dolgok léptek (volna) be, mint problémamegoldás, kritikai gondolkodás - kompetenciák, csak ezekre nem volt felkészülve az oktatói gárda.
a korábbi változtatások tényleg túl gyorsak voltak, de ettől még nem kellett volna visszafordulni a XIX. századba. ennyi sok tudásanyag mellett - ami a közelmúltig azért megvolt - durva, hogy ha valaki elolvas egy újságcikket/politikai üzenetet, simán hülyébb lesz tőle.
ja, a mindennapos testnevelés király, csak szakképzettek tartsák az órát. ha nincs tornaterem, ki lehet menni a zöldbe!

stone pit(er) 2010.07.07. 15:07:32

Előre bocsátom, hogy sohasem tanulmányoztam az oktatást mélyebben. Annyi közöm van csak hozzá, hogy én is részt vettem benne, mint diák. Talán a szerző sokkal jobban ért a témához, éppen ezért várnék valamivel átfogóbb alapállításokat, mert ez így nagyon kiszemezgetett tényekre alapul.
Amivel tökéletesen egyetértek, hogy az oktatás megváltoztatását lassan kell végrehajtani. Persze, ha valami rosszul működik, akkor az átalakító legjobb szándéka, hogy a lehető leggyorsabban rendbe tegye. Vagy nem? Nem ismerős? Szintén igaz, a tanári gárdának az átöröklése. Nézzük azonban néhány más dolgot.
Tehát az elitképzés. Nem tudok statisztikákat, hogy ez jó vagy nem. Van rögtön egy (azaz csak egy) példám ellene. A nyolcvanas években, egy dunántúli megye legjobb (elit) gimnáziumának, egy évfolyamára bekerült tanulok közül alig öten lettek igazán sikeresek (hagyományos társadalmi értelemben), míg az egyik osztályból, ahonnan egy tanuló került csak be, több mint öten. Ez utóbbiból az egyik diák ma egy angol egyetemen tanít, és ezt senki nem gondolta volna róla korábban. Tudom, ezen elit évfolyamon nem születtek olyan életre szóló barátságok, hogy a kapcsolat rendszerek felhúzó hatása érvényesüljön, de ettől most tekintsünk el. Kérdés, az elitképzéshez nem kellenek azok a tanárok, akik ötven évvel ezelőtt működtették azt? Nincsenek ennek más társadalmi vonatkozásai is? Ma rendelkezésre állnak ilyen tanárok? Stb. De még nem is beszéltünk arról, hogy a nemzetközi felmérésekben mióta és miért (a fémérések szerint, bár ki lenne kompetensebb?), nem utolsó sorban, kikhez képest maradunk le.(?) Amikor jók voltunk, akkor az ország volt jó, vagy csak fel tudtunk mutatni jó néhány nagyszerű diákot, iskolát? Voltak akkor is ilyen felmérések? Ma is fel tudunk mutatni élvonalba tartozó diákokat (iskolákat.?),akik leginkább mérnökök, mint régen. Menyire volt más, hatékonyabb az általános iskolai képzés? A svédek iskolai képzésének mássága vezetette oda, hogy ŐK ADJÁK a Nobel-díjat? Jó, ez utóbbi azért legyszerütés lenne. Nem részletezem, pedig lehetne, de időm az nincs. Másrészt nem nekem van blogom az emberek elgondolkoztatásának szándékával. Igaz ez sikerült, de nem az elégedett tovább gondolkozás okán.

egerészölyv 2010.07.07. 15:07:45

A diplomák teljesen elértéktelenedtek. Az egyetemek színvonala nem végérvényesen omlott össze: KELLŐ AKARATTAL visszaállítható. Kezdőlökésül talán elég, ha nem díjazzák, tömik pénzzel azokat az egyetemeket, amelyek a saját színvonalukat igyekeznek az agyagba döngölni.

Robinzon Kurzor 2010.07.07. 15:08:01

A magyar oktatási rendszer problémáira nem feltétlenül a 80 évvel ezelőtti (és akkor, bár egy szűkebb körben, de valóban jól működő) gyakorlathoz való visszatérés a megoldás.

A Nobel-díj sztori arról szól, hogy létrehoztak a természettudományokban tehetségeket nagyon korán felismerő "early warning" rendszert és aki fennakadt ezen a szűrőn, azt a néhány táltosképző valamelyikébe irányították.
De ez is csak egy szűk körben, lényegében a nagyvárosi középosztályban (meg persze azon felül) működött.

A másik baja a magyar közoktatásnak, hogy lényegében a felsőoktatás tartalmi diktatúrája alatt áll: az egyetemi tanszékek minél jobban előképzett alapanyagot szeretnének, ezért a középiskolai tanagyagot meghatározó egyetemi kör minél többet akar belepakolni a középiskolai tanagyagba.
És ez visszagyűrűzik egészen az óvodáig.

Sokkal kevesebb lexikális tudást kellene tanítani, mert a legtöbb ember "tudása" (jó esetben is) érettségi után hihetetlen felezési idővel csökken.

Cserében viszont sikerül leszoktatni a tanulók legnagyobb részét a tanulás, a felfedezés öröméről, a kisgyerekként bennük meglévő eredendő kíváncsiságról -- ezzel pedig a felnőttkori folyamatos tanulás önmotivációs alapfeltétele szűnik meg.

Ehhez képest az már csak másodlagos probléma, hogy tanulni sem tanítják meg a gyereket; ahol mindig csak a következő feleltetést meg témazárót kell túlélni (minél jobb jeggyel), nem használni, csak visszaböfögni kell a tudást, ott csak magolás van, megértés, a tudás aktív használata alig.

A testnevelés mint tantárgy pedig eleve agyrém: sportolni kell, a sportot megszerettetni.
Legyen minden iskolában néhány választható sport, azokra járjanak a gyerekek.
Mivel egy fociedzés sem csak abból áll, hogy felegyünk a pályára és focizunk, ennek a keretében is sok olyan gyakorlat végezhető, ami a mozgáskoordináció meg egyéb szükséges készségek fejlesztéséhez szükséges.

Ha lenne kötelező "szex" tantárgy a középiskolában és azt a testneveléshez hasonló attitűddel tanítanák, akkor a legtöbben 18 éves korukra megutálnák azt is ...

ampelmann 2010.07.07. 15:08:12

@antiszociális exlúzer:
@Vérszegény éjszakai dúvad:
Felreertetek. A magasugras es hasonlo gyakorlatok kellenek a testedzeshez. Orokke csak labdazni es aerobicozni nem lehet. Nem azt mondtam hogy ugy kell ugrani mint egy olimpikon, de az egeszseges testfejlodeshez elengedhetetlenek ezek a gyakorlatok. nem csak a magasugras es a szekrenyugras, de kotelmaszas, sulylokes, kislabdahajitas stb... ezek mind mind kellenek. Es a rendszeres testmozgas megszerettetese az alsotagozat. Es uszasoktatas is persze! De nehogy mar egesz iskolas eveink alatt csak kidobosozzunk...
Amugy lehet ugy is magasugrani hogy labraerkeztel tesioran. szabalyos hisz a lecet-kotelet kellett atugrani ugy hogy ne verd le. Es volt aki labbal elore ugrott es erkezett talpra.

Terniak 2010.07.07. 15:08:28

@Azördögügyvédje: A biológiát is utálják, mégis jó ha tudják, hogy merre van a veséjük és mire jó.

Durván hangzik, de itt nem a gyerek véleménye az első. Én nagyon sokáig nem akartam elfogadni a testneveléstanárom intelmeit, hogy mennyire fontos az erőnlét. Aztán mikor elkezdtem edzeni, és tényleg jobb lett a közérzetem, a munkabírásom, hálával gondolok rá vissza...

Roa 2010.07.07. 15:08:38

@Samott: Az egészséghez hozzátartozik a sport. Heti többszöri sport. Erre pedig a tizenéveseket rá kell nevelni, mert különben még elhízottabb és egészségtelenebb lesz a társadalom. Jobb egészség = alacsonyabb eü. kiadások. A megelőzés mindig olcsóbb.

Persze azzal lehet vitatkozni, hogy jók-e a mostani testnevelés órák, és hogy egyáltalán kell-e osztályozni vagy elég lenne-e a megfelelt/nem megfelelt minősítés, de azzal nem, hogy szükséges-e a mozgás. Sőt, hozzáteszem, heti 2 úszás sem ártana, főleg ebben a korban.

MagyarZizzi 2010.07.07. 15:08:45

Hát ezzel maximálisan egyetértek, a cikkel is, meg a változtatásokkal is. Most kerültem ki az oktatási rendszerből, fél lábbal még benne vagyok, és kábé olyan érzésem van, mintha mocsárban próbálnék előrejutni. Igaz, hogy az új döntések főleg az általános iskolákra vonatkoznak, de bíztató kezdetek az eddigiekhez képest.

Zölderdő Béla 2010.07.07. 15:09:07

Nem beszélve arról, hogy a háború előtti elitképződést legalábbis részben az tette lehetővé, hogy egyes magasan kvalifikált tanerők nem taníthattak egyetemeken. Ez ugyan minek volt köszönhető...? Csak nem annak, ami miatt tanítványaik később kénytelenek voltak külhonban kamatoztatni a középiskolában emígyen megalapozott tudásukat...?
Az álságos (értsd: Horthy-korszakot lappangva dicsőítő) véleménnyel kénytelen vagyok tehát vitatkozni. A pár elitképzőről ne vonjunk már le általános következtetéseket. Ne felejtsük, a többség számára véget ért az amúgy nem túl magas színvonalú közoktatás 12 évesen (6 elemi), aztán mehetett kapálni.
A háború utáni színvonalcsökkenés innen már nem is tetszik akkorának, azzal együtt, hogy a közoktatás minőségi kiterjesztéséhez a szükséges humán, anyagi, eszközbeli stb. feltételeket elfelejtették biztosítani, megfejelve az értelmetlen, de természetesen kötelező egyenlősdivel. Ennél nagyobb hibába csak a rendszerváltás utáni oktatáspolitika esett, amikor látszólag szakítani igyekezett a rossz hagyományokkal, azonban inkább csak folytatta azokat. És hogy most mi lesz? Semmi. A buktatás, osztályozás visszaállítása, testnevelés erőltetése (bár utóbbi helyeslendő), csak porhintés. Lényegi változásra (a hosszútávú koncepcióra, illetve a szükséges feltételek biztosítására vonatkozóan) ne számítsunk, inkább csak visszarendeződésre. Lesz sok duma Klebelsberg Kunóról, a gyakorlatban meg visszakapjuk a(z amúgy is velünk élő) nyolcvanas éveket.

ÁkiBáki (törölt) 2010.07.07. 15:09:10

@ó jaj: Ez sajnos végtelenül igaz. Csak látnunk kellene a fától az erdőt.
De miért van az, hogy a Nobel-díjasainkról készült száz bejegyzésből egy jeleníti meg ezt?
Tudom, kellemetlen, na de akkor is igaz.

Samott 2010.07.07. 15:09:19

@Teremszolga: Jol van, latom a lenyeget fogtad, sikerult belekotni egy erdektelen, eppen csak megemlitett reszletbe. Nem az eso a baj, hanem hogy fel ora mozgasert legalabb annyi idot elszurnak a kapcsolodo tevekenysegekkel... legyen inkabb hetente ketszer de akkor normalisan jusson mindenre ido.

ursus artos 2010.07.07. 15:09:34

@ó jaj: mert arra kíváncsiak, hogy a népnek tetsző, vagy nem tetsző kérdések, témák hogyan befolyásolják a pártszimpátiát.

TroppauerHümér 2010.07.07. 15:09:53

Az a filozófia bukott meg, hogy hatékonyabb a különböző képességű gyerekeket együtt tanítani. Ez rendben van mondjuk 10-12 éves korig, de még ott sem jó erőltetni. A szülőnek és a gyereknek is elsődleges érdeke megtudni, hogy a gyereke miben kiemelkedő, miben átlagos, miben gyenge, hogy a megfelelő készségeket fejlessze, és ennek alapján tervezzék el a gyerek életpályáját. Nagyon kellenek az objektív felmérések: versenyek, felvételik, és keményen el kellene érni, hogy minden irányba csak annyi ember mehessen, amennyit a munkaerőpiac el tud tartani. Vonatkozik ez nemcsak az egyetemre, hanem a gimnáziumra is. Egy leendő értelmiséginek akkor is máshogy kell tanítani irodalmat és történelmet, ha reál érdeklődésű. Nem többet, de mást, mert másmilyen körökben fog mozogni, másféle feladatai lesznek az életben. Hasonlóan egy leendő kőműves számára nem a szinusztétel a fontos, hanem az, hogy biztosan tudjon kamatos kamatot meg felszínt számolni. Stb.

thehandsomest (törölt) 2010.07.07. 15:10:15

Az írás tetszik. Jól veszi észre, hogy az oktatás nem egy gyorsan változó rendszer. Alapvetően a tanárok lecserélése/lecserélődése a kulcsa mindennek. A világ egyik legjobb dolgának tartom a a heti 5 testn. órát. (Én amikor alsós voltam néptáncoltam tesi helyett, mert az ofő tanárunk másik szakja ilyen volt /Alsóban minden órát a az ofő tart/. Hogy hogyan kaptunk jegyet azt nem tudom...)

Másrészről azonban két hiányosság is van szerintem.
1., A tanárképző főiskolák/egyetemekre jelentkező diákok sajnos a pontszámaik alapján sokkal maradnak el tudásban és képességekben mint a más (jog, műszaki, közg., orvosi) szakokra jelentkező diákok.
Ez abban gyökerezik, hogy a jó diákok jó szakokat választanak maguknak, amit a lehetséges jövőbeli jövedelem alapján tesznek. Ezért a tanári fizetések azonnali megemelése és ezzel egyidőben a túlképzés csökkentése, és az egyébként rendkívül alacsony felvételi pontszám brutális emelése jelenthetne megoldást.

Mielőtt bárki közbefröcsögne: Ugye senki nem akarja, hogy a gyerekét egy kettesre is épphogy leérettségizett tanár tanítsa?

2., Orbán Viktor bevallottan nem ért a szgépekhez. Kár. Ha értene hozzájuk Pokornival észrevehetnék, hogy a tudás fogalma éppen mostanában kezd megváltozni. Csak két domináns változást emelnék ki:
a. Szent-Györgyi Albert írta egyszer egy kivételesen nem tudománnyal foglalkozó cikkében, hogy nem az az okos ember aki mindent tud, hanem aki tudja hol találja meg, >és fel is tudja használni<. Mostanában a google és társai megjelenésével ez fokozottan igaz. A lexikálisból átlibbentünk a kognitív felé.
b. Manapság az egyéni tudás semmis. Az egyéni teljesítmény felett eljárt az idő. Kiugró eredmények eléréséhez már csoportmunka szükséges. És bizony ez is az oktatás feladata lenne/lesz, hogy megtanítsuk gyermekeinket csoportban dolgozni. (aki csinált már ilyet tudja mire gondolok, mert ez nem olyan egyszerű mint első hallásra tűnik)

Szóval alapvetően tetszik az irány, de sajnos nem jelennek meg a mostani kor igényei és a tanárok következő generációja nem sok jóval kecsegtet. Előbbit tényleg csak hosszútávon, utóbbit akár már középtávon (10-15 év) is orvosolni lehet(ne).

lyesmith 2010.07.07. 15:10:25

A baj nem az hogy az elmúlt 8 év oktatáspolitikája szar volt, hanem az hogy az elmúlt 50 év oktatáspolitikája szar volt.

Nem mellesleg az hogy az elmúlt 8 évben nem volt éppeszű reform az nagy részben a Fidesznek köszönhető.

Epoxigyanta 2010.07.07. 15:10:31

A lexikális tudás számonkérésének mindössze annyi előnye van, hogy növeli a szókincset és edzésben tartja az agyat. Gyakorlatban azonban nem hordoz előnyt, ha a fejedben hordod az évszámokat és képleteket. A konkrét információk most már pillanatok alatt hozzáférhetők akár a mobiltelefonon keresztül is. Elég ha az ember azokat az összefüggéseket tudja, amik alapján utánakeres.

Anno a statisztika tanárom mesélte, hogy ő még Szentgyörgyi Albert munkatársa volt és mikor felvételizett az intézetbe, Szentgyörgyi kérdezett tőle valami szakmait, mire ő azt felelte, hogy fejből nem tudja, de rámutatott a prof polcán egy könyvre, hogy abban a közepe felé találja a választ. Fel volt véve.

panteon 2010.07.07. 15:10:40

@Barnamaci: A gyerek bukása 2.ban a szülő csődje...

dark future · http://www.andocsek.hu 2010.07.07. 15:11:41

Azért a szavazások sok mindent elárulnak az ide járó olvasókról...

Ha hihetünk a válaszoknak, akkor csupán 20%-uk keménymagos fideszes, majd' 20%-uk kiábrándult fideszes (jó lenne szétválasztani, hogy még a fidesz liberális korszakában szavazott-e rájuk, vagy mostanában), a többi szoclib szavazó vagy "máskéntgondolkodó", esetleg radikális jobboldali.

Ehhez képest a fidesz oktatási javaslataival közel kétharmaduk egyetért, a szoclibek ezirányú tevékenységét meg nagyobbik részük kimondottan rossznak tartja.

Tehát nem működik feltétlenül a vakhit és a pártszimpátia, ami azért bíztató. Már csak azt kellene tudni, hogy a Véleményvezér olvasótábora mennyire reprezentálja az országos átlagot, random merítés, vagy egyfajta elitklub...

Barnamaci 2010.07.07. 15:11:56

@zizizuzu: Nem voltam. Viszont hallottam olyan borsodi általános iskoláról (talán a Nők Lapjában volt a cikk), ahol a tanitónő nagyot alakitott, és megpróbálta a zömében "nemzetiségi" gyerekekből álló osztályában úgy véghezvinni a tanitást, hogy az még a nem megfelelő családi háttérel rendelkező gyerekeknek is öröm legyen. És élvezték, és a tanitónő meg tudta értetni velük, hogy a tanulás öröm, és maguknak szerzik a tudást, nem másnak. Ja, hogy igy is lehet?

Vagy úgy is persze, hogy ott állok a gyerek felett és a százhuszadik O betűjét kritizálom amiért nem képes 7 évesen bepréselni két miniatűr vonal közé és a gyerek már szenved, mert elege van az egészből. Ezt tudták a régi tanitók, szerintem van itt 60 év feletti, legalábbis apám, de még a férjem is úgy tanult meg irni, hogy azt mondta nekik, fogjatok otthon egy jó nagy újságpapirt meg egy krétát és gyakoroljátok a betűket. Na, ma ezt a 7évesnek 4-5 mm-közé kell bepréselnie hibátlanul, úgy, hogy a keze tökéletesen alkalmatlan rá. Ez csak egy példa.

kazohin 2010.07.07. 15:12:08

A buktatás alsóban hülyeség, mint ahogy az osztályzás is. Az az anyag a leghülyébb kölykök által is elsajátítható. Viszont a normális gyerekeknek felesleges stresszt okoz.

Inkább legyen lehetősége a tanároknak megfelelő intézménybe küldeni a kilógó gyerekeket, legyenek olyan intézmények, ahol a társait zavaró, vagy komoly tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel külön is foglalkoznak. És persze ezek a különfoglalkozások legyenek kötelezőek, és járjanak CSP elvonással, ha a szülő megtagadja.

Felvételinélmég nem tartunk, ahhoz nem tudok hozzászólni, hogy a jó.

A tornaóra jogos. Kell a mozgás, nagyon keveset mozognak a gyerekek.

Szolgálati Füldugó 2010.07.07. 15:55:26

A pedagógiáról sokan azt hiszik, olyan, mint a gyerekcsinálás - nem kell hozzá érteni, bárki képes rá, ha már úgyis van gyereke.
Azért ez, kedves szülők és gyerekek, a fentieknél kicsit bonyolultabb.
Néhány budapesti elit gimnázium, melyek a két háború közt működtek, csakugyan bekerült a tudománytörténetbe. Ezekben egyetemi tanárok oktattak, méltó fizetéssel. A helyzet már legalább hatvan éve gyökeresen megváltozott. Akkoriban a 18 alatti népesség 10%-a járt középiskolába, ma csaknem 100%.
A kultúra, és a tudásanyag is lényegesen bővült, és változott. De figyelem: a gyerek fejlődéséről, az agyműködésről, a tanulásról szóló tudományos eredmények is mérföldekkel előbbre járnak. És a jelenlegi koncepció éppen ezeket hagyja tökéletesen figyelmen kívül.
Aki ellenzi az oktatás reformját, az amellett érvel, hogy múlt századi körülményekre képezzük ki a gyerekeinket. Ami abszurdum.

Samott 2010.07.07. 15:55:32

@Roa: Nezd, az oraszamot nem is vitatom, csak az elosztassal van gondom, ha napi keveset kovetelunk meg akkor a keves ertelmetlen lesz, es a kapcsolodo tevekenysegek feleslegesen viszik az idot. A felora torna felora keszulodesnek semmi ertelme szvsz.

Barnamaci 2010.07.07. 16:30:50

@Szolgálati Füldugó: meg az is, hogy ma gyakorlatilag nem feltétlenül jó képességű emberek mennek tanárnak és meg sem nézik, hogy mint ember, alkalmas-e a pályára. Nemhiába, pl. Finnországban a legjobb képességűeket veszik fel tanárnak, megbecsültek, az alkalmasságukat is nézik, nemcsak a puszta tudást. Lehet, hogy ez 60 éve még Mo-on is igy volt, ma biztos nem. A "na jó akkor tanár leszek mert máshova nem vesznek fel" elven bejutó 18 éves nem biztos, hogy feltétlenül alkalmas lesz.

Barnamaci 2010.07.07. 16:36:17

"1. Az oktatási rendszer csak annyira lehet jó, amennyire jók a tanárok, akik alkotják.
2. Az eredményes tanulás elképzelhetetlen színvonalas tanítás nélkül.
3. Egy ország közoktatása csak akkor lehet sikeres, ha minden egyes gyermek sikert ér el a rendszerben."

Barnamaci 2010.07.07. 16:43:58

Kicsit hosszú:

"A legsikeresebb közoktatással rendelkező országokban a tanárok az egyetemet végzettek felső harmadából kerülnek ki: Dél-Koreában a legjobb 5, Finnországban a legjobb 10, Szingapúrban és Hongkongban a legjobb 30 százalékból. Ezzel szemben a rosszul teljesítő iskolarendszerek jellemzően nem a megfelelő embereket vonzzák. Az amerikai munkaerő-képességet vizsgáló bizottság megállapítása szerint: „Tanáraink az egyetemre felvett gimnazisták alsó harmadából kerülnek ki.” Egy közel-keleti döntéshozó (ebben a térségben a tanárok hagyományosan a diplomások legalsó harmadából kerülnek ki) így foglalta össze a helyzetet: „Miből adna az, akinek nincs?”

A legjobb oktatási rendszerek hatékonyabb módon választják ki a tanárképzésre a megfelelő személyeket. E mechanizmusok kialakítói felismerték, hogy eredményes tanárrá csak az válhat, aki bizonyos képességekkel már a képzés megkezdése előtt rendelkezik: fejlett írás-olvasási és számolási készség, jó kapcsolatépítő és kommunikációs képességek, készség az állandó tanulásra és a tanítás vágya.

Szingapúrban egységes, országos hatókörű felvételi eljárást dolgoztak ki, melyet az oktatási minisztérium és az Országos Oktatási Intézet közösen irányít. Finnországban a felvételi első köre országosan zajlik, mely 2007-től a számolási készséget, írás-olvasási és probléma megoldási képességet felmérő feleletválasztós vizsgán alapul. A legjobb pontszámokat elérő jelentkezők bekerülnek a második körbe, melyet maguk az egyetemek felügyelnek. Ekkor kommunikációs képességeiket, tanulási készségüket és képességüket, valamint a tanári pálya iránti elkötelezettségüket mérik. A képzés befejezését követen a leendő finn tanároknak még egy vizsgán is meg kell felelniük, amit a majdani munkahelyükül szolgáló iskola bonyolít le.

Finnországban, Hollandiában, Új-Zélandon, Ausztráliában és Angliában a kezdő bér viszonylag magas, de az OECD más országaihoz képest a későbbi emelések
alacsonyak. Finnországban az átlagos kezdő fizetés és a legmagasabb tanári fizetés közötti különbség mindössze 18% . A magas kezdő fizetésekkel Finnországban a legjobbakat vonzzák a tanári pályára. A tanítás mellett már elkötelezettek, ahogy bérezésük a többi szakmával összehasonlítva csökken, általában a pályán maradnak, és csak a kevésbé elszántak hagyják ott a tanári hivatást. "

Barnamaci 2010.07.07. 16:55:49

Kiemelnék még pár mondatot:

"Finnországban ülnek a legkevesebbet a gyerekek az iskolapadban"

" a politika semmilyen körülmények között nem szivárog be az iskolák falai közé és óvakodik az előírásoktól. A finn tanárok azt vallják, hogy kevesebbet tanítani „kifizetődőbb”, a harmonikus fejlődés kulcsa ugyanis az, hogy a diákok nincsenek kitéve extra leterhelésnek"

A magyar oktatási rendszer sokszorosan megbukott, nem lehetne változtatni és olyat keresni, ahol már bevált?

kesztió · https://lumixchallenge.jux.com/ 2010.07.07. 18:04:29

Ki kell hogy ábrándítsam a t. társaságot, de az oktatás(politiká)ban a konzervativizmusnak akkor sem volt sok keresnivalója, amikor még csak klasszikus technikai, didaktikai és pedagógiai eszközök álltak az oktatók rendelkezésére.

Hát még most.

Régen sem működött, ma se fog működni. Ez nem vita tárgya, ez tény.

Amit jó lenne végre elfogadni: a struccpolitika nem vezet sehová! Attól az oktatás nem lesz színvonalasabb, hogy azt mondjuk, márpedig az kell hogy legyen, fene a nebulóját. Értsük már meg, az oktatás talán a leghálátlanabb, legkisebb hatásfokú tevékenység. Tetszik vagy nem, az anyag elenyésző hányada marad meg felhasználható állapotban néhány évvel az iskola befejezése után – tehát attól, hogy a magyar ősköltészetet „kipipáltuk”, attól még lehet, hogy jobb lett volna le sem adni.

Tehát.

1. Fogadjuk el, hogy az iskolában szerzett, általános műveltségnek képzelt lexikális tudásanyagból nem marad meg gyakorlatilag semmi, tehát nagy részét elég szakembereknek tanítani, az egyetemen.

2. Helyette minimális mennyiségű készen tálalt információt kell tanítani, viszont sok-sok példával, asszociációval, összefüggéssel, gondolatébresztő gyakorlattal és kreatív foglalkozásokkal körítve. Ha a tanuló később részletekre kíváncsi, az elsajátított technikákkal percek alatt kikeresheti a neten. De csak akkor, ha van annyi rálátása a dologra, hogy tudja hova tenni a kérdést – és ez rendszerint nem a két lábon járó lexikonok specialitása.

3. Nem kell szégyellni főzést, barkácsolást, gépkocsivezetést, gépelést tanítani a gyerekeknek az elméleti tágyak mellett, esetenként akár helyett. Zenéről meg vizuális művészetekről ne is beszéljünk, a mindenkori felelősök valahogy azt hiszik, hogy ez nem fontos.

4. Felejtsük el azt a baromságot, hogy a nemzetközi tantárgyolimpián elért helyezések tükröznék az oktatás színvonalát. Ez csak az elit színvonalát tükrözi.

5. Az ún. versenyszellemmel az a baj, hogy az alaposságot, a gondolkozás mélységét, a kreativitást elég nehéz versenyszerűen űzni, tehát a felületes, mennyiségre hajtó gyermekek kontraszelekcióját eredményezi.

6. Legalább azt, amit lehet szabadon tanítani, ne szorítsuk szükségtelen keretek közé. Vajon normális az, aki Shakespeare-rel akar angolt tanítani – holott a focirajongó gyermek angolul tanulhatna kedvenc sportjáról, a technikabuzikat angolul kérdezhetjük ki a turbómotorok működéséről, stb? De csúnya liberális elképzelés, hogy az oktatási folyamat valamelyik félnek élvezetes is lehet!

7. A klasszikus tornaóra egy lidércnyomásos konzervatív agyszülemény – kizárólag arra jó, hogy a gyengébb fizikumú gyermekek lemaradhassanak és több életre elegendő komplexusokat szedjenek magukra izomzat helyett. Fitneszterembe és uszodába az egész társasággal, hetente legalább háromszor – és ott minden gyerek saját tempójában, képességei és ízlése szerint, szaktanári felügyelet mellett mozoghat.

Akkor hát mi is ebben a nehéz?

Szolgálati Füldugó 2010.07.07. 18:07:15

@Barnamaci: Ha megnézed az "átkosban" készült társadalmi mobilitás-vizsgálatokat, kristálytisztán egyértelmű, hogy a származás és a választott pálya presztizse szorosan összefügg. A munkás, paraszt-származásúak óvónőképzőbe mentek, az alkalmazott, beosztott értelmiségi tanárképzőbe, az értelmiségi családból származók pedig tudományegyetemre.
A tudományegyetemeken végző tanárok számára pedig sok más pálya nyitvaállt.

Szolgálati Füldugó 2010.07.07. 23:45:26

@kesztió: Hogy mi abban a nehéz, amit leírsz? Hát az, hogy fel kellene adni azt a beidegződést, hogy a gyerek a tanár alárendeltje. (V.ö. a beteg az orvos alárendeltje.)
Annak, aki csak alá- fölérendeltségi viszonyokban képes felfogni az emberi kapcsolatokat, ez felfoghatatlan, kaotikus, fenyegető.
Megvan-e még a rádióban a "Vendég a háznál" műsor? A gyerek ebben a felfogásban vendég a háznál, akinek gondoskodunk a szükségleteiről addig, amíg el nem megy, és éli a maga életét.
Ezzel a felfogással áll szemben az "az ül a kisszékre, aki csinálta" - ismerős? A paraszti felfogás, amely a gyermekek elleni erőszakot szentesítette.

Barnamaci 2010.07.07. 23:45:47

@kesztió: Minden ponttal maximálisan egyetértek! :-)

Kérdés, hogy ezekre mikor jönnek végre rá???

A tornaórához még annyit fűznék hozzá, hogy kötelező szekrényugrással (vagy kinek mivel) tökéletesen el lehet venni a gyerek kedvét. Nekem pl. fóbiám volt tőle, rettegtem.
Egy jó focimeccs pl. az osztályt két csoportra osztva többet ér, úgy, hogy a gyerekek a szabályokat maguk alakitják - és még élveznék is! Vagy tök mindegy, lehet kézilabda, egy edzőterem, uszoda .

Barnamaci 2010.07.07. 23:45:58

@Szolgálati Füldugó: Nincs ezzel gond, csak akkor körültekintőbben kell választani, hogy kiből lehet emberileg is jó tanár. Én is mehettem volna, az eredmények alapján, de emberileg tudom magamról, hogy tök alkalmatlan lennék rá. :-)

no-night · http://anothernonight.blog.hu/ 2010.07.08. 10:57:04

@ampelmann: A kötélmászást és a kislabdahajítást nem az egészséges testfejlődés miatt találták ki, hanem ezzel alapozták meg a seregben szükséges mozdulatok (pl. gránátdobás) alapjait. De ma már eljutottunk odáig, hogy aki nem ilyen jellegű egyenruhás hivatást választ magának, annak soha nem lesz rá szüksége, hisz csak az akciófilmekben van példa arra, hogy ezek kellenek az átlagembertől is...

@thehandsomest: Nagyon nem igaz, amit arról írsz, hogy az igazán nagy teljesítményeket csoportok hozzák létre. Ez egy ordas multiduma. Lehet, hogy a sok rabszolga építette fel a piramisokat, de a tervrajz nem az ő kezük alatt állt össze. A csoport legfeljebb csak az egyenlőségre hat, de a nagy sikerek mindig az egyén, esetleg egy 2-3 szereplős csapat érdemének tudhatók be... a többi ember legfeljebb csak a kezük alá dolgozik, az viszont nem csoportmunka.

A kollektív szellemet - ha más-más formában is - de a II. világháború előtt is után is megpróbálták belénk sulykolni, de ez hiba volt. Ahol csoportokban dolgoztatunk, ott csak azt érjük el, hogy a mocsár lehúzza azokat a szintjére, akik egyénként tudnának valamit tenni.

sandorjeno · http://uzletietika.blog.hu/ 2010.07.08. 14:06:43

ha egy gyerek több időt tölt az iskolában, az nem baj, sőt. sok nyugati osrszágban jó gyakorlat, hogy a gyerek a szülők munkavégzéséig, kb. 4-ig az iskolában van, és addig foglalkoznak vele. (most nálunk az iskola alig várja, hogy a tanítás után megszabaduljon a gyerekektől.)
akár délután is simán beleférne minden nap egy kis sport. (inkább mint hogy a plázákban üldögéljenek)

julios 2010.07.09. 12:52:26

Nem lehet megemelni a felvételi pontszámokat, fizika tanár mesterszakon jelenleg 5(!!!) fő tanul az egész országban összesen. A kiút, szerinte, a tanári pálya teljesítményelvű értékelése, beleértve a tanárok egyéni fejlődési pályáját és az életen át való tanulást témavezetéssel (és minden tanárt tutorál egy másik tanár) középiskolai tanársegédi ("oktatási titkári", nevezzük bárhogy) rendszer, hogy ne minden sz@rral a tanárnak kelljen foglalkoznia, és az átlagfizetés kőkemény megemelése, főleg a hiányszakokon, pl. főleg fizika és kémia terén.

julios 2010.07.09. 12:52:52

A másik állítás, hogy a "lexikális tudás" önmagában pejoratív megnevezése valaminek, amit talán jobb lenne elfogulatlanul értékelni. Javaslom az "ismeretek" és "készségek" terminust a "lexikális" és "kompetencia" helyett.

Márpedig ismeretekre szükség van. Az analógiás gondolkodás "in cerebro" ismeretek tömkelegén alapul, a kuugli ott nem segít. A készségeket is ismeretekkel fejlesztjük. A kaszát kővel fenik, nem ráolvasással.

Ez van, valóban, vér és könnyek; "az élet cudar", ahogy jeles akadémikusunk szokta mondani.

Druzsba tanár úr 2010.07.09. 22:10:22

@dr. Sigmund Fraud:
"- A kemény lexikális tudás értéke ma már sokkal alacsonyabb. A mai, tudásközpontú társadalomhoz a kompetenciaalapú oktatás áll közelebb. Nem fontos bemagolni, mikor hozták meg az Aranybullát. Fontosabb, hogy tudjon szöveget és összefüggést értelmezni és forráskritikusan olvasni. Ebben a János vitéz nem segít. "

Ezzel a névvel nehéz meggyőzően érvelni a lexikális tudás fontossága ellen.
Mondhatnám ez egy freudi elszólás, ami azt bizonyítja, hogy csak arról mondhat az ember érdemben véleményt - hogy ne mondjam -, abban lehet kompetens, amit megtanult, amit tud.
Azok a fránya tények, azok az okai mindennek.
Nélkülük ugyanis soha és sehol nem épül fel semmiféle "tudásközpontú társadalom".
Egyébiránt:

"Gondolkodás nélkül tanulni : FELESLEGES.
Tanulás nélkül gondolkodni : VESZÉLYES!"
(Konfuciusz)

A János vitéz meséje, stílusa, szókincse, képei, verszenéje
gyönyörű - nemcsak magyarul, angolul is.
Hogy nem gondolatgazdag?
Olvasd újra, kérlek.

Pimpalin 2010.07.10. 14:09:31

Ó, ha egyszer valaki megmondaná, hogy mi a búbánat az a tudásközpontú társadalom!

De a tudásalapú se rossz, különösen annak fényében, hogy tényeket azt nem kell tudni, csak az összefüggéseket meg azok értelmét.

A druzsba az visszafele abszurd, ugye? Hát ez az.

- Nem lehetne az a PC, hogy a józan eszünkre támaszkodva a szavakat abban az értelemben használjuk, amit jelentenek?
- De.
- És ami nem jelent semmit, azt ne használjuk?
- De.

Uff.

/ms 2010.07.12. 09:44:13

A kommentek közt sokkal több értelmes gondolatot találni, mint a cikkben (sajnos). Értem én, hogy egy megosztó jellegű témafölvetéssel nagyobb kommentszámot lehet elérni, de épp ebben a témában lehetett volna könnyedén érzelmeket gerjeszteni, ha kicsivel kevésbé populista, miatitokelmondomkétmondatban alapállású, s ahogy @Sieg: is megjegyezte, meglehetősen vágyvezér irányítottságú szöveg jelent volna meg.

Ugyanis a probléma (mint sok más probléma) meglehetősen sokrétű: más a probléma a különböző szinteken (az általános-, közép- és felsőfokú oktatásban); más a probléma a szociológiai-földrajzi tagoltság szerint (pl: Borsodban, kisvárosban, nagyvárosban, fővárosban - bár a mi kisvárosunkban igazán komoly gond nincs); s más a problémája az elit és a tömegoktatásnak. Ezekre egy egységes választ adni, miszerint 'a régi jó dolgokból nem maradt semmi', szerintem meglehetős butaság.

Sok mindenről szó esett itt a kommentekben, de egy pár dologgal még kiegészíteném a gondolatokat:

Ha jobban összeszedjük az emlékeinket, kiderül, hogy nincs olyan tantárgy, amelyikkel kapcsolatban nem hallottuk volna ezerszer, hogy milyen vészesen lecsökkent az óraszáma; vagy ha nem is csökkent, akkor azt, hogy a rendelkezésre álló keretben nem lehet annyi mindent megtanítani. A gyerekek őrületes túlterheléséről, 6.-7. órákról, túlzott mennyiségű házifeladatokról is hihető beszámolókból tudni. S a kitáguló világról, a folyamatosan megnövekvő ismeretanyagról is csak a közhelyek szintjén lehet beszélni. Mindezek már önmagukban is hordoznak annyi ellentmondást, hogy elgondolkozzunk azon, hogy nem valószínű, hogy a régi, jól bevált módszerek alkalmazásával föloldható lenne ez az ellentmondáscsomag! S akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az igazán sikeres oktatási rendszerek nem a nádpálca, meg az üljegyenesen! bevezetésével érnek el eredményeket.

Lehet persze zsigerből elutasítani mindent, ami liberális, de azt nem észrevenni, hogy ez a szellem már kibújt a palackból, amit visszagyömöszölni nagyon munkás dolog lenne. S azon túl, hogy a geopolitikai környezet sem kedvez egy iráni tipusú, vallásos fundamentalista forradalomnak, a társadalom sem biztos, hogy annyira örömmel venné, mint amennyire a rendpárti hangok alapján gyanítható. Persze lehet arról is vitatkozni, hogy összességében vajon hasznosabb volna-e egy ilyen fundi forradalom eredményeképpen létrejövő, leginkább a (sötét) középkorra emlékeztető, zárt társadalom (szerintem egyébként nem); de azt mindenképp látni érdemes, hogy komoly (ember)áldozatok szükségeltetnének a bevezetéséhez. S egy ilyesfajta társadalomátalakító próbálkozásnak már nekifutottunk egy párszor (nyilas, rákosista és legalább 2 fajta kádárista módon); s a kudarcoknak szerintem épp az a (konzervativista) tanulsága, hogy amikor egy cél elérése a társadalom átalakítását igényli (s azt akarja elhitetni, hogy a rossz emberi tulajdonságok (önzés, hataloméhség stb.) kiküszöbölhetőek), az sanszos, hogy nem fog sikerülni.

ftk 2010.07.13. 08:38:23

Emlékeztek, mire is eszelték ki annak idején a porosz oktatási rendszert? Bezony. Leendő sorkatonák korai formálására (kondicionálására). Ha itten sorkatonák társadalmát képezünk, akkor ámen (stílszerűen). Mellesleg mindkét gyerekemnek remekül állna az egyenruha.

/ms 2010.07.13. 09:21:40

@kriszi: Akkor nosza, legyenek egyenruhások! Nagyon szép szakma/hivatás.

A gondolatmeneteddel viszont van 2 apró bibi: ma már nem golyófogó, gépiesen végrehajtó sorkatonákból állnak a professzionális hadseregek, hanem minden szempontból magasan képzett, kreatív szakemberekből (akik nem mellesleg rettenetesen drága 'játékszerekkel játszanak'); másrészről pedig a társadalom meg végképp nem sorkatonákból kellene álljon.

Ha viccnek szántad, akkor javaslom a pontosabb fogalmazást, mert a kacsintós utolsó mondat miatt a szöveg többi része nem igazán vicces.





Véleményvezérek a Véleményvezéren - blogunkat ezentúl újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők kommentelik.

FRISS HOZZÁSZÓLÁSOK

  • Brückner Gergő: Szerintem ez félrement. A hírnek örüljünk, és a növekedési áldozatot nem lehet felróni a kormánynak, hiszen ő már régen jelezte, hogy nem kéne feszíteni a húrt, nem kéne tovább apasztani a növekedési esélyt. Természetesen a magyar kormány minden bű... (2013.05.31. 02:03) Orbán győzelme: nincs uniós hiányeljárás, de növekedés sincs
  • Madár István: Ugyanerről Gyévai Zoli: tagokvagyunk.postr.hu/utoljara-a-kettos-mercerol "De vegyünk egy másik, mostanában gyakran emlegetett példát. Tőlem is nemegyszer megkérdezték már, miként lehetséges az, hogy Franciaország kap újabb két évet, miközben Mag... (2013.05.27. 20:17) Orbán miatt csuklóztat minket az Európai Unió
  • NagyLevin: Szerintem az a kérdés, hogy általában véve meddig tartható egyben a Fidesz. Ángyán várható kiválása elsősorban nem szakpolitikai veszteség lesz (miközben nyilván igen alapos ismerője területének), hanem erkölcsi, azt fogja jelezni, hogy becsületes ... (2013.05.27. 10:19) Ki szerzi meg Ángyán Józsefet?
  • Madár István: "Az Európai Bizottság jelezte, néhány déli országnál hajlandó lehet elfogadni, hogy azok ne, vagy csak később érjék el a kitűzött 3%-os GDP-arányos deficitcélt. Mi annyira rossz viszonyban vagyunk velük, hogy nálunk ez fel sem merül." Ez egy közke... (2013.05.14. 08:46) Orbán miatt csuklóztat minket az Európai Unió
  • NagyLevin: Ezek is mind érdekes kérdések, még akkor is, ha a Fidesz - ha még képes felismerni a politikai érdekeit - viszonylag könnyű helyzetben van, akárcsak Schmitt Pál esetében volt. Horváth István - bár egy megyeszékhely polgármestereként nyilván van a m... (2013.05.10. 11:20) Trafikmutyi-hangfelvétel: beáldoz vagy bevéd a Fidesz?
  • Utolsó 20

FRISS ATLATSZO.HU

KORÁBBI TÉMÁK

  • Brückner Gergő: Szerintem ez félrement. A hírnek örüljünk, és a növekedési áldozatot nem lehet felróni a kormánynak, hiszen ő már régen jelezte, hogy nem kéne feszíteni a húrt, nem kéne tovább apasztani a növekedési esélyt. Természetesen a magyar kormány minden bűne, az igazságtalan és kudarcra ítélt ostoba adónemek, illetve a saját háttércsapathoz áramoltatott közpénzek minden gazdasági témájú posztnál elővehetők. De a túlzott deficit eljárásból való kikerülé... (2013.05.31. 02:03) Orbán győzelme: nincs uniós hiányeljárás, de növekedés sincs
  • Madár István: Ugyanerről Gyévai Zoli: tagokvagyunk.postr.hu/utoljara-a-kettos-mercerol "De vegyünk egy másik, mostanában gyakran emlegetett példát. Tőlem is nemegyszer megkérdezték már, miként lehetséges az, hogy Franciaország kap újabb két évet, miközben Magyarország korábban nem részesült ilyen kegyben. Itt is fennáll az az érv, miszerint nem teljesen azonos két helyzetről van szó. Ugyanis, a tévhittel szemben, de facto a magyar kormány is kaphatna „hal... (2013.05.27. 20:17) Orbán miatt csuklóztat minket az Európai Unió
  • NagyLevin: Szerintem az a kérdés, hogy általában véve meddig tartható egyben a Fidesz. Ángyán várható kiválása elsősorban nem szakpolitikai veszteség lesz (miközben nyilván igen alapos ismerője területének), hanem erkölcsi, azt fogja jelezni, hogy becsületes ember nem maradhat meg a Fideszben. Ugyanakkor Ángyán egyértelműen kapitalizmuskritikus politikus (ez nekem nem feltétlenül ellenszenves, bár nem az ő kapitalizmuskritikai megközelítése áll igazán köz... (2013.05.27. 10:19) Ki szerzi meg Ángyán Józsefet?
  • NagyLevin: Ezek is mind érdekes kérdések, még akkor is, ha a Fidesz - ha még képes felismerni a politikai érdekeit - viszonylag könnyű helyzetben van, akárcsak Schmitt Pál esetében volt. Horváth István - bár egy megyeszékhely polgármestereként nyilván van a megyében némi súlya, azért - némi veszteséggel, elengedhető és kicserélhető, jelentkezők nyilván vannak a helyére. Persze, a teljes frakciónak is mennie kéne, akik ott voltak, közreműködtek és együtt ... (2013.05.10. 11:20) Trafikmutyi-hangfelvétel: beáldoz vagy bevéd a Fidesz?
  • Holtzer Péter: Noch dazu "Csuhások térdre, imához!" (2013.05.08. 08:07) Kövér László begurult és megint nincs igaza
  • renyipd: csinálok egy törvényt (2013.05.03. 11:48) Orbán Viktor őszödi beszéde is lehetne
  • Brückner Gergő: Egy szinte off topic megjegyzés, bár a poszt utolsó mondatához tartozik, de értem, hogy nem erről szólt ez a bejegyzés. Szóval a pénzét csak offshore-ban biztonságban tudó posztkomcsik és poszt-fülkések közül a tájékozottabbak már azt is tudják, hogy ma már az offshore szinte ugyanakkora kockázat, mint Magyarországon, transzparensen gazdagnak lenni. Elképesztő ütemben nyírják ezt a világot, lásd francia offshore-kormányválság, a svájci banktit... (2013.04.29. 17:50) A Fidesz fülkeforradalmi tőkésosztálya
  • akos.szalai: És hogy kezdődött mindez? Védjük meg a gyerekeket, ne lehessen mindenhol cigit kapni. Csak összehasonlításként - jószándékkal ez is le van öntve (sőt, kétségbe sem vonom): www.origo.hu/itthon/20130427-szabalyoznak-a-menzak-kinalatat.html De egy ismerősöm tapasztalata: a gyerekek ezt nem eszik meg - mióta idén bevezették az új központosított menzát, azóta alig van menzás az iskolában. Másrészt az engem nem zavarna, ha nem a régi trafikok maradn... (2013.04.27. 18:54) Trafikmutyi: ritka bepillantás a NER működésébe
  • rajcsányi.gellért (ergé): Óceánia meg mindig is Keletázsia ellen viselt háborút. (2013.04.25. 13:29) Megbukott a megszorítások politikája Európában
  • Madár István: Tulajdonképpen ez mégis csak hatékonyabb forma, mint amikor az átkosban egyszerűen csak elvették a boltot, földet, majd megkapták azt az elvtársak. Ki lehet használni, hogy ma már gyorsabb világban élünk, egyből oda lehet adni a haveroknak. Mi ez, ha nem fejlődés? (2013.04.24. 13:56) Dohányállamosítás: megint a haverok jártak jól
  • Brückner Gergő: Életem egyik legmegdöbbentőbb újságírói élménye volt, amikor ilyen titkosszolgálat - alvilág együttműködéseket megismerhettem. A klasszikus szereposztás az volt, hogy a titkosszolgálat címeket adott a bűnözőknek, akik titkosszolgálati információk segítségével időzítették a betöréseket, megtarthatták a lakásban talált cuccokat, cserébe bepoloskázták a lakást. (2013.04.23. 11:39) Portik-Laborc: mit szól az MSZP?
  • NagyLevin: A "jobboldal" történelmi vezető szerepének mítosza is kellett ehhez. Aki ezt a helyzetet, ami "jár" a jobboldalnak, biztosítja, de még ez sem kell, ezt az igényt vezetőként megtestesíti, az a helyén lesz és a helyén is marad. Ezt az igéretet Orbán Viktor "megörökölte" a második ciklusban és végérvényesen betöltötte 2002 után. Az, ahogy a szocialisták viszonyultak a kérdéshez, mindenfajta pátoszt nélkülözött, ők csak azt gondolták, hogy majd ném... (2013.04.02. 10:56) Fidesz 25: egy párt leválthatatlan vezetővel

FRISS TRANSINDEX

velemenyvezer [kukac] gmail [pont] com I twitter I facebook

RSS 2.0 bejegyzések I RSS 2.0 kommentek I Tedd a könyvjelzők közé!

írják: többen I

© VÉLEMÉNYVEZÉR 2010-2013.