Véleményvezér

vv

Az állam magánnyugdíjasai

2010.10.18. I 114 komment I Címkék: fidesz nyugdíjasok különvélemény allam

Az állam úgy viselkedik, mint a rossz pedagógus. Nem szabályoz, hanem erőből büntet. A szomorú igazság az, hogy ez az állam nem erős, hanem gyenge. Holtzer Péter különvéleménye. (Fotó: Orin Optiglot/flickr.com)

A miniszterelnök múlt szerdai bejelentéseit, miszerint 14 hónapra befagyasztásra kerül a tagdíjak átutalása a magánnyugdíjpénztárakba, azóta is értelmezi a szakma és a sajtó. Vajon mi lesz a folytatás, hogyan adják ezt majd vissza vagy számítják be később, illetve ez a pénztárak végét jelenti-e? Az elmúlt évek tapasztalataira támaszkodva tennék egy kísérletet az értelmezésre, a folytatás megtippelésére és arra, hogy kicsit polemizáljunk arról, ez mi mindent jelent, és mit nem.

A Fidesz már 1996-97-ben, ellenzékben is opponálta a magánpénztárak bevezetését. 1998-tól, kormányon, több éves késleltetést épített be a tagdíjmérték felfutására az eredetileg elfogadott törvényi menetrendhez képest. Most az utóbbi időszakban, még ellenzékben, többször támadta a pénztárak működését. Az alacsony eredményesség mellett a költségszintek kerülnek gyakran felemlegetésre, vagyis ez az intézmény is belesimul abba a vonulatba, amely a kilencvenes évek eleje-közepének rosszul „privatizált” ágazatairól szól, és amely így többletet nem nyújt a fogyasztónak, csak addicionális terhet. Bizonyos jobboldali körök kezdetektől zsigerből utasítják el a vegyes nyugdíjrendszer 1997-es reformját, mivel azt a globális pénztőke Magyarországra oktrojált akaratának tekintik, amely az egyéni számla megjelenése és a befizetések tőkepiacokon történő befektetése okán szétveri a családi és társadalmi alapú szolidaritást.

Ez a hozzáállás persze nem általános, számos jól ismert, elismert jobboldali közgazdász mindezt másképp látja, és néha hallhattunk a Fidesz politikusaitól is megnyugtató szavakat (amelyeket persze a helyükön kell kezelni). Továbbá nem egy, a baloldalhoz köthető közgazdász, nyugdíjszakértő is ellenezte, ellenzi a pénztárakat, gyakran ugyanazzal az előbb idézett érvkészlettel, amely a gonosz Világbankról és társairól szól. Azaz a törésvonal nem jobb- és baloldal között van (ami egyébként elmond ezt-azt a hazai jobb- és baloldal öndefiníciójáról is, de ez egy másik beszélgetés tárgya).

Tehát ma nem lehet teljesen biztosan kijelenteni, hogy a pénztáraknak annyi, de nem véletlen, hogy már idén év elején a pénztári szektorban általános volt a „jön a Fidesz és annyi”-félelem. A Stabilitás Pénztárszövetség most természetesen azt teszi, amit kell, meglepődik, felháborodik és tiltakozik, de hónapok óta arról ment már a diskurzus, hogy „államosítják vagy sem”.

Én most arra tippelnék, hogy amit látunk, az bizony erről szól – nem pedig arról, hogy majd 2012-ben jól kompenzálják a pénztárak tagjait. Nem tudjuk még, hogy a hétfői, szélesebb körű bejelentések tartalmaznak-e már vajon ez ügyben többet, illetve, hogy mi kerül elő a következő hetekben. A hétvégén sebtiben benyújtott törvényjavaslatból mindenesetre nem derült ki semmi több. Az én forgatókönyv-érzetem szerint erős ösztönzők lesznek a visszalépésre (vagyis aki a tiszta tb-rendszer tagja lesz ismét, az cukorkát kap, aki viszont csak azért is pénztártag is szeretne maradni, annak és pénztárának nem lesz olyan vidám). Ezenkívül azt is valószínűsítem, hogy ami marad a pénztárakból, ott a szabályozás a mainál erősebben a hazai befektetések, ezen belül is a hazai kisvállalkozás-fejlesztés és infrastruktúra-bővítés irányába fogja terelni a megtakarításokat. Ezt megspékelik esetleg azzal is, hogy belép egy állami tulajdonú központi vagyonkezelő, amely abszolválja ezt a feladatot a privát szereplők helyett, büszkén prezentálva az alacsonyabb költségeket.

Legalább három, egymással szorosan összefüggő kérdést érdemes feltenni.

1. Rosszabb-e az eddigi pénztártagoknak, ha ismét teljes mértékben a társadalombiztosítás óvó kebelén találják magukat? Vagy talán jobb?
2. Mi történhet a tb-rendszerben, mi lehet az az „újfajta nyugdíjrendszer”, amelyről szintén hallunk néha?
3. Mi a baj azzal, ha ily módon alakul át a pénztárak működése? Mi a gond az eljárással?

Ennek az írásnak a terjedelme nem enged meg túlzottan hosszas fejtegetéseket arról, hogy a felosztó-kirovó tb-pillér és a tőkésített magánpénztári pillér a valóságban mennyire sokkal kevésbé különbözik egymástól, mint az a köztudatban él. De egy zanzát meg kell próbálnom.

A pénztárak és a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer

A nyolcvanas-kilencvenes évek washingtoni konszenzusa (sok egyéb mellett) szorosan vett témánk szempontjából arról szólt, hogy a nagy állami nyugdíjrendszerek mellett célszerű a jövő nyugdíj-megtakarításainak menedzselését rábízni a piacokra is. Egyes országokban, elsősorban Latin-Amerikában teljes mértékben átalakították eszerint a rendszereket, másutt, így Kelet-Európában pedig a létrejött nyugdíjalapok részben vették át a feladatokat. Mit is? Azt, hogy az aktívak befizetett nyugdíjjárulékának egy részéből nem azonnal kifizetik a folyó nyugdíjakat, hanem egyéni számlákon jóváírva azokat befektetik, és majd ez lesz a mostani aktív generáció jövőbeli nyugdíjának egyik forrása (a másik továbbra is a jövőbeli generációk folyó befizetése).

Az érvrendszer egyszerű volt: az állam nem jó gazda; a felosztó-kirovó állami társadalombiztosítási rendszerből nem tudható, hogy milyen nyugdíj várható, de az öregedő társadalmakban biztosan nem jó; az egyéni számla transzparens és az állam nem fér hozzá; a tőkepiacok hatékonysága több évtizedes megtakarítási távlatban biztosan jobb megtérülést jelent; a tőkésített rendszer megoldást ad az öregedési problémákra.

Groteszk dolog látni azt a dominót, ahogy az elmúlt egy-két évben egyik országról a másikra inog meg ez a korábbi konszenzus. Ugyanis a latin-amerikai és kelet-európai kormányok, amelyek most lépkednek visszafelé az elmúlt húsz évben végrehajtott nyugdíjreformok útjáról, ezt alapvetően két érvkészlet mentén teszik: 1. Nincs rá pénz; 2. A dolog borzalmasan kockázatos, a válság során a nyugdíjalapok nem álltak a vártán. Pedig valójában egy harmadik kérdés az igazán releváns: mennyit is segítenek a nyugdíjalapok az öregedő társadalmak nyugdíjproblémáinak enyhítésében? Valóban ez a nagybetűs megoldás?

Észre kellene végre venni: egy jól működő gazdaságban és társadalomban (rendben lévő adórendszerrel és foglalkoztatási jellemzőkkel, továbbá megszülető gyerekekkel) egy jól szabályozott és kalibrált, transzparens felosztó-kirovó rendszer és egy jól szabályozott, transzparens tőkésített rendszer egyaránt megfelelhet a céloknak. Egy gyengén muzsikáló, rossz ösztönzőkkel megtűzdelt gazdaságban, együttműködéshez nem szoktatott társadalomban pedig szintén nagyjából mindegy, hogy milyen a nyugdíjrendszer: úgyis borzalmasan alacsony hatásfokú lesz.

Ha nem megy a bicikli, ha padlón a gazdaság, akkor ugyan mitől fognak a jó magyar állampapírok és éppen azok a kitűnő magyar részvények jobb megtérülést biztosítani, amelyek mögött álló cégek termékeire, szolgáltatásaira alacsony a fizetőképes kereslet (mert csekély a lakossági fogyasztás, nagy a munkanélküliség és az eladósodottság, és egyébként is öregszenek a fogyasztók), és amely cégek nem tudnak versenyképesek maradni, beruházni és fejleszteni, mert nincs tőke az országban? Ha öregszünk és borul a korfa, vajon miért gondoljuk, hogy húsz-harminc év múlva az egyre több nyugdíjas jó áron tudja pénzzé tenni értékpapírosított megtakarításait, ha egyre kevesebben lépnek be új megtakarítóként, hogy ezt tőlük megvegyék? Ha a mai aktívaknak, különösen a fiataloknak nehezen hihető, hogy ők érdemi nyugdíjat kapnak majd, vajon miért gondoljuk, hogy szívesen fizetnek bármit is a kötelező rendszerekbe, és dolgoznak olyan munkahelyen, ahol a tb-nyugdíjjárulékokat és a pénztári tagdíjat egyszerre utalják utánuk (ez ugyanis csak együtt megy, mert az APEH szeme mindent lát)?

Sajnos nem tehetem meg, hogy pár mondatban ne térjek ki ehelyütt is arra a pontra, amely valódi különbséget jelenthetne, ugyanakkor ellentmondásos. A fentiekben úgy tettünk, mintha egy zárt dobozban élnénk, melynek neve Magyarország. A valóság azonban nyitottabb – csak épp ezzel a tb-nyugdíjrendszer nemigen tud mit kezdeni, a pénztárak viszont igen. Ha a befektetéseink között van olyan, amely a miénknél kedvezőbb gazdasági és társadalmi-demográfiai növekedési jellemzőjű régiókat céloz meg, akkor oly módon csökkentettük az egyoldalú hazai kockázati kitettségünket, hogy az a nyugdíjkilátásainknak valószínűleg jót tesz. Így nem csupán attól függ a majdani időskori életszínvonalunk, hogy idehaza mi történik, és nem csak egy zárt rendszerben tudjuk pénzzé (havi nyugdíjjá) konvertálni majd megtakarításainkat.

Azonban minden ilyen kockázatmegosztás csökkenti az idehaza befektetett tőkét, miközben a gazdaság erősen tőkehiányos, és a pénztárak megteremtésének egyik indoka éppen a hazai megtakarításokon keresztüli tőkebevonás volt. Az állam egyébként szabályozással gondosan szűkíti is a nem-hazai, nem-forint befektetési kereteket, tehát vehetjük úgy, hogy ez a potenciális különbség a rendszerek között igencsak csekély.

Összegzésül azt kell mondjam, hogy ha ma valaki 1997 óta magánpénztári tag, és majd 2030-40 körül megy nyugdíjba, arra a kérdésre, hogy neki egyértelműen többletnyugdíjat jelentene-e a pénztári tagság és megtakarítás, nem tudunk határozott igennel válaszolni. Mint ahogy nemmel sem. Az 1997-es reform abból a szempontból mindenképp elhibázottnak tekinthető, hogy azt tételezte fel, a pénztárak megjelenése önmagában orvosolja majd a problémákat. Illetve, ha nem is ezt tételezte fel, ezt az üzenetet sugározta a publikumnak.

Mindettől függetlenül jó ötlet-e a kockázatmegosztás, miszerint ha van esélye annak, hogy többletet adna a pénztári rendszer, akkor hadd egészítse ki az is az állami szisztémát (ha már amúgy is működik)? Jó ötlet. Igaz-e az, hogy az államnál feltétlenül nagyobb biztonságban van az aktív, nyugdíjáért dolgozó polgár megtakarítása, és az állam, mint a lehetséges legjobb gazda, nem engedheti meg, hogy azt felelőtlenül a pénztárak kezében hagyja? Nem igaz. Lehetne-e, sőt kellene-e jobban szabályozni a pénztári szektort, hogy nagyobb hatékonysággal dolgozzon? Igen, ez az állam egyik mulasztása. Ha mindez így van, akkor van-e értelme lerombolni egy működő intézményrendszert, és ezzel aggasztó üzeneteket küldeni a társadalom azon részének, amely még mindig hisz a jogrendszer stabilitásában? Nincs.

Nos, ezekkel a kérdésekkel is foglalkozni fogok az írás hátralévő részében.

Mi lesz a társadalombiztosítási nyugdíjjal?

Miközben most a nyugdíjpénztáraktól hangos a sajtó és a szakma, érzékelhetően folyik a színfalak mögött a névleges egyéni számlás (NDC) tb-nyugdíjrendszer előkészítése. Igen, kedves vájtfülű olvasó, ez az a bizonyos „svéd modell”, amelyről az év elején sokat hallottunk, s ennek vitathatatlan előnye volt a csinos szőke hölgyekről megjelenő képek sora a zordon télben. Mivel továbbra is viszonylag rövid véleményt igyekszem írni, és nem tudományos szakdolgozatot, itt nem következik az NDC részletes bemutatása, érdeklődőknek melegen ajánlom – nem csak ide, az egész történethez – a Nyugdíj Kerekasztal Jelentését itt.

Az NDC olyan felosztó-kirovó rendszer, mint a mai TB (folyó befizetésekből fizet ki folyó nyugdíjakat), de úgy néz ki, mint a mai pénztárak (egyéni számlát vezetnek nekünk, amelyen befizetéseink jóváíródnak, és egy virtuális kamattal növekednek). A kamatozás mértéke nagyjából a nemzetgazdasági bértömeg alakulása, azaz, ha többen többet dolgozunk és fizetünk utána járulékot, akkor több jut a nyugdíjakra, ha meg kevesebb megy be, akkor kevesebb is jön ki. Egy tisztességesen működő NDC-rendszer annyi nyugdíjat enged csak kifizetni, amennyire van fedezet, nem többet, nem kér az államtól az általános adóbevételekből is, teljesen transzparens, és ha a társadalom öregszik, a foglalkoztatottság csökken, akkor bizony a nyugdíjak is csökkenhetnek – vagy szinte automatikusan nő magától a korhatár, annak érdekében, hogy ne a nyugdíjak csökkenjenek. Szép rendszer, de rendkívül rizikós, és nem politikusbarát, amint ebből a rövid leírásból is látszik. Nem véletlen, hogy egyetlen hely van, ahol valóban tisztességesen működik (ez annak a bizonyos szőke modellnek a hazája), a többi fellelhetőségi helyei többnyire elég viccesek.

Tiszta sor, hogy – a régi szép TTT terminológiával – a tűrt és a tiltott határára került tőkésített magánpénztárak és a támogatott névleges egyéni számlás felosztó-kirovó tb-rendszer előre megfontolt összemosása fog elkövetkezni. Nyugodtan tessék visszalépni, hiszen ott is pont ugyanolyan egyéni számlavezetés fog történni (megjegyzem, ennek technikai megvalósítására a rendszer nem áll készen, és az ilyen mértékű fejlesztésekről és átállásról legalábbis vegyesek a hazai tapasztalatok, de csodák persze bármikor lehetnek). Az állam garantált kamatot fog jóváírni. Nincs kitéve a tőkepiacok ingadozásának. Ha többet fizetsz, többet fogsz kapni. Olcsó lesz a működtetés.

Ha a tisztelt olvasó figyelemmel követte az eddig leírtakat, világos, hogy ezek csak féligazságok. Önmagában az NDC-rendszer nem lesz sem biztonságosabb, sem pedig vonzóbb, mint a pénztárak. Ha rosszul mennek az országban a dolgok, nem fog segíteni, ha pedig jól, a jövő nyugdíjasainak ebben a rendszerben is több jutna, meg egyébként is. Sajnos azonban kevés a mozgásterünk a nyugdíjrendszert csak belülről rendbe tenni, miközben kívül morajlik a tenger.

Hacsak. Hacsak nem hiszünk abban, hogy egy szép egyéni számlás transzparens felosztó-kirovó rendszer önmagában tömegeket ösztönöz arra, hogy a formális rendszerekbe visszatérjenek, és ezáltal megugorjon a hivatalos foglalkoztatás, az adó- és járulékfizetési morál, a gazdasági növekedés. Erről az öngerjesztő folyamatról régóta tart a vita, én viszonylag kevéssé azonosulok vele, de ez valamennyire hitvita is.

Továbbá, hacsak nem fogja a szép új NDC-világ úgy összekötni a nyugdíjrendszert a családtámogatással, és úgy ösztönözni a gyermekvállalást (erős nyugdíjjogosultság-beszámítással), hogy ettől megugrik a születésszám, amely valóban az egyik elengedhetetlen feltétele lenne egy jó „nyugdíjreformnak”. De egy ilyet – ha meg lehet csinálni egyáltalán, s erről is nagy vita van a szakmában – nem csak az NDC tudhat.

Az NDC jobb állami tb-rendszer lehet, mint a mai, mert áttekinthetőbb (ha valóban megbízhatóan fog működni egyszer). De egy politikai időnyomás alatt összerakott és megvalósított NDC-rendszerbe az ösztönzőkkel és szankciókkal átterelt pénztártag-tömegek kis eséllyel nyújtanak majd jobb hosszú távú megoldást a nyugdíjproblémáinkra, mint egy békén hagyott (és jobban szabályozott) pénztári pillér és egy gondos előkészületekkel bevezetett egyéni számlás rendszer (vagy annak testvére, az egyszerűbb pontrendszer).

Miért nem jó, ha így alakul át a pénztárak működése? Mi az eljárás üzenete?

Először hadd térjek vissza arra, hogy nem tartom kizártnak az állam jövőbeli fokozott szerepvállalását a pénztári vagyonkezelés megmaradó szegmensében. Mi a gond azzal, ha az állam venné át a nyugdíjpénztárak vagyonkezelését? Elvileg ez lehetséges, vannak olyan országok, ahol az állam hasznos szerepet tölt be a hosszú távú megtakarítások menedzselésében. A probléma az, hogy míg ezekben az országokban a Transparency International indexei a legjobbak között vannak, más helyeken, amelyek korrupció-észlelési értékei sokkal hasonlóbbak a magyarországihoz, ezek a nagy állami szereplők igen komoly kérdőjelek között végzik tevékenységüket. Ugyanez a helyzet azzal is, amikor az állam a hazai kis- és középvállalkozások, illetve az infrastruktúra fejlesztésére kívánja igénybe venni a nyugdíjcélú megtakarításokat. Elvileg ezt lehetne transzparensen és hatékonyan is tenni, úgy, hogy ott van a piaci kontroll – de valahogy a világ egyes tájain ez mégsem szokott makulátlanul sikerülni.

Ami most már általánosságban, a rendszer átalakítását, a „reform reformját” illeti, sokszor elmondjuk, hogy a jogbiztonság, az intézményrendszerek stabilitása fontos érték, melynek hiánya gondot okozhat. Nos, itt ez vérre megy. A 3 millió pénztártag túlnyomó többsége fiatal, vagy ifjú középkorú (35-40 alatti). Jól érzékelhetően nagyon sokan úgy élik meg, hogy most elvesznek tőlük valamit, ami a sajátjuk, ami az egyéni számlájuk, amit nem az államra óhajtottak bízni, amely örökölhető stb. Mint fentebb már megállapítottuk, a tb-járulék és a magánpénztári tagdíj „össze van drótozva”, aki az egyiket fizeti, az a másikat is. Sokaknak, főleg a fiatalabbaknak a tb-be kerülő nyugdíjjárulék olyan, amelyben nem is bíznak, hogy valaha viszontlátják, viszont a magánpénztári megtakarításokat a magukénak érzik (bármennyit is panaszkodnak a hozamok miatt). Reális veszély, hogy a járulékfizetési hajlandóságot, a formális rendszerekben való általános részvételi készséget egyáltalán nem a jó irányba mozdítja a pénztári rendszer gyalulása. Ennek extrém megnyilvánulási formájáról, arról, amikor az ilyen lépések lökik a versenyképes tudással rendelkező egyént külföldre (nehogy már ilyen helyre fizessem az adómat!), ne is beszéljünk, mert az ilyen hatást nehéz megbecsülni. (Habár nagyon kíváncsi lennék az elmúlt évek elvándorlásáról szóló első hiteles kutatásra, mintegy szembesítendő a politikai „elitet”.)

Van egy még ennél szomorúbb megállapítás is. Az állam ebben az esetben úgy viselkedik, mint a rossz pedagógus az általános iskolában. Nem irányítja a gyerekek viselkedését, nem együttműködésre ösztönöz, nem az érdeklődésüket felkeltve tereli őket a helyes irányba, hanem erőből büntet. Azért oszt fekete pontot és egyest, mert ő a tanár, mert megteheti, és ezt az eszközt találja a legegyszerűbbnek.

Arról hallunk, hogy véget ért a piacok mindenhatóságának ideje, és most az erős állam, a modern állam válik főszereplővé, amely rendet tesz. Ezzel szemben a szomorú igazság az, hogy ez az állam nem erős, hanem gyenge. Ugyanis nem szabályoz, hanem büntet.

A magyar gazdaság legtöbb szektora valóban nem vált kellően versengővé, résztvevői nagyobb mértékben tudják kizsákmányolni a fogyasztókat, mint sok helyütt Nyugaton, nagy az „extraprofit”. Mindez a privatizáció menete, és az átalakulás egyéb zűrzavarai miatt. Erre azonban most nem a probléma gyökerének megtalálásával válaszol az állam – hogyan lehet szabályozással csökkenteni a belépési korlátokat, a magasabb verseny adminisztratív akadályait, emelni a transzparenciát – hanem ahol pénzt lát, azt elvonja. Ez persze rövidlátó és kontraproduktív hozzáállás. Csakúgy, mint a gyenge pedagógus részéről. Ezt látjuk a pénztárak esetében, de ugyanez a kotta az extraadóknál is. Sok pénzt termelsz, mert hagytuk neked, hogy túlzottan „zsírosodj, élősködj”? Hoci, elvesszük!

Az egyik legdrámaibb problémája a felállt új kormánynak a valódi szabályozási képesség hiánya – vagyis a valóban modern és erős állam hiánya. A Véleményvezér és persze mások is többször megemlékeztek például már arról a legalábbis szokatlan tényről, hogy a kulcsszereplő gazdasági minisztériumban közel öt hónapja nincs betöltve egyetlen főosztályvezetői hely sem. Mert úgymond normális az, hogy az új kormánynak minden apparátusbeli vezetőt ki kell söprűznie – viszont a kinevezéseket még nem sikerült megejteni. Csodálkozunk, hogy szabályozás helyett csapkodás folyik? Négy hónapja írtam ezeken a hasábokon arról, hogy elérkezett a szakpolitika ideje. Még most sem lenne késő.

A szabályozás helyett az erőből támadás rendkívül veszélyes. Az világos, hogy a valódi problémákat nem tudja megoldani, így a rövid távú esetleges pozitív egyenlegű hatást törvényszerűleg követik a negatív következmények. Jól látható a „dupla vagy semmi” is. Miközben gazdasági szabadságharcot hirdetünk azzal, hogy mi meg tudjuk oldani a saját problémáinkat, azért aggódva találgatjuk, hogy Angela Merkelnél hol van az a küszöb, amikor már felemeli a telefont, és megemlít az Allianz, a Deutsche Telekom, az E.ON és más társaságokkal kapcsolatos egyes kérdéseket. Amint a Véleményvezér megírta korábban, a valódi fékeket és ellensúlyokat a külföld, a piacok, és a választások jelentik. Az első és a második akcióterv is jól láthatóan ezek között igyekszik lavírozni. A nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos akciózást érdemes ebben a mezőben is értelmezni.

Holtzer Péter

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!

Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.

A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

tryclops 2010.10.18. 11:29:50

Jó írás, kérünk még több vendégszerzőt!
f.

Commandante Jayasuriya 2010.10.18. 11:29:59

@Pettyes Szfinx:

Ajánlom tarts inkább nyugdíjasokat, azok meglátod elégedettek lesznek egy kis nyesedékkel, vagy az olcsó csirke-farháttal is.
Fogadok, hogy a macskáid néhány nap alatt felzabálják a 9000 ft-os cuccot, meglátod a nyugdíjasok több hétig is ellesznek ennyi pénzből, és még almot sem kell alájuk rakni.

Athlay 2010.10.18. 11:30:06

Az, hogy akár a bankok akár a tesco élősködnének rajtunk szimpla urban legend. Például pont az áruházlánc multik azok akik valahogyan kordában tartják a folyton áremelésért követelőző termelőket - mielőtt bejött volna a Tesco boldog boldogtalan akkor emelt árat, amikor akart.

A valódi élősködők azok, akiket a kormány soha nem merne piszkálni. A sok korkedvezményes nyugger, a 600.000 álrokkant, a lábukat lógató mávos senkiházik, a megélhetési gyerekgyárosok... Csak az álrokkantnyuggerekre évi 300-400 milliárd körül költhetünk... miért nem ezeket baszogatják vajon? Kissé lelombozó azt látni, hogy még 2/3-al is ilyen mocskos gyávák...

is 2010.10.18. 11:30:26

@Pettyes Szfinx: "Láthatjuk, hogy a lakosságot érintő újabb megszorítások mindenhol problémákhoz vezetnek (sztráj, tüntetés). És azt is láthatjuk, hogy a lakosság már valóban nem bír el több terhet. "

hat az a gazdag, aki most a 16%-os SZJAval a legjobban jar, az siman elviselte eddig is a kicsit magasabb terhet. amennyi LCD TV-t itt eladtak, abbol nem az jon le, hogy ittpusztit a szegenyseg. amig a vagyonado kapcsan azt olvastam, hogy 6 szemelynek 120 m2-es csaladi haz az valami minimumigeny, addig szerintem a magyarok boven nem szegenyen elnek. amig a 2 eves mobiltelefont tomegek tudjak a legujabbra cserelni, es errol irjak a blogokban a posztokat, hogy de a vilagpremier napjan neki is, azonnal, addig en nem latom azt a minden magyarra kiterjedo szegenyseget. amig a Megasztarban sokszazezer SMS megy be hetente tobbszaz forintert, addig nem mondja senki, hogy tobbet nem bir el.

azt termeszetesen lattuk, hogy Orban hogyan volt kepes 84%-ot feltuzelni barmi hulyesegre. de en nem probalnam megnyugtatni a lelkiismeretem, hogy nem az en hibam, en mar nem birok el tobbet. van Mo-n 3 millio ember, aki a hataron van, es oket tenyleg nem kell tovabb terhelni, de van 7 millio, aki meg segithetne, hogy az orszag rendbe jojjon, de inkabb hulyenepszavaz, mert az mennyivel egyszerubb.

@poszt: ha tenyleg lesz sved modell, akkor meg kell kerdeznunk, hogy Orban ezt igerte-e a kampanyban, es hogy ez mennyire mas, mint Gyurcsany "nem lesz vizitdij" kampanyolasa.

is 2010.10.18. 11:30:39

@Pettyes Szfinx: "Az extraprofit megadóztatását pedig értem és megértem. Múltkor jártam Fressnapf-ban, macskáimnak ott szoktam vásárolni. Látom, hogy rajta maradt az egyik cuccon a külföldi árcédula. 16 EURO. Nálunk ez 9.000 Ft. A duplája kb. Tudod, elmehetnek a jó büdös francba! Hadd ne sajnáljam már őket!"

nyilvan tanultal kozgazdasagtant, hogy ilyen hatarozott iteletet mondasz. en is tanultam: eszerint, ha mondjuk Ausztriaban eladnak hetente 100 db-ot, akkor az egy hetig foglalja a polcot, 100db koltsegebol kell kifizetni az eladot, meg a boltot, mig Mo-n egy het alatt ha eladnak 10-et, akkor az sok, es abbol a 10-bol kell fizetni az eladot, a bolt fenntartasat. de nyilvan mas kozgazdasagtan konyvbol tanultunk.

flora.a 2010.10.18. 11:30:51

Nem vagyok hozzáértő, és mivel ahány szakértő annyi érdek a háta mögött, nem is értékelném, a poszt egy másik momentumához tudok hozzászólni: Angela Merkel szerintem ne emelgesse a telefont. Mikor télen a fél Dunántúl napokig áram nélkül maradt, vajon összevonta az e-on irányába szemöldökét? Hol fejleszt itt bárki bármit az utóbbi évtizedekben (kivéve talán a gyógyszeripart)? Ha megtették volna, nem dőlnek ki a villanyoszlopok - a konkrét esetnél maradva.
A DT a másik - amíg németországban 0 centért lehet telefonálgatni, ami persze nem reális, azoknak a hívásoknak a költségét az itteni előfizetőik fizetik meg.
Ezért engem a multik külön adóztatása legkevésbé sem hat meg.

nemecsek ernő áruló 2010.10.18. 11:31:01

"ezen belül is a hazai kisvállalkozás-fejlesztés és infrastruktúra-bővítés irányába fogja terelni a megtakarításokat"

Véleményem szerint a magánnyugdíj-rendszer nem az ördögtől való, és ilyen jellegű szabályozással jóra is lehetne fordítani az ott mozgó vagyont. Az a baj, hogy a Fidesz mégis ilyen kommunikációval, vagy félkommunikációval érvel ellenük, ez pedig a legsötétebb kommunista demagógia - legalábbis eddig, legalábbis szerintem, de ne legyen igazam. Szeretném látni az eredményeket, és ha lesz, készséggel elismerem, hogy tévedtem (bár így lenne).

Minden esetre sajátos, hogy Gyurcsányékon mindig az egyeztetés hiányát kérték számon, és lőn, ők még jobban tesznek a különvéleményre.

xylu 2010.10.18. 11:31:12

Köszi az átfogó, értelmes,és politikamentes elemzést!
Szerintem ezek az erőszakos beavatkozások csak azt bizonyítják,hogy nincs igazán megvalósítható és reális ötlete Matolcsynak
Pletyka:állítólag már megállapodtak a nyugdíjpénztárakkal a járulék elfelezésében,amikor is Orbán és Matolcsy kettesben eldöntötte a még durvább beavatkozást, a többiek csak a levegőt kapkodták.Most próbálják valahogy igazolni a lépést.
Ráadásul sokkal több pénzt szednek be, mint amire feltétlenül szükség lenne:ebből állítólag a tatarékszövetkezetket és a K-H bankot akarják megvenni-többek között Demjánnak.

gmower (törölt) 2010.10.18. 11:31:29

Ez valóban az egyik legjobb írás, amit mostanában olvastam a témában, bár nagyon sokmindenben nem értek egyet. Ebben a témában nem jobb és baloldalra lehet osztani a politikát, ugyanis mindkettő inkább az állami rendszer pártján áll. Ebben a témában (és az egészségügy privatizálásában is) csak a neoliberális eszmerendszer szerint a tökéletes megoldás a piacot bevonni, ezért én itt nem mondanám, hogy a visszaállamosítás olyan baloldali dolog lenne. Amúgy a kormány legtöbb lépése egyértelműen a konzervatív-jobboldali ideológiába illik, ha figyelmen kívül tudjuk hagyni a felszínen lévő populista demagógikus kommunikációt.

Az MNYP-s rendszer nem öngondoskodás, ezt szeretném leszögezni. Öngondoskodásnak azt nevezzük, amikor az adózott jövedelmünkből (és a nyugdíjjárulék is adó!) teszünk félre pénzt. Ilyen pl. az önkéntes nyugdíjpénztár, befektetéssel kombinált életbiztosítás, stb. Tehát az, ha a be nem fizetett járulékunk egy névre szóló számlán kamatozik az nem öngondoskodás, főleg mivel kötelező. Sőt attól sem lesz öngondoskodás, hogy magáncég vezeti a számlát. Az öngondoskodást egyébként épp az segítené elő, ha az állam nem vonná el a keresetünk nagy részét, és lenne miből öngondoskodni.

A jogbiztonsággal kapcsolatos észrevételekkel egyetértek, valóban ez az egyik legnagyobb probléma, de ez sem ma kezdődött. Csak reménykedhetünk, hogy hamar átalakítják a főbb rendszereket a saját szájuk íze szerint, és utána nyugalom lesz. Erre ma sokkal nagyobb esélyt látok, mint korábban, mivel akkoriban a jogbiztonság az ideológia nélküli ötleteléses kapkodás miatt hiányzott.

Az erőből megoldás sem teljesen véletlen: 8 tagországgal együtt kértük az EU-t, hogy elszámolhassuk az MNYP-k miatti kiadásokat (ez egy teljesen jogos és indolkolt kérés volt, mivel így mi az államháztartási számok alapján sokkal roszabb megítélés alá esünk, mint azok, akiknek nincs ez a szép rendszerük), amire ők nemet mondtak. Innentől nem maradt más megoldás, aminek a lehetőségét előre jelezték.

Én egyébként a nyugdíjproblémák megoldását MNYP-kkel egy nagyon eladósodott országban ahhoz tudnám hasonlítani, mintha egy öngyilkos merénylőt atombombával hatástalanítanánk. Nagyon jó, hogy 40 év múlva a nyugdíjrendszer fenntartható lenne, kár hogy közben az ország az MNYP-k miatti hiány által generált államadósság miatt olyan adósságspirálba kerül, amibe belerokkan. Működhetne ez a megoldás egy stabil, erős gazdaságú, az államadósságát kordában tartani tudó országban, de mi sajnos nem tartozunk ebbe a körbe. Jobb, ha most vissza lesz államosítva, mielőtt még nagyobb bajba kerülünk miatta.

A svéd modell bevezetése igen jó ötlet lenne, és nem is túl váratlan. Sajnos én még emlékszem arra, hogy a választások előtt milyen reakciókat váltott ki ez az ötlet az akkori kormánypártból, így vannak kétségeim afelől, hogy meg merik-e lépni. Bár az idő most lenne rá alkalmas, távol a következő választás, addigra elfelejtik, ráadásul az MNYP-k megszüntetésével egyidőben csinálva egy jó kommunikációval még eladható is lehetne. Meglátjuk.

És még egy megjegyzés: ha külföldi befektetésekkel próbál diverzifikálni az MNYP, akkor is egy zárt rendszerben maradunk. Tombol a globalizmus, egy ország válsága pillanatok alatt végigsöpör az egész világgazdaságon, így az ilyen elven alapuló diverzifikáció sikeressége erősen megkérdőjelezhető.

Nash vs. Keynes 2010.10.18. 11:31:37

A cikk nagyon jó, és azzal is könnyű egyetérteni, hogy elegánsabb lenne, ha az állam nem így erőből nyomná át az akaratát villámcsapás szerű váratlansággal a közjó érdekében, másrészt viszont a magánvéleményem az, hogy nagyon súlyos helyzetben vagyunk. Elfogyott minden időnk. Közhelyszerű, de 8 évig toporgás, gátlástalan osztogatás és fosztogatás ment. Az euró bevezetés a holdban és egy demográfiai csőd az ország. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy gyors és radikális változások helyett évekre a hosszas egyeztetések és lobbizások mocsarába lökjük a válság menedzselését. Látszik a kapkodás időnként az intézkedésekben, de látszik az idő szorításában vergődés is, és ami a legfontosabb, úgy tűnik végre van hosszútávú (népességi) stratégia, egyértelműen a közjó a cél, nem csak retorikában köszönnek vissza a szép szavak..

Pelso.. 2010.10.18. 11:31:46

Nem kell hagyni, hogy kivigyék: aktivizálódni kellene a hazai tőkének, célszerűen s törvényesen(!) felhasználni a forrásokat, lehet konkurenciát teremteni a külföldi érdekeltségeknek. Ja, hogy netán dolgozni is kell, hát, az már sz@rul hangzik nálunk. Pedig erről szól az egyébként embertelen, mocskos kapitalizmus.
Az állam feladat pedig nyilván a tiszta, egyenlő esélyes verseny feltételeinek megteremtése, hát kíváncsi vagyok ez ügyben a jogalkotók lépéseire.

VIII. Nagyapó 2010.10.18. 11:32:00

Ami nekem kicsit el van kenve:

Ahhoz, hogy a nemzetgazdasági szintem a rendszer bevezetése nyereség legyen, a rendszer hozamának nem a felosztó-kirovó rendszerét, hanem az államkötvény-hozamot kell meghaladnia. Az bevezetés állami költsége legalábbis így van korrektül elszámolva.

Miután pedig a rendszer nem is kockázatmentes, méltán várhatjuk el, hogy az államkötvény-hozamot egy korrekt kockázati prémiummal haladják meg.

A pénztárak ezt jelenleg nem tudják. Ha elvesszük tőlük a pénzt, és odaadjuk olyanoknak, akik azt inkább sajátjukként fektetik be és esetleg még értenek is hozzá (= adócsökkentés a gazdagoknak), ők még az is lehet, hogy tudni fogják.

3.14159265 2010.10.18. 11:32:14

Egy régi vicc szerint a kommunistát így lehet felismerni: Elveszi az arany zsebórádat, de cserébe bármikor megmondja mennyi az idő.
Próbálom mostanában zsebóra helyett nyugdíj-alappal mesélni, de így nem vicces.

stratez 2010.10.18. 11:32:22

Egyik nyugdíjbíztosítási forma sem oldja meg a legsúlyosabb kérdést, a társadalom elöregedését, már pedig Orbánék éppen ennek orvoslására keresnek megoldásokat, ugyanis a 24. órában vagyunk, ha a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak, akkor tökmindegy, hogy a pénztár magán vagy állami. A kormány mostani lépései erről szólnak elsősorban, csak hát erről az ellenzők nem szívesen beszélnek, ők nagy ívben tesznek arra, hogy mi lesz 20-30 év múlva. A pillanatnyi profit számít. Carpe diem.

BTA 2010.10.18. 11:32:31

@Pettyes Szfinx: szerintem az (egyik) ideális megoldás az lenne, ha a (mindenkori) kormányzat végre a kiadások érdemi csökkentésébe kezdene bele. 20 éve az összes kormány egyetlen dolgot tesz, ha rosszul áll a költségvetés: adót emel. Az érdemben fel sem merül, hogy pl. ténylegesen hozzányúljanak a baromira túlméretezett állami vízfejhez (800.000 közalkalmazott egy 10 milliós országban... röhej). Hogy ténylegesen korrupcióellenes döntéseket hozzanak (évi 3-400 milliárd forintra becsülik a korrupció mértékét kb. ennyit vesznek most egy a magánnyugdíjpénztáraktól...). Hogy az állami szolgáltatások színvonalát érdemben emeljék (eü., hivatalok, oktatás, stb.). Stb. stb. stb.....
Miért? Hát mert ezekhez a lépésekhez már szakmai alkalmasságra lenne szükség. Itt már nem lehet(ne) pusztán látványos előadásokkal, kommunikációval meg pr-ral eremédnyeket elérni.

xylu 2010.10.18. 11:32:39

Gratulálok az okos és tárgyilagos cikkhez!

tothh · http://polizis.blog.hu 2010.10.18. 11:32:56

@Pettyes Szfinx:
Alapvetően egyet kell értenem a megállapításaiddal.

Világos, hogy a MINDENKORI kormányok csak úgy tudnak kormányozni, hogy valakiket preferálnak, és valakiket "büntetnek". Persze, ez politikailag egy nehéz ügy.
Én most úgy látom, hogy a mostani kormány vett egy nagy levegőt, és tényleg elkezd preferálni valakiket. Egészen pontosabban a fiatal, gyermeket vállaló középosztályt. Persze, mást meg sérteni fog. De. Ha már valakit preferálunk, akkor az tényleg a jövő legyen. Azok, akik amúgy a legtöbb adót fizetik be, akik gyerekeket nevelnek, hogy legyen később, aki eltartja az országot.

A svéd modellel kapcsolatos fejtegetés: Igen, a probléma az, hogy ez is egy politikus-ellenes lépés. Viszont, én továbbra is azt gondolom, nem véletlen kapott kétharmadot a mostani kormány. Itt is kéne egy nagy levegőt venni, és hozni egy olyan kétharmados törvényt, hogy a nyugdíj ügybe nincs politikai beleszólás. Csak kétharmaddal. Azért, mert többet úgyse lesz senkinek.
Persze, ha egy ilyet hoznának, akkor lenne nagy felzúdulás, hivatásos rettegőink rögtön farkast kiáltoznának, viszont akkor pontot lehetne a dolog végére tenni.
Nem lehetne a nyugdíj-üggyel behülyíteni az embereket. Mint ahogy történt 2002-ben. Az ott és akkor nemcsak azért volt bűn, mert a költségvetést ott és akkor megvágta, hanem beleplántálta az emberekbe - különösen a nyugdíjasokba - egyrészt azt, hogy a politika mindenható, csak akarni kell és lesz jólét, másrészt pedig azt, hogy a nyugdíjasok szükségképpen kiemelt helyzetet kell, hogy élvezzenek. (Persze, lehet mondani, milyen szégyenletesen alacsonyak a nyugdíjak, de megint arról van szó, hogy mibe fektetem a szűkösen rendelkezésre álló pénzt.)

A Matolcsy-minisztérium tényleg egy szánalmas történet. És véleményem szerint paradox módon azért is alakult így, mert Varga "elnyilatkozta magát" svéd nyugdíj ügyben. Eredetileg, szerintem neki lett volna a feladata, hogy az egész gazdaságpolitikát koordinálja. Így most maradt egy fejetlenség, a mostani helyzethez kevésbé megfelelő miniszterrel, akit ráadásul szemmel láthatóan még saját pártjának hátországa is fúr.
Ez viszont a miniszterelnök felelőssége innentől.

Cnere 2010.10.18. 11:33:02

@Pettyes Szfinx: jogos az érzés, jártam USA-ban 2 éve és döbbenetes volt azzal szembesülni, hogy az égvilágon semmi sem drágább ott. Legalábbis, amit egy utazás során vásrol az ember, étel, ital, ruha, benzin, ez az amaz. Még az éttermek sem voltak drágák, simán a magyar árszinvonal. Sőt, ha azt veszem, hogy a technikai cuccok meg jóval olcsóbbak, bár nyilván tévét meg mosógépet nem fogok venni turistaként, de látni azonnal, hogy milyen drága ország a Magyarország.

Egyszer láttam egy műsort külföldi üzletemberekkel és bizony mondták, hogy európában el tudják fogadtatni a magasabb árakat a lakossággal sőt kelet európában ez fokozottan igaz.

Valószinüleg hiányzik a fogyasztói öntudat, az összetartás, a határozottság. Amerikai kollégámat néhányszor le akarták húzni itt Európában de Magyarországon, pl drágán adtak valami olcsó ócska cuccot és ő nem csak hogy nem vette meg, hanem belemondta az eladó arcába, hogy 1 rossza a minőség sok a műanyag a ruhában 2 ezért az árért ő két polót kap a gyerekének odahaza
Az eladó, akik a szokásos magyar kummogáshoz és sunnyogáshoz voltak szokva köpni nyelni nem tudtak csak hebegtek gyenge angolsággal, hogy nem kötelező vásárolni

Sparhelt 2010.10.18. 11:33:07

Nekem továbbra is azzal van a problémám, hogy az világos, hogy új forrásokat von be a költségvetésbe a kormány, de nem látom azt, hogy a kiadásokat jelentő nagy rendszereket próbálná átszervezni. Ez a szedjünk be pénzeket, hogy jól elkölthessük, de közben ne változzon semmi - már láttuk, hogy nem működőképes.

VIII. Nagyapó 2010.10.18. 11:33:18

"Ha rosszul mennek az országban a dolgok, nem fog segíteni, ha pedig jól, a jövő nyugdíjasainak ebben a rendszerben is több jutna, meg egyébként is."

A mértékek azért elég mások: a tőkepiac jóval érzékenyebb a ciklusokra, mint a nemzetgazdasági bértömeg. Ráadásul a nyugdíjcsökkenéssel egyidejűleg az állam terhei is csökkennek, ellentétben az mnyp rendszerrel, amit - ha az átállást adósságból finanszíroztuk, ami a korrekt 'ceteris paribus' állapot - változatlanul terhelnek az államkötvény-hozamok.

ralf 2010.10.18. 11:33:25

@Pettyes Szfinx: Szerintem jelen pillanatban az az ideális megoldás, ami van (volt). Az állami nyugdíjpénztárba is fizet az ember, amiért majd kap egy picike nyugdíjat, és ezzel részt vett a közteherviselésben, a többit magánnyugdíjpénztárba, és ha még önkénteset is fenntart, arra kedvezmény.
Ha az állam úgy látja jónak, adjon lehetőséget a visszalépésre annak, aki akarja. Én sajnálnám, aki ezt tenné, de a saját élete. A magánpénztári befizetések átirányítása vagy esetleg teljes privatizációja azonban nekem a sikkasztást juttatja eszembe, hiszen az én pénzemet erőszakkal, a beleegyezésem nélkül beleteszik a közösbe.
Ennek számomra van tétje, mert fizetek járulékokat.

histar007 2010.10.18. 11:33:37

Végső soron mindent a Zemberek fizetnek meg. Nem az a gond, hogy ránktolják, hanem hogy mi nem tudjuk továbbtolni. Az Áfát is azért fizetjük, mert nincs kire továbbhárítani. Ez sosem fog megváltozni.
Amúgy meg az Unió elmehet a sunyiba.
- amikor a segítségét kérjük (Sólyom kontra szlovák állam), akkor azt mondja, hogy "nem tudok segíteni, oldjátok meg".
- amikor az engedékenységét kérjük, (magasabb hiánycél, eltérés a konvergenciától), akkor azt mondja, hogy szó se lehet róla
- amikor mi magunk oldanán meg a dolgainkat (mamutcég adók) akkor azt mondja, hogy ez ellentétes a közösségi joggal ezért tilos.

A multik meg szintén elmehetnek. Csak éppen nem fognak. Ekkora profitot és ilyen kiemelkedően magas megtérülési rátákat hülyék lesznek itthagyni. Az Auchan majd pont bezár, és hazaviszi a boltot. Ahol olcsóbban kell adni a termékeit a (valódi) nagy verseny miatt, mikorben az alkalmazott is 4X annyit keres. És még az adók sem alacsonyabbak. Persze.

Fogjuk már fel, ezek nem 5-10 évre jöttek és költöttek el milliárdokat. Nem hagyják it. De illúzióink se legyenek, már megtértült nekik, de van még a fazékban.

Atticus Maximus 2010.10.18. 11:33:49

Vajon a 45 éves, életerős nyugdíjasokat és a több százezer, netán millió "betegnyuggert" hogyan kezeli majd az új rendszer? És az NDC?

Vicces amikor 60 éves aktívak fizetik egyes 46 évesek nyugdíjait! :) ... no ennyit az állam szabályozó szerepéről!

nemacsuka · http://nemacsuka.blog.hu 2010.10.18. 11:33:56

Elgondolkodtato interpretacio az, hogy a lepes azt kesziti elo, hogy az egyen altal kvazi *sajat szamlajara* osszesporolt magannyugdijpenzati penzekre az allam alkalmasint rateszi a kezet -- kvazi lenyulja. Ha ez igy van, akkor tunodom, hogy miert van az, hogy ezt nem kiseri az egyenek reszerol intenzivebb reakcio (ertsd felhaborodas)? Annyira biznak Mo-on abban, hogy az allam (ami persze neha OV maskor GyF megint maskor Boros Peter) a legjobb szaktekintely a penzeiknek kezelesere? Mennyiben kulonbozne egy ilyen lepes attol, hogy azt mondja nekem egy kivalo politikai allamtitkar, hogy az erste banknal/otpnel/stbnel vezetett szamlam hasznat ilyeonolyan tokesek nyuljak le, ezert inkabb kezelesunk ala vonjuk, ezentul en, az allamtitkar fogom kezelni a penzedet. Egy ilyen szituacioban ki adna a muveletre aldasat?

heizer 2010.10.18. 11:34:12

Sztem olyan egyszerű a nyugdíjrendszer reformja, hogy nem is tudom miért nem veti fel senki:

Mindenki annyi nyugdíjat kap és akkor, amikor a munkaképes korú általa nevelt gyermekei munkába állnak és amennyi adót ők befizetnek.

A többieknek minimálnyugdíj, akinek nem tetszik meg ott gyűjt ahol akar.

Ennyi, népesedési és nyugdíj probléma kilőve.
Nyilván ki kell matekozni a dolgot + egy laza áht reform hozzá, de másképp egyik rendszer se fog működni, oszt szívunk generációról, generációra.

AnnaKarenina 2010.10.18. 11:34:22

Nagyon jó, elemző írás, ugyanakkor szomorú körkép erről a kérdésről, mert látszik, hogy nem nagyon van jó megoldás.
A tisztán állami nyugdíjrendszer már teljes foglalkoztatottság mellett sem tudna működni, ha csökken a népesség. Teljes foglalkoztatottság pedig már nem lesz.
Ezért is tűnt jó megoldásnak a pénzügyi válság előtt a magán-nyugdíjpénztár az egyéni számlával, a megtakarítás örökölhetőségével és a befektetések magasabb hozamai révén. Másrészt ez a fekete bérezés ellen is jó eszköz, hiszen már nem mindegy, hogy a majdani állami nyugdíj-ígéret helyett saját számlán gyűlik a pénz. Ráadásul ez független a mindenkori aktív dolgozók befizetéseitől, illetve csak nagyon kis részben függ, ami a nyugdíj állami részét érinti. Tehát ez tökéletes megoldás lenne azoknak, akik aktív életük során rendelkeztek munkahellyel és bérüket a munkáltató hivatalosan fizette.
Ami gond, hogy egy gazdasági-pénzügyi válság mindezt visszavetheti, esetleg jó-, de rosszhiszeműen is csődbe mehet a nyugdíjpénztár, másrészt meg ott vannak azok, akik a munkanélküliség miatt nem tudnak elég pénzt gyűjteni.
A két világháború között is működtek ilyen intézmények, pl. az OTI, amennyire tudom, bérházaik voltak többek között, tehát sokkal valósabb befektetésekkel operáltak. Az ilyesmi ma is tudna segíteni, mert akkor épülnének bérlakások elviselhető bérleti díjakkal és nem kéne az embereknek a saját lakás miatt évtizedekre a legbizonytalanabb módokon eladósodniuk. A bérleti díjak nyeresége pedig finanszírozná a nyugdíjalapot.
Segítene az is, ha a nyugdíjpénztárakat nem köteleznék állampapírok, részvények vételére, hanem noch dazu akár az OTP-nél is elhelyezhetnék a pénzeiket, mert így pl. valami minimális kamatra akkor is szert tettek volna, amikor a válság miatt erősen veszteségessé váltak a befektetések.
A népességgyarapodás erőltetése számomra a legrejtélyesebb dolog; a munkanélküliség állandósulása miatt biztosan nincs annyi munkaerőre szükség, mint amennyi akár most is rendelkezésre áll. Ezért nem igaz az a tétel, hogy ez a jövőbeli nyugdíjak záloga.
Persze, ha most az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérést szorgalmazzák, akkor muszáj ezt az érvet felhozni, de elég könnyen belátható, hogy nem sok értelme van.
A svéd nyugdíjmodell számomra megdöbbentő, hiszen az emberektől mindig levonják előre a jövőbeli nyugdíját; eleve ki van téve annak, hogy kb. 40 év múlva éppen milyen jogszabály fogja meghatározni, mikor mehet nyugdíjba, mit és hogyan vesznek figyelembe a nyugdíj kiszámításánál és akkor még a megállapított nyugdíj összege is mozoghat lefelé. Akkor, amikor a létfenntartáshoz szükséges dolgok költsége sosem fog lefelé mozogni.

rockjano_ 2010.10.18. 11:34:36

"És azt is láthatjuk, hogy a lakosság már valóban nem bír el több terhet."

Ó dehogy nem bír el még több terhet, csak a lényeg az hogy ne tudjon rólla. Amiről nem tudsz az nem fáj.

Erről szólnak a nagy különadók. Mert persze nagyrészt azt is a lakosság fogja megfizetni, gondolom ez nem kétdés.

És itt minden lesz csak nagy gazdasági növekedés nem. A populizmus oltárán azt most áldozzuk fel.

inyencmester 2010.10.18. 11:35:09

1. Látott-e már a XX. század embere pusztán a menedzsment hibájából tönkremenni magánnyugdíj pénztárat? – Igen.
2. Voltak köztük giga-mega méretű bukták is? – Igen.
3. Volt-e olyan válság az elmúlt ötven évben, amikor a nyugdíjalapok ilyen jellegű befektetései elvesztették értéküket? – Igen.
4. Aki 1997 óta részt vesz a kényszerű magánnyugdíj rendszerben, annak a saját pénztára tizenhárom év után fel tud mutatni akár egyetlen Forint hasznot? – Nem.
5. Meg tudják indokolni tizenhárom év után, hogy miért nincs egy fillér hasznom sem a befizetéseim után? – Igen.
6. Transzparens módon működnek e pénztárak? – Igen. Annyira, amennyire maga a globális piac transzparens módon működik. Tehát NEM.
7. Igaz-e, hogy az állam rosszabb gazdája a befizetéseknek, mint a magánnyugdíjpénztár? – Nem.
8. Az állami korrupció nagyobb, mint az üzleti világ által okozott ilyen jellegű károk (árkartellek, egyeztetett tender-árak, monopol helyzetek, stb)? – Nem.
9. Ahol alacsonyabb a „Transparency International index”, ott az üzleti szféra is sokkal nagyobb kérdőjelek között működik? – Igen.
10. A hatékony és transzparens működés valódi kontrollja a piac? – Nem.
11. A normális piaci kontroll, és az önszabályozó piaci működés ugyan olyan elméleti fikció, mint a tökéletesen működő állami gépezet? – Igen.

És még:
„Groteszk dolog látni azt a dominót, ahogy az elmúlt egy-két évben egyik országról a másikra inog meg ez a korábbi konszenzus. Ugyanis a latin-amerikai és kelet-európai kormányok, amelyek most lépkednek visszafelé az elmúlt húsz évben végrehajtott nyugdíjreformok útjáról, ezt alapvetően két érvkészlet mentén teszik: 1. Nincs rá pénz; 2. A dolog borzalmasan kockázatos, a válság során a nyugdíjalapok nem álltak a vártán. Pedig valójában egy harmadik kérdés az igazán releváns: mennyit is segítenek a nyugdíjalapok az öregedő társadalmak nyugdíjproblémáinak enyhítésében? Valóban ez a nagybetűs megoldás?”

Pedig a szerző itt téved. A nyolvanas-kilencvenes években lehetett még filozofálni az általa legfontosabbnak tartott kérdésen. Ma már nem.
1. Tényleg nincs rá pénz. Óriási (és drága) kölcsönökkel lehet csak pótolni az így kieső pénzeket. Nincs az a gazdasági fellendülés, ami akár tíz év múlva már elviselhetővé tenné ezt a hiányt. Ilyen helyzetben arról filozofálni, hogy ez-e „A megoldás”, remek értelmiségi időtöltés, de a kormány dolga az, hogy próbálja meg elviselhetővé tenni az aktív dolgozókat sújtó adók mértékét. Muszáj csökkenteni az eladósodottságot, muszáj munkahelyeket teremteni. Ehhez szükség van erre a pénzre.
2. Néhány nyugdíjalap még „normális” gazdasági környezetben is képes volt nullára írni a befektetett pénzt, a válság során pedig mindegyik letérdelt. Azok, akik 1997 óta fizetik ide a pénzüket – mint és is – jelenleg 0% hasznot realizálunk eddigi befizetéseinken. Azért efölött nem kéne olyan nagystílűen átsiklani, pláne nem azt a látszatot kelteni, mint ha eddig bárkinek is megérte volna ez a rendszer!

„Ha öregszünk és borul a korfa, vajon miért gondoljuk, hogy húsz-harminc év múlva az egyre több nyugdíjas jó áron tudja pénzzé tenni értékpapírosított megtakarításait, ha egyre kevesebben lépnek be új megtakarítóként, hogy ezt tőlük megvegyék?”

Jó a kérdés, és maga a szerző itt ad igazat a kormánynak. Ez a lényeg, semmi más! Nincs az a gazdasági fellendülés, mely ellentételezni tudná az egyre fogyó aktívak befizetéseit. De ez akkor is igaz, ha parádésan teljesítenek a magánpénztárak – nem úgy, mint az elmúlt 13 évben! Olyan kis része a nyugdíjnak a kötelező magánpénztár, hogy évi 10% profit sem segít semmit rajtunk. 2035-ben az így felhalmozott összeg mellett továbbra is az akkori aktívak befizetései jelentik majd a nyugdíj döntő többségét. (Egyébként itt tetten érhető a témával foglalkozók csúsztatása: úgy tesznek, mint ha a kötelező magánpénztári befizetés egyet jelentene a nagy összegű öngondoskodó előtakarékossággal.)
Tehát ha a 2035-ös év nyugdíjproblémáját egy kormány valóban meg akarja oldani, akkor csak egy dologra koncentrál: szülessenek gyerekek, akik majd akkor dolgozni fognak.
A nyugdíjjal kapcsolatos összes többi kérdésről bár ki nyugodtan filozofálhat, de akinek valóban döntenie és cselekednie kell, az csak ezt tarthatja szem előtt. Semmilyen más megoldás nincs.

„Ha a befektetéseink között van olyan, amely a miénknél kedvezőbb gazdasági és társadalmi-demográfiai növekedési jellemzőjű régiókat céloz meg, akkor oly módon csökkentettük az egyoldalú hazai kockázati kitettségünket, hogy az a nyugdíjkilátásainknak valószínűleg jót tesz. Így nem csupán attól függ a majdani időskori életszínvonalunk, hogy idehaza mi történik, és nem csak egy zárt rendszerben tudjuk pénzzé (havi nyugdíjjá) konvertálni majd megtakarításainkat.”

Egy ilyen fajsúlyos témában nem volna szabad ezt leírni. A szerző is tudja, hogy leendő nyugdíjunknak mekkora hányadát fogja kitenni a magánpénztári bevétel. Még egyszer leírom: évi garantált 10% nyereség esetén sem jelent érezhető megoldást az akkori nyugdíjasoknak a magánpénztárak működése. A várható életszínvonalba nem tud beleszólni! Az önkéntes, és nagy összegű előtakarékosság igen, de ez két teljesen különböző dolog!
Ezt a mondatot leírni minimum csúsztatás, és a téma komolyságához nem illő hozzáállás.

„Összegzésül azt kell mondjam, hogy ha ma valaki 1997 óta magánpénztári tag, és majd 2030-40 körül megy nyugdíjba, arra a kérdésre, hogy neki egyértelműen többletnyugdíjat jelentene-e a pénztári tagság és megtakarítás, nem tudunk határozott igennel válaszolni. Mint ahogy nemmel sem.”

Szeretnék látni egy számítást arról, vajon hány százalék profitot kéne a következő 20 évben realizálnia a magánpénztáramnak ahhoz, hogy először is az elmúlt 13 év mára veszteséges működését ellentételezze, majd pedig profitot hozzon nekem. Mivel a szerző gazdasági szakember, gondolom, nem lenne nehéz kiszámolnia. De a laikus is érzi, hogy a konstrukció – a XXI. század reális gazdasági környezetét szemlélve – inkább mínuszba hajlik.

„Mindettől függetlenül jó ötlet-e a kockázatmegosztás, miszerint ha van esélye annak, hogy többletet adna a pénztári rendszer, akkor hadd egészítse ki az is az állami szisztémát (ha már amúgy is működik)? Jó ötlet.”
13 éve volt bizonyítani a rendszernek. Jelenleg vesztésre áll.
1. Számítsuk ki, mennyi hitelt vettünk fel a kieső nyugdíjbefizetések miatt + adjuk hozzá a kamatokat.
2. Számítsuk ki, mekkora kárt okoztak a pénztárak azzal, hogy 13 év alatt legtöbbünknek 0% profitot tudnak felmutatni.
3. Gondoljuk át még egyszer, jó ötlet-e, hogy „úgy is működik” ez a rendszer?

„Ha mindez így van, akkor van-e értelme lerombolni egy működő intézményrendszert, és ezzel aggasztó üzeneteket küldeni a társadalom azon részének, amely még mindig hisz a jogrendszer stabilitásában? Nincs.”

Hát ez azért így elég necces:-)
A szerző maga ízt írja, hogy a normálistól eltérően épült fel hazánkban a gazdasági környezet. Saját szavaival élve „kizsákmányoló” szisztéma működik, ami igen csak szabályozásra vár. A társadalom pont azért aggódik, mert ő tartja el ezt a kizsákmányoló rendszert! Az ő adója elképesztő magas, ő fizet 25% ÁFA-t mindenre, és őt nem látják el a kórházban rendesen. Nem tudom elhinni, hogy egy 2/3-os választás után még vannak olyanok, akik komolyan leírják ezeket a mondatokat.

„Egy tisztességesen működő NDC-rendszer annyi nyugdíjat enged csak kifizetni, amennyire van fedezet, nem többet, nem kér az államtól az általános adóbevételekből is, teljesen transzparens, és ha a társadalom öregszik, a foglalkoztatottság csökken, akkor bizony a nyugdíjak is csökkenhetnek – vagy szinte automatikusan nő magától a korhatár, annak érdekében, hogy ne a nyugdíjak csökkenjenek. Szép rendszer, de rendkívül rizikós, és nem politikusbarát, amint ebből a rövid leírásból is látszik. Nem véletlen, hogy egyetlen hely van, ahol valóban tisztességesen működik (ez annak a bizonyos szőke modellnek a hazája), a többi fellelhetőségi helyei többnyire elég viccesek.”

Hát ez is elég sommásra sikeredett. A jelenlegi rendszer – magánpénztárral együtt – „tisztességes”? Mert ha az lenne, nyilván nem kérne az államtól plusz pénzt. De még is kér. Engedjük meg az NDC-rendszernek is, hogy kérjen. És a most felszabaduló pénzeket költsük arra, hogy sokkal kevesebbet kérjen, mint ez a rendszer.
1. Szülessen sok gyerek. Ha csak a nyugdíjra felvett kölcsönösszeg felét erre költenénk, már meg lenne oldva az egész kérdéskör. Akkora kedvezmény, annyi támogatás kell minden egyes gyermek vállalása mellé, amekkora hasznot hoz. Ez gazdasági kérdés, nem szociálpolitikai. Ők fogják jelenteni az én nyugdíjamat, tehát követelem, hogy a kormány azonnal állítsa le a jelenlegi nyugdíjbefizetéseim magánpénztárakba fizetését, és adja oda a gyermekeket vállalóknak. Befizetéseim újraelosztásán keresztül bírja rá a társadalmat, hogy ne csak reprodukálja önmagát, hanem növelje létszámát. Na, akkor lesz nyugdíjunk 2040-ben.

„Ha rosszul mennek az országban a dolgok, nem fog segíteni, ha pedig jól, a jövő nyugdíjasainak ebben a rendszerben is több jutna, meg egyébként is.”

A szerző úgy tesz, mint ha nem ismerné a nyugdíjrendszerben rejlő problémákat.
Hiába megy jól a gazdaságnak, ettől a nyugdíjkérdés 2040-ben nincs megoldva, mivel a magánpénztár nem képes ellensúlyozni a demográfiai problémákból fakadó bevételkiesést. NEM TUD a magánpénztár annyi hasznot termelni, ami miatt megérné továbbra is fenntartani, ahelyett, hogy a gyermekvállalást ösztönöznék. Aki gazdag, annak persze mindegy, mert vagy előtakarékoskodik, vagy befektetései vannak. Az átlagember azonban csak arra számíthat, amit majd akkori kortársai befizetnek. Alig észrevehető részét fogja a nyugdíjának képezni a magánpénztári összeg. (És ehhez még adjuk hozzá, hogy a pénztárak jelenleg semmi profitot nem hoztak a befizetőknek!)

„Továbbá, hacsak nem fogja a szép új NDC-világ úgy összekötni a nyugdíjrendszert a családtámogatással, és úgy ösztönözni a gyermekvállalást (erős nyugdíjjogosultság-beszámítással), hogy ettől megugrik a születésszám, amely valóban az egyik elengedhetetlen feltétele lenne egy jó „nyugdíjreformnak”. De egy ilyet – ha meg lehet csinálni egyáltalán, s erről is nagy vita van a szakmában – nem csak az NDC tudhat.”

Itt a lényeg. Filozofálhatunk NDC-ről, meg akármiről, egy dolog számít: születnek-e gyermekek, vagy sem? Ezért nem kell védeni a jelenlegi rendszert, mert a társadalom mai helyzetében nem segíti elő a gyermekszületést. A pénzt jelenleg nem szabad magánvállalkozásokba önteni, hanem a társadalom érdekében ösztönözni kell vele a gyermekszületést.

„Jól érzékelhetően nagyon sokan úgy élik meg, hogy most elvesznek tőlük valamit, ami a sajátjuk, ami az egyéni számlájuk, amit nem az államra óhajtottak bízni, amely örökölhető stb.”
40 alatti vagyok. Egy kicsit sem érzem így. 1997 óta nem óhajtottam a pénzemet a magánnyugdíj alapokra bízni, törvénnyel köteleztek rá. Azóta háromszor váltott tulajdonost a pénztáram. Jelenleg 0 Ft hasznot termelt az összes befizetett pénzemre. De nem reklamálhatok, mert köteles vagyok tagja lenni egy pénzpiaci vállalkozásnak. Törvénnyel tartanak életben egy olyan vállalkozást, mely 13 év alatt 0% hasznot termelt. És erre valaki azt mondja, hogy „piaci vállalkozás”. Ez vicc.
Ezt a pénzt így is úgy is be kellett fizetnem, sokkal jobb lett volna, ha nem drága kamatos hitelből fizeti az állam a mostani nyugdíjasok pénzét, hanem az én befizetésemből. Most ott tartunk, hogy 1. az állam (tehát ÉN) kamatot fizet arra a hitelre, ami azért (is) alakult ki, mert az én befizetésem a törvény miatt 1997 óta egy magánvállalkozásba megy.
2. Ez a magánvállalkozás 13 év után 0 Ft hasznot tud nekem fizetni.
Tehát a pénzrendszer kétszer járt jól rajtam eddig: ingyen használta a pénzem, és kamatot fizettet velem a hiányzó pénzem után felvett hitel miatt.

„Sokaknak, főleg a fiatalabbaknak a tb-be kerülő nyugdíjjárulék olyan, amelyben nem is bíznak, hogy valaha viszontlátják, viszont a magánpénztári megtakarításokat a magukénak érzik (bármennyit is panaszkodnak a hozamok miatt).”
1997 óta tudom, hogy egy fillér hasznot nem fog hozni nekem a magánpénztár, sőt, el fog úszni a befizetésem. A magánnyugdíj alapok működésének létjogosultsága ezelőtt kb. tíz évvel lejárt. Két-három generációt tudott kiszolgálni a rendszer – tehát még így is sokkal jobb volt, mint a legtöbb üzleti vállalkozás – de annak a gazdasági környezetnek vége, amiben ez megbízhatóan működni tudott. Ezt a mondatomat el lehet tenni, és öt év múlva elővenni.

„Reális veszély, hogy a járulékfizetési hajlandóságot, a formális rendszerekben való általános részvételi készséget egyáltalán nem a jó irányba mozdítja a pénztári rendszer gyalulása.”
Szerintem kifejezetten jó irányba fogja mozdítani!
Sok időnek kell még eltelnie, hogy a magamfajta úgy érezze, akár csak egyetlen fillért is szeretne a pénzpiacra bízni. Inkább kezelje egy normálisan működő állami gépezet. Sőt! Kezelje egy, a piacival megegyező korrupciós rátával működő állami gépezet, még akkor is jobban járok én is és a társadalom is, mivel kevesebb hitelt kell felvenni a mindenkori nyugdíjak kifizetésére.

„Ennek extrém megnyilvánulási formájáról, arról, amikor az ilyen lépések lökik a versenyképes tudással rendelkező egyént külföldre (nehogy már ilyen helyre fizessem az adómat!), ne is beszéljünk, mert az ilyen hatást nehéz megbecsülni.”
Ez azért csúsztatás! :-)
Az adó miatt senki nem megy külföldre dolgozni. Maximum a cégét telepíti Szlovákiába vagy Svájcba. Az éhenhalás veszélye miatt viszont sokan elmennek. De miért hal éhen? Mert magasak az adók. Miért? Mert sok a kölcsönünk. Miért? Mert a nyugdíjakat (is) kölcsönből finanszírozzuk. Miért? Mert a mai aktívak befizetéseinek egy részét magánvállalkozásokba kell fektetni.

„Van egy még ennél szomorúbb megállapítás is. Az állam ebben az esetben úgy viselkedik, mint a rossz pedagógus az általános iskolában. Nem irányítja a gyerekek viselkedését, nem együttműködésre ösztönöz, nem az érdeklődésüket felkeltve tereli őket a helyes irányba, hanem erőből büntet. Azért oszt fekete pontot és egyest, mert ő a tanár, mert megteheti, és ezt az eszközt találja a legegyszerűbbnek.”
Ezt csak az mondhatja, aki büntetésnek éli meg a lépést – tehát valami haszna volt az előző rendszerbeli működésből. Nekem – mint már mondtam – 0 Ft hasznom volt, viszont a kieső pénzt pótoló nyugdíj-hitelt (és kamatait) én fizetem vissza, tehát vastagon veszteséges vagyok. Nekem nem büntetés. Kíváncsian várom a fejleményeket – ennél csak jobb lehet. Ha már nullára kihozzák az egyenlegemet, jobbak, mint a mostani rendszer.

„Arról hallunk, hogy véget ért a piacok mindenhatóságának ideje, és most az erős állam, a modern állam válik főszereplővé, amely rendet tesz. Ezzel szemben a szomorú igazság az, hogy ez az állam nem erős, hanem gyenge. Ugyanis nem szabályoz, hanem büntet.”
Ez igen sommás, és sokkal kevesebbeknek büntetés, mint ahányaknak jól jön a változás. (lásd feljebb)

„A magyar gazdaság legtöbb szektora valóban nem vált kellően versengővé, résztvevői nagyobb mértékben tudják kizsákmányolni a fogyasztókat, mint sok helyütt Nyugaton, nagy az „extraprofit”. Mindez a privatizáció menete, és az átalakulás egyéb zűrzavarai miatt.”

Ez lefordítva azt jelenti, hogy az eddigi rendszer kizsákmányolt. Ugye senki nem gondolja, hogy 1997 óta most sikerül ezt felismerni? Eddig is mindenki tudta, mégis törvénnyel köteleztek arra, hogy zsákmányoltassam ki magam. Még egyszer mondom: ha 0 Ft haszonnal fog működne az új nyugdíjrendszer, már jobban fogunk járni, mint a mostanival.
Hogy kell 0 Ft hasznot csinálni? A befizetett pénzt egyszerűen oda kell adni a mostani nyugdíjasoknak. Ennyi. És akkor kevesebb hitelt kell felvenni a hiányzó nyugdíjpénzekre, tehát kevesebbet kell visszafizetnem. Így persze kimarad a buliból az eddig szép pénzt kereső nyugdíjpénztári vállalkozás, de hát menjen a piacra, és fektesse be annak a pénzét, aki hajlandó rábízni. Ők úgy is a piacban hisznek.

„Erre azonban most nem a probléma gyökerének megtalálásával válaszol az állam – hogyan lehet szabályozással csökkenteni a belépési korlátokat, a magasabb verseny adminisztratív akadályait, emelni a transzparenciát – hanem ahol pénzt lát, azt elvonja.”

Miért kéne a piacot szabályozni? Hiszen az jól működik – nem? Vagy esetleg sok a tisztességtelenség? Akkor menjünk vissza néhány bekezdéssel, és az állomot ezek miatt szapuló részt húzzuk ki a cikkből – de legalább is ne keltsük azt a látszatot, mint ha a piaci kontroll egy kicsit is jobb lenne ilyen szempontból, mint az állam.

„Ez persze rövidlátó és kontraproduktív hozzáállás.”
Szerintem nem az. Viszont óriási összeget von ki egy olyan vállalkozásból, melyet 1997 óta az egész magyar társadalom kénytelen finanszírozni. Menjenek az urak a piacra, és szerezzék meg onnan a pénzüket.

„Az egyik legdrámaibb problémája a felállt új kormánynak a valódi szabályozási képesség hiánya – vagyis a valóban modern és erős állam hiánya.”
Az új kormány fél éve működik. Nekem – akit nem érdekel a politika – az alábbi jött le:
1. Abban reménykedtek, hogy az EU-s környezet ugyan úgy fog bánni velük, mint az előző kormánnyal (trükkök százai, hamis adatok benyelése, stb.). Első terveik erre épültek. Az EU-s környezet nem volt hajlandó együttműködni ezekkel a tervekkel.
2. Fokozatosan léptek vissza, és tesztelték, hol hajlandó az EU megállni. De az EU sehol nem volt hajlandó megállni. Az előző kormány által vállalt 3,8 és 3% kötelező céllá vált. Azok az országok diktálják ezt, ahol egy kis nyugdíjkorhatár-emelésért utcán van egymillió ember! Itt meg elvettek egy egész havi nyugdíjat, korhatárt emeltek, stb. De hát erősebb kutya …
3. Egy dolog biztossá vált: a zemberektől már nincs mit elvenni. Most jön az üzleti szféra, mely a szerző szerint is „kizsákmányoló” módon működik. Nekem nem baj, ha sír a piac, sőt! Ez azt jelzi, hogy a kormány most vet véget (egy kicsit) a kizsákmányolásnak. Az egyetlen kérdés, hogy jól számolták-e ki a következményeket. Erről vitázni jelenleg hit-kérdés, úgyhogy térjünk rá vissza két év múlva.
Szóval a kormány „szabályozási képessége” igen csak másodlagos ahhoz képest, ami valójában zajlik – a minisztériumi pozíciók betöltésével egyetemben.

„Csodálkozunk, hogy szabályozás helyett csapkodás folyik?”
Nézőpont kérdése. Nekem nem csapkodásnak tűnik, hanem egy óriási taktikai csatának, ahol az a kérdés: ki fizeti ki a z elmúlt évek válságának és szabadrablásának árát. Ismét a lakosság, vagy most már az üzleti szféra is kénytelen a kasszához járulni?

„A szabályozás helyett az erőből támadás rendkívül veszélyes.”
A jó pedagógus tudja, hogy mikor kell szépen beszélve ráhatni a gyerekekre, és mikor kell erőt demonstrálni. Ez a kettő nem zárja ki egymást. Most nincs idő és mód beszélgetni egy kizsákmányoló (copyright Holtzer Péter) rendszer képviselőivel.

„Amint a Véleményvezér megírta korábban, a valódi fékeket és ellensúlyokat a külföld, a piacok, és a választások jelentik. Az első és a második akcióterv is jól láthatóan ezek között igyekszik lavírozni. A nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos akciózást érdemes ebben a mezőben is értelmezni.”
Én is így gondolom. Mindenki tudja, hogy a kormánynak lavíroznia kell, mert emberfeletti problémahalmazt örökölt. Hagyjuk hát őket dolgozni, és inkább annak szurkoljunk, hogy jól jöjjünk ki a dologból! A szerző is pontosan tudja, hol válik el egymástól a filozofálgatás és a cselekvési kényszer útja. Neki – ezek szerint – az a dolga, hogy filozofálgasson. A kormánynak viszont cselekednie kell. Biztosan jól jön minden meglátás, minden segítség a kormánynak, de az ilyen cikkek szerintem nem azok.

Az előző nyolc évet kiszolgáló, bukott értelmiség helyett ki kell alakulnia egy új értelmiségnek, mely valóban képes lesz a társadalmat befolyásolni és vezetni. Ők azonban nem elvtelen, megélhetési megmondó emberek, hanem a szó valódi értelmében „értelmiségiek”!
Kedves Péter! Nem tudom, az elmúlt években hol helyezkedett el, de szerintem lehet csatlakozni az új csapathoz!

flimo13 2010.10.18. 11:37:02

A pénz állami rendszerbe átvitele mellett én lehetővé tenném azt is, hogy a mnyp megtakarításokat készpénzben felvehessék. Akkor ugyan elvész a tagsági évek nyugdíjának 25%-a, de sok család van olyan helyzetben, hogy a bedőlt hitelek miatt így járna legjobban. Ha jól számolok 40 év munkaviszonnyal, és abból átlag 12 év 25%-os veszteség csak 7,5%-al eredményezne kisebb nyugdíjat, ami kibírható, ha cserébe az ember a saját lakásában éri meg a nyugdíjkorhatárt, és nem a híd alatt. A törlesztésből felszabadult pénzt se kell elbaszni, be lehet tenni pl önkéntes nyugdíjpénztárba, ami akár még be is hozhatja a veszteséget.

Tímár Mihály 2010.10.18. 12:04:20

Nagyon jó poszt. Sajnos egy picit tömör, úgyhogy csak az fogja megérteni, aki foglalkozott már a problémával.

Én egy konklúziót emelnék ki: a mi nyugdíjunkat a gyerekeink és az unokáink fogják fizetni. Ha zárt a rendszer, akkor teljesen mindegy, hogy melyik rendszer lesz, csak annyit nyugdíjat tud fizetni, amennyit az utódaink megtermelnek. (Hiába vesz a nyugdíjpénztár magyar részvényt, ha 30 év múlva csak feleáron tudja eladni.)

Az alapvető probléma tehát az alacsony szaporulat. A jelenlegi rendszerek egyike sem ösztönöz a magasabb gyerekszámra. Ha többet költök a gyerekeimre, kevesebb pénzt tudok megtakarítani, felélni, stb. A teljes nyugdíjrendszerben viszont annál több pénz lesz 30 év múlva, minél több gyerekem van, viszont én ebből semmit sem fogok látni, mert az ő befizetésük eloszlik.

A megoldás triviális: szüntessük meg a teljes nyugdíjrendszert, ahogy van, és bízzuk a gyerekekre a szülők eltartását! (Esetleg az állam beszedheti e gyerekektől a nyugdíjjárulékot és odaadhatja a szüleiknek.) Így mindjárt érdekeltek lesznek a szülők a gyerekvállalásban! Abban is érdekeltek lesznek, hogy a gyerekeik a lehető legjobb képzést kapják és a lehető legtöbbet keressék felnőtt korukban.

Némileg szolidárisabb lehet a rendszer, ha a svéd modellt kiegészítjük szorzókkal annak megfelelően, hogy ki hány gyereket nevelt: az alapnyugdíjon (nincs gyerek) felül minden egyes felnevelt gyerek +50 %-ot jelentene. Természetesen a svéd rendszernek megfelelően nem lehetne több pénzt szétosztani, mint amennyit beszedtek.

Aladár69 2010.10.18. 12:07:18

@Ringlósztár: lásd: inyencmester írása.
Tuti, hogy a Selmeczi Gabriella féle csapathoz tartozik...

@inyencmester: A 4., 7. és 8. kérdésekre a válaszom: IGEN

xylu 2010.10.18. 12:07:44

Ajánlom figyelmetekbe a HVG.hu cikkét, Matolcsy Észtországban:itt a minta!
és Tölgyessy cikkét:Orbán gazdasági kisérlete,vagy belebukunk, vagy belebukunk.

AnnaKarenina 2010.10.18. 12:07:53

@inyencmester:
"Szülessen sok gyerek. Ha csak a nyugdíjra felvett kölcsönösszeg felét erre költenénk, már meg lenne oldva az egész kérdéskör. Akkora kedvezmény, annyi támogatás kell minden egyes gyermek vállalása mellé, amekkora hasznot hoz. Ez gazdasági kérdés, nem szociálpolitikai. Ők fogják jelenteni az én nyugdíjamat, tehát követelem, hogy a kormány azonnal állítsa le a jelenlegi nyugdíjbefizetéseim magánpénztárakba fizetését, és adja oda a gyermekeket vállalóknak. Befizetéseim újraelosztásán keresztül bírja rá a társadalmat, hogy ne csak reprodukálja önmagát, hanem növelje létszámát. Na, akkor lesz nyugdíjunk 2040-ben. "

Csak az a szerény kérdésem van, hogy a sok gyereknek honnan lesz sok munkahely? Hiszen a mai fogyó népesség mellett is meglehetős a munkanélküliség. Értem én, hogy ez lenne a legkedvezőbb finanszírozás, de nem megy, így csak egy ködös ígéret.

"A jelenlegi rendszer – magánpénztárral együtt – „tisztességes”? Mert ha az lenne, nyilván nem kérne az államtól plusz pénzt. De még is kér."

Lehetne ezt bővebben is kifejteni? Mert szerintem a magán-nyugdíjpénztárak csak a törvényileg megállapított, a dolgozók munkabéréből levont járulékot kapja, és ez csak átutazik az "államon".

A kizsákmányolás szó használata vicces. A kapitalista termelési mód = kizsákmányolás. Ha nem így lenne, nem lennének társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek, vagyis a kapitalista (magyar, vagy külföldi mindegy) csak annyit fizet ki munkabérként, amennyiért még hajlandók neki dolgozni, különben nem lenne profitja. Munkanélküliség esetén ez lefelé mozdítja a munkabéreket.

"Az előző nyolc évet kiszolgáló, bukott értelmiség helyett ki kell alakulnia egy új értelmiségnek, mely valóban képes lesz a társadalmat befolyásolni és vezetni. Ők azonban nem elvtelen, megélhetési megmondó emberek, hanem a szó valódi értelmében „értelmiségiek”!"

Ez is elég vicces, 1998-ban ez az értelmiség már egyszer lenyúlta a TB-alapokat (na jó, beolvasztotta a költségvetésbe). Talán, ha ezt nem tette volna, ma másképp állna az állami nyugdíjalap, és nem lenne állandó vita aktívak és nyugdíjasok között.

newtehen (egyszerű mint a faék - de működik) · http://avie.freeblog.hu/Files/tehen.jpg 2010.10.18. 12:14:31

@phorvath: A magánnyugdíjnak pedig pont az volna a lényege, hogy öreg korára ne a gyerekeink nyakán kelljen élősködnie annak, aki nem akar, illetve ne kelljen gyereket vállalni annak aki nem szeretne/tud.
Mint egy demokráciában.. A döntés szabadsága.
De most majd Viktátor megmondja: Ez jár a dolgozónak, és kuss...

AnnaKarenina 2010.10.18. 12:14:39

@phorvath: Szerintem az a legegyszerűbb, hogy be se szedjék a nyugdíjjárulékot, mindenki intézze magának, akkor max. magára haragudhat. :)
Volt már Magyarországon olyan időszak, amikor a diplomások is utcát és havat söpörtek. Ha a gazdaság nem tud fellendülni, nem lesznek munkahelyek és nézheted a gyerekeid szenvedését.

inyencmester 2010.10.18. 12:26:23

Kedves AnnaKarenina!
1. A poszt kizárólag a nyugdíjrendszerrel foglalkozik, ezért nem érintettem a "honnan lesz sok új munkahely" kérdést. De a válasz viszonylag egszerű: kevesebb adó= több munkahely.
Tehát ha nagyobb mozgástere van a költségvetésnek, akkor ez a második fontos feladat nyugdíj ügyben.

2. A jelenlegi rendszer két lábon áll, és mégis kér pénzt az államtól. Ez nem a magánpénztárakon keresztül jut a rendszerbe, hanem az állam által felvett kölcsönökön keresztül.
Azt próbáltam érzékeltetni, hogy nem ördögtől való, ha egy nyugdíjrendszer kiegészítésre szorul, csak nem mindegy, menniyt kell beletolni pluszba az államnak.

3. A kizsákmnyolás szót nem én használtam csak idéztem. Véleményem szerint ennyire azért nem vicces a helyzet, mert itt kicsit sem a tőke és a piac viszonyáról van szó, hanem az állam által a törvényeken keresztült garantált biztos bevételek, és az ezzel szemben semmilyen felelősséget nem vállaló pénzügyi befektető viszonyáról. A világon nem sok helyen vannak a miénkhez hasonló helyzetben az emberek:-( És ez igaz az energiaszektortól kezdve a távközlésen át szinte minden területre.

4. Az értelmiség nem nyúl le semmit, azok a politikusok. Az értelmiség feladata józanul gondolkodva segíteni a társadalomnak megérteni, és ezáltal befolyásolni a folyamatokat. Az előző nyolc évben láthattad, mit sikerült letennie az "értelmiségnek" az asztalra. Olyan szakembereket, akik Gyurcsány bukása után el merték mondani, hogy bizony valamit nem jól csinált. Ebbe a mentalitásba bőven belefér, hogy amikor a kormány keményen odalép, akkor leírjuk, hogy a jelenlegi rendszer igen csak kizsákmányoló. Az értelmiség dolga ezt rögtön az elején kijelenteni, és folyamatosan tudatosítani az emberekben.

inyencmester 2010.10.18. 12:47:18

@Aladár69:
4. Nem hiszem. Ha olyan szerencsés vagy, hogy a pénztárad egyenlege kimutat valami pluszt, akkor sem vagy nyerésben! Adj össze mindent, vond ki belőle a rád eső nyugdíj-hitel és kamattörlesztés összegét (amit adóban megfizetsz), és már is látod a konstrukció működésének végösszegét.

7. Éppen a fentiekből adódóan nincs igazad.

8. Ez azért némi naivitásra vall...

fghjk · http://sorry.google.com/sorry/?continue=x 2010.10.18. 12:47:33

azt az "apróságot" miért felejti el mindenki h az mnyp-s számlán lévő pénz igazából nem a befizető pénze, lehet h abból kb semmit sem lát viszont, mivel az csak a megtakarítási időszakban örökölhető, ha a nyugdíjbamenés után elhalálozik, akkor az a pénz az mnyp-ben marad. azaz h ki mennyit kap vissza nem, attól függ h ki mennyit fizetett be, mennyi volt a hozam stb, hanem h ki meddig él. aki f@szlógatós melóval kb sz@rt sem fizet be, viszont sokáig él az jelentősen többet kaphat, mint aki szétdolgozta magát, egy rakat zsét befizetett, viszont a nyugiidőszaka minimális.
kérdem én? most akkor miért jobb a mnyp?

Pettyes Szfinx 2010.10.18. 12:47:41

@Commandante Jayasuriya: Gratulálok!
Hol olvastad, hogy azt a 9.000 Ft-os "cuccot" meg is veszem?

Indriq 2010.10.18. 12:47:48

Amúgy lehet höbörögni, hogy nem termeltek profitot a MNYP-ak, de egyrészt az a saját pénze az embernek, amiről tudja hogy lesz ha nyugdíjba megy, és látván, hogy a kormánynak per pill nincs értékelhető munkahelyteremtő (akítv befizető) és/vagy népesség szabályozó, vagy növelő programja (az adókedvezmény miatt nem fognak gyereket szülni, ezzel senki ne ámítsa magát), így jogosan félti, másrészt per pill a kormány nem nyúl a rendszerhez, csak tömködi a réseket. Mi lesz 1 év múlva? Ha semmilyen változás nem lesz, márpedig nem hallani, akkor kemény 1 évvel elhúzta a zakót és kivett 360m forintot.
Azonkívül, a sok ellenzőnek figyelmébe ajánlanám, hogy maga a kormány vizsgálja azt, hogy hogy lehet kárpótolni azokat, akik visszalépnek, tehát gyak. elismeri, hogy veszteség érné azt, aki átlép. Kérdem mégis hol igaz akkor, hogy "az a pénz jobb helyen van a kormánynál" mondat.
Azonkívül szűklátókörűség a kormánytól, hogy most, amikor hátrányban van a költségvetés a MNYP-ak miatt, enyhítést kérjen az EU-tól, de ha 15-20 év múlva előnyben lesz, akkor az természetes legyen, vagy akkor a "nyereséget" visszafordítaná? Ne legyünk naívak. Olyan nincs hogy mindig csak jól járhatunk.

Pettyes Szfinx 2010.10.18. 12:47:50

@is: Én meg azt is tanultam közgazdaságtanból, hogy van árérzékeny kereslet, és van, ami kevésbé érzékeny az árakra. Az alapvető élelmiszer pl. kevésbé árérzékeny, de egy Fressnapf-féle áru nem idetartozik véleményem szerint. És ez mit jelent? Azt jelenti, hogy ha nálunk is az EURO-körüli szinten adnák el a cuccot, akkor valószínűleg itt is gyorsabban cserélődne az áru. És akármit is mondasz, nonszensz kategória a 16 EURO vs. 9.000 Ft.

AnnaKarenina 2010.10.18. 12:47:57

@inyencmester:
1. Kitérő válasz. A sok gyereknek sok munkahely kell előfeltétel az állami nyugdíjhoz. A kevesebb adó = több munkahely még bizonyításra váró tétel, erősen függ attól, hogy a vállalkozó mit választ majd:
- vagyonba menekíti a megszerzett előnyt, mert az biztos,
- valamivel jobban megfizeti a már eddig is alkalmazott munkavállalóit,
- új munkahelyet teremt.
2. Szóval nem a magán-nyugdíjpénztár kér támogatást az államtól. Az állami nyugdíjalap meg állami, vagyis az államnak kell mindenkor finanszíroznia. Itt lenne valóban jó, ha az aktívak meg tudnák finanszírozni, de előttük van a Ratkó-korszak nemzedéke és nincs elég munkahely.
3. A kizsákmányolás állandó, max. kisebb, vagy nagyobb.
4. Megmondjátok, hogy mit gondoljunk? Megmondjátok, mi a jó nekünk? És csak Gyurcsány-Orbán relációban lehet mindezt elgondolni?
(Azért a TB-alap jól elsiklott itten.)

Roa 2010.10.18. 12:48:02

@newtehen: A magánnyugdíj és a demokrácia mióta van összefüggésben? Nyugat Európában, ahol nem ilyen "magán"-nyugdíjrendszer van, ott nincs is demokrácia? De sajnálom őket. Mellesleg kiszámoltad, hogy reálértéken hány éves jövedelmeddel lesz egyenlő a a nyugdíjmegtakarításod 40 év munkaviszony után?

Tímár Mihály 2010.10.18. 14:48:26

@newtehen:
Első közelítésben igazad van, másodikban már nem annyira.

A magánnyugdíjpénztár most megvesz valamit (részvényt) és 30 év múlva majd el akarja adni. 30 év múlva majd a gyerekeink vennék meg azt a részvényt, amit a mi számlánkról elad a pénztár. Ha viszont nincs aki megvegye, akkor csak sokkal olcsóbban tudja eladni, tehát semmi nyereség nem lesz rajta.

Még egy extrém példa: tegyük fel, hogy egy adott országban mindenki úgy dönt, hogy felesleges a gyerek, majd a saját nyugdíjbefizetésekből eléldegélnek. Egyszer majd mindenki nyugdíjba megy, és nem lesz aki termeljen. Ezzel gyakorlatilag meg is szűnik a hazai ipar, a hazai részvények értéke 0 lesz. Akkor miből fogják a magánnyugdíjpénztárak fizetni a nyugdíjakat?

Ez nem olyan egyszerű, hogy beteszed a bankba a pénzed és az kamatozik. A bank akkor tud kamatot fizetni a betett pénzedre, ha ő tovább tudja azt adni kölcsönként valakinek, aki hajlandó még több kamatot fizetni rá.

A magánnyugdíjpénztár annyiban segít, hogy ki tudja vinni külföldre a befektetéseket, olyan helyre, ahol jobb a korfa. (Special Kína még rosszabbul fog járni, mint mi, úgyhogy oda nem, de az iszlám országok jó terepnek tűnnek a sok gyerek miatt.)

Egyébként én is a magánnyugdíjpénztárat preferálom, leginkább azért, mert az állami rendszerben nálunk még nincs egyéni számla. Na meg idáig úgy gondoltam, hogy a magánnyugdíjpénztári megtakarításomat a politikusok nem tudják lenyúlni. Attól tartok, tévedtem. :-(

munkásököl vasököl,oda csap ahova köll 2010.10.18. 14:48:33

Sajnos nem kevés ,a magánnyugdíj korszakba is "beleeső "nyugdíjas már soha nem kaphatja meg a neki járó pénzt,ha visszatartják.
Ha 14 hónap után nem egy összegben,és kamatokkal ? kerül visszafizetésre,még több marad az állam? zsebében.

magyar ember teli szájjal 2010.10.18. 14:48:37

A pénztáraknak részben épp azért annyi mert nem lehet 40 évre félrerakni úgy hogy két évente változik a szabályozás.

newtehen (egyszerű mint a faék - de működik) · http://avie.freeblog.hu/Files/tehen.jpg 2010.10.18. 14:48:42

@Roa: Drága barátom, hogy sikerült levezetned, hogy ahol nincs magánnyugdíjpénztár, ott nincs demokrácia? :-D Én a döntés szabadságáról beszéltem. :-D
Minden esetre az semmiképp sem tekinthető demokratikus lépésnek, hogy az állam felajánl Neked egy döntési lehetőséget, majd amikor meghozod ezt a döntést, akkor utána hatalmi szóval felülbírál?
Minden esetre csak szólok, hogy még hátravannak az önkéntes pénztárak, aztán jönnek a bankbetétek, és utána csöngetnek az otthon tartott nemesfémekért....

Várúr 2010.10.18. 14:48:51

Csak egy megjegyzés: tavaly a ballib kormány lehetővé tette a visszalépést a magányögdíjból az államiba. Több, mint hatvanezren (60.000-ren) éltek a lehetőséggel. Az EU van annyira ostoba, hogy az elöregedő Európában kifejezetten büntessen bármilyen reformot. Annyira talán már nem, hogy a bankadót ne csak elfogadja, de be is vezesse, stb.

Tomasz_a_gozmozdony 2010.10.18. 14:48:56

A MNYP rendszer rossz ahogy van. Ezt az evente kipostazott egyenlegertesitokon lehet latni a legjobban. En szemely szerint nem akarom a megtakaritott penzembol finanszirozni a kulfoldi biztositotarsasagokat. Eljenek meg mashogy, ne belolunk akik arra torekednek hogy legyen valami kis penzuk, mire elerik a vedett kort. A hozamok (?) mar kb. 4 eve negativ szaldot mutatnak, ergo kevesebb penz van bent, mint amennyit befizettem. Ha annyira szeretne rolam gondoskodni az allam hogy a fizetesem 8%-at nyugdijalapba kell forgatnom akkor engedjek meg hogy betegyem akarmelyik bankba, akar csak 3-4 %-os kamatra, es akkor BIZTOSAN gyarapszik. A MNYP-k meg megbuktak, es egyaltalan nincsen letjogosultsaguk.

Pettyes Szfinx 2010.10.18. 14:48:57

@BTA: Én úgy tudom, hogy csökkenteni akarják a közalkalmazottak, köztisztviselők számát és a juttatásaik mértékét. De ez megint azért nem olyan egyszerű. Mert az elbocsátott emberekkel mi lesz? Az ő keresletükkel mi lesz? Ahhoz, hogy a magánszféra "fel tudja szívni" ezeket az embereket, kellenek a munkahelyek. Úgymond fel kell pörgetni a gazdaság motorját. Minden mindennel összefügg.
Mint ahogy írtam: ha erre lépek, akkor ennek a tyúkszemére lépek, ha arra, akkor a másikénak. És itt írta is egy hozzászóló. El kell dönteni, hogy mit, kit preferál a kormány, és ez eldőlni látszik.
Most bármit tesznek, mindenbe bele lehet kötni. Mert nincs abszolút jó megoldás, bár soha nem is volt, de az elmúlt 8 évben csak jobb megoldás létezett annál, mint ami volt.
A gazdaság motorjának beindítása egyébként igen sokba kerül. Mindenkinek. És ebből ki kell vegyék a részüket azok is, akik eddig kipakolták a pénzt az országból. Sajnálatos, ha rögtön az a reflex indul el bennünk, hogy továbbhárítják a terheiket. Ugyanis ez nem hosszútávú gondolkodás. Itt mindenki rövid távon gondolkodik. Nem az kéne legyen az elsődleges szempont, hogy az elkövetkezendő 2-3 évben rosszabbul fog menni, jajj-jajj mi lesz, hanem az, hogy ha ez az ország a benne élő emberekkel úgy-ahogy talpraáll, akkor a cégeknek is jobb lesz, mert lesz fizetőképes kereslet, és hosszabb távon mindenképpen ez éri meg.
És sajnos az országnak van egy kötelezettsége a költségvetési hiányt illetően, ami elől nem térhet ki. És ott a nyakában az irdatlan IMF-hitel törlesztés. Valahol olvastam, hogy ez egy évben kb. annyi, mint a nyugdíjkiadások összesen. Javítson ki valaki, ha nem így van.
Szóval? Ez nem jó, az nem jó... MI A JÓ? A jelenlegi, szinte lehetetlenül kicsi mozgásteret figyelembevéve...

Ppix 2010.10.18. 14:49:04

@flora.a:
"Ezért engem a multik külön adóztatása legkevésbé sem hat meg. "

Hát majd amikor a Telekom kirúg még 500 embert az idei 300-on kívül + leállít mondjuk 25 milliárd forintnyi beruházást, ami miatt a beszállítói kirúgnak még 1000 embert - na azokat majd meg fogja hatni ez a kis adó.
Valamint nulla fejlesztés lesz három évig, ahol eddig nem volt net, ott eztán se lesz.

Ja, és a multiknál foglalkoztatottak adják az SZJA bevételek többségét, idióta az a kormány, amely semmit sem tesz a feketegazdaság kifehérítésére, csak nekiáll szisztematikusan elszedni onnan a pénzt, ahol eddig is legálisan és láthatóan leadózták.

AnnaKarenina 2010.10.18. 14:49:10

@fghjk: Tudomásom szerint a magán-nyugdíjpénztári nyugdíj nyugdíjba vonuláskor egy összegben is igényelhető, vagy életjáradékra váltható, amit havonta folyósítanak. Az örökléssel meg az a helyzet, hogy az állami nyugdíjalapba való befizetés elvész, ha nyugdíj előtt meghal az illető, a mnypt.-i pedig az örökösé.

kopasznyakú 2010.10.18. 14:49:14

Az idén mélypontra jut a születésszám. Ha nem születik több gyerek, nem lesz nyugdíj se NDC , se MANYU, se állami rendszerben. Ha januártól a jó kormányzás és adórendszer miatt megugrik évi 60 ezerrel a a születésszám, akkor is a mai nyugdíj értékének fele lesz kifizethető 10 év múlva. Ha erre rájönnek a mai 45 alattiak, kérdés, hogyan vesszük őket rá arra, hogy szuperbruttójuk harmadát dobják be továbbra is a közösbe, a mostani 65 év alattiak nyugdíjára.

EG0 2010.10.18. 14:49:43

Kiváló írás, mert igaz és tényszerű.
Felesleges írás, mert a probléma gyökerét nem fogta meg, alig piszkálta.
Arra gondolok, hogy a versenyszektorban és az állami szektorban is emberek dolgoznak. Egyik sem gonoszabb a másiknál. Egyik sem hazafibb a másiknál. Egyik sem kapzsibb a másiknál. Viszont úgy alakult, hogy a versenyszektorban több az okos ember. Mert az okos ember szeret fizetést/jutalékot is kapni, nem csak kapaszkodni az íróasztalba és túlélni hónapról hónapra.
Ennél fogva a versenyszektor hosszú távon mindig eredményesebb lesz az államinál, mert sokkal több a mérési pont. Elvárások, célszámok, projekt scope-ok, erőforrás menedzsment, de főleg összefüggés a mért teljesítmény és az elért életszínvonal között.
Aki a túlélésre játszik, az a gyengékkel szövetkezik: hátrányos helyzetűek, munkanélküli nagycsaládok, nyugdíjasok. Az ő szavazatukat olcsó megvenni olcsó ígéretekkel.
A gond az, hogy egy országot nem ezek a rétegek viszik előre, hanem a belüket kidolgozó szakmunkások, irodai alkalmazottak, vállalkozók (=vállalkozások). CSAK ők fizetnek ugyanis adót.

Én azért vagyok sokkal pesszimistább évek óta Holtzer Péter fenti írásánál, mert amíg nem azok alakítják a politikát, akik fizetik a számlát (sőt, a képviseletük is megszűnt az MDF-fel és SZDSZ-szel), addig nem lesz olyan bátor államférfi -nem íróasztalba kapaszkodó politikus-, aki az inaktív és improduktív óriási masszával szemben az ország érdekeit veszi figyelembe.
Igen, kijelentem, hogy 2010-ben Magyarországon a nemzet érdekei nem egyenlőek a többség rövidtávú érdekeivel, vágyaival.
Uff! Én szóltam.
(Még egy apróság: szeretek vitatkozni, de élőben csak annak a meglátásait veszem komolyan, aki nálam több adót fizet be (nem állami fizetés után!) éves szinten ennek az országnak. Gondolom a fentiek miatt értitek, hogy miért.)

Ex0dus 2010.10.18. 14:50:13

Szerintem ez az egész értekezés felesleges. A Fidesz egyetlen célja, hogy rátegye a kezét a 3000 milliárdos nyugdíjpénztári vagyonra (attól teljesen függetlenül, hogy ezek nagy része így is államkötvényben van), emiatt az elkövetkező hónapokban folyamatosan támadni fogja azokat.
Nyugdíjreform? Magánszámlás rendszer? Ugyan kérem, hol élünk.

demagofób 2010.10.18. 14:50:50

Ez egy nagyon jó poszt, sajnos.

EG0 2010.10.18. 14:51:15

@gmower:
"Az MNYP-s rendszer nem öngondoskodás, ezt szeretném leszögezni. "

Elvileg, a gyakorlat pedig ez: ma a piacon munkát vállalók többsége (!) részben zsebbe kap fizetést. Ez persze nem reprezentatív felmérés, csak mondjuk úgy, hogy ismerek olyat, aki ha megkérdezi felsőfokú végzettséggel rendelkő ismerőseit, akkor 99%-uk nyilatkozik így. Na.
Innentől kezdve ha én azt mondom a munkáltatómnak, hogy márpedig én teljesen bejelentett bért szeretnék, mert egyrészt szolidáris vagyok, és egyúttal öngondoskodásnak tekintem a MNYP járulékot, akkor ez nettó fizetés csökkenéssel fog járni cserébe.
Ennek az az alternatívája, hogy zsebbe kapom fizut, és a nem adózott pénzből megtakarítok, pl. külföldön, ahogy ezt más is írta.
Lenne egy harmadik alternatíva, hogy a leadózott jövedelmemből öngondoskodom (megtakarítások), de akkor éhenhal a magyar mielőtt nyugdíjba megy.
Igazából a tökéletesen tiszta, szolidaritást mellőző ÖNgondoskodás úgy nézni ki, hogy mindenki forintra ugyanannyi adót fizet, a felette lévő nem adóköteles jövedelméből pedig félretesz, amennyit akar és tud. Ezzel épp csak az a probléma, amit fent írtam, hogy sajnos a társadalom többsége ezzel rosszabbul járna, mert hirtelen ki kellene fizetnie maga után azt, amennyibe kerül (orvoshoz jár, takarítják neki az utcát, rendőrt hív bajban, stb.).

EG0 2010.10.18. 14:51:26

@gmower, @stratez : "Működhetne ez a megoldás egy stabil, erős gazdaságú, az államadósságát kordában tartani tudó országban, de mi sajnos nem tartozunk ebbe a körbe. Jobb, ha most vissza lesz államosítva, mielőtt még nagyobb bajba kerülünk miatta."

Vagy esetleg azt atombombáznánk, ami miatt deficites a költségvetés. Nekem nem kell 3200 önkormányzat. Nekem nem hiányzik a 13. havi nyugdíj vagy bármilyen más emelés (tudom, épp most nincs). Nem kellenek aktatologatók a hivatalokba egységes informatikai rendszerek mellé.
Esetleg lehetne olyan adórendszer és hozzá büntetőjogi szabályozás, hogy ne érje meg a kockázatot az offshore, a szlovák rendszám, a tanácsadói szerződések, stb. (Tudom, ez is csak hosszútávon növeli az állami bevételeket, rövidtávon meg csökkenti.) Számtalan olyan ötletem lenne, amivel épp csak szavazatok vesznének el, de nem az ország.

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2010.10.18. 14:51:32

Nagyon jó kis írás!

Számomra az alábbi következtetések adódnak:

1) Jó lenne, ha maradna a jelenlegi két pillér, mert valamennyire diverzifikálná a kockázatokat

2) A magánpillérnek kicsit a tökére kéne lépni, a pl. költségek csökkentése és a hozamok növelése érdekében.

3) Az állami pillérnek jót tenne az NDC, ugyanis - ha a jövőbeli nyugdíjak mértékét nem is tudná garantálni - de tudatosítaná az emberekben, hogy a meglévő tortát igazságosan, értsd az egyes személyek által ténylegesen teljesített befizetések arányában osztaná el.

(Ez elvileg tudtommal most is így van, a rendszer most is figyelembe veszi a teljes életút során befizetett járulékok nagyságát, csak éppen ez nem közismert.)

EG0 2010.10.18. 14:51:33

Nash vs. Keynes: "egy demográfiai csőd az ország." Kár, hogy kettővel több gyerekhez nem jár kettővel több munkahely. Sőt, kettővel több büfészakos diploma mellé sem jár kettővel több adófizető.
Akkor már kezdjük az oktatási reformmal, hogy még több nemzetközi (és feltörekvő magyar) cég szoruljon rá a magasan képzett, piacképes tudással rendelkező magyar ember munkájára.

@inyencmester: "kevesebb adó= több munkahely". Ha a külföldről érkező, kvázi rabszolgamunkásokkal dolgozó üzemekre gondolsz, ott tényleg ennyire egyszerű a képlet. De szerintem fontosabb lenne a "célirányos képzettség = több minőségi munkahely, nélkülözhetetlen munkaerő" elv.

farkamatvakarva 2010.10.18. 14:51:39

én már csak azt várom, hogy a jövedelmek elérjék a svéd szintet, hogy az átlagos melós is meg tudjon élni a keresetéből(nem luxusokra gondolok)

sanya18 2010.10.18. 14:51:49

Az elvándorlásra reagálva:

"Frissdiplomás" építőmérnök vagyok, a most bejelentett "reformoknak" hála alig várom, hogy elérjem a 2+ év munkatapasztalatot (még csak 1 évnél járok sajnos), hogy megpróbálhassak Angliába, Kanadába, Ausztráliába, USÁ-ba vagy Új-Zélandra katapultálni. Ezeken a helyeken tárt karokkal fogadnak, vízumot intéznek, kiemelt fizetést adnak a végzettségemnek hála. Angolul beszélek, 1-2 hónap felkészülés után az sem lenne probléma. Nálam ezt érték el a nagy Népnemzeti Egybeolvadás Programjával, pedig fél éve még eszembe sem jutott volna, hogy máshol próbáljak szerencsét, de most a nyugdíjátalakítás megadta az utolsó lökést az elhatározásnak. Hálás köszönet

Savior 2010.10.18. 14:51:53

@inyencmester: "Befizetéseim újraelosztásán keresztül bírja rá a társadalmat, hogy ne csak reprodukálja önmagát, hanem növelje létszámát. Na, akkor lesz nyugdíjunk 2040-ben."

Nem érintve az érvelés többi részét, én már csak arra várok, hogy az effajta eszement baromságokat mikor fejezi(te)k már be.

A Föld túlnépesedett, több embert egyszerűen nem tud eltartani, ennyit is egyre rosszabbul. Ergo a "szüljünk 3+ gyereket" NEM megoldás. Csak olyan nyugdíjrendszer tartható fent / lesz hosszan fenntartható, ami a maximum két, de inkább gyereket veszi alapul. Ez egy olyan premissza, amit nem lehet kikerülni, gazdasági módon elügyeskedni. Ezen belül lehet csak variálni, akár magán- akár állami pénztárral, akár 70 éves nyugdíjkorhatárral, akár valami félnyugdíj-rendszerrel (pl. "nyugdíj" korhatáron után még 10 évig heti 20 óra munka).

A családtámogatás fontos, de értsük már meg, hogy nem a XIX. században élünk.

Aladár69 2010.10.18. 14:51:54

@inyencmester: A 4. pontban a saját pénztár eredményét említed, nincs idekeverve bármilyen - adó formában megfizetett - költség. Ha általánosságban a nyugdíjrendszerről beszélünk, akkor sem teljesen biztos, hogy az állításod igaz, de az általad feltett kérdés konkrétan egy nyugdíjpénztárra vonatkozott (mindenkinek a saját pénztárára).

A 8. kérdés kapcsán lehet, hogy válaszom némi naivitást tükröz, de közel sem biztos, hogy alaptalanul.

Érdekes módon senki nem beszél arról, hogy a nyugdíj-probléma megoldása lehetne pl. a nyugdíjkorhatár gyorsabb ütemű emelése, a korengedményes nyugdíjak eltörlése (képviselőknél is), a rokkantnyugdíjban részesülők szigorú ellenőrzése (hogy lehet, hogy a rendszerváltás óta 250 ezer fővel nőtt a rokkant nyugdíjasok száma???), illetve ennek a körnek a drasztikus csökkentése (képtelenség, hogy 1000 állampolgárból 80 fő rokkantnyugdíjas), stb.

Nem csak gyerekvállalásról kell beszélni, nem az a lényeg, hogy minél többen tudják eltartani a nyugdíjasok népes táborát. Azt kell elérni, hogy 3 millió munkavállaló ne 2,7 millió nyugdíjast tartson el (+ 450 ezer munkanélkülit + a gyerekeket).

3.14159265 2010.10.18. 14:52:01

Na most mi legyen?
- ha most lemondok az eddigi megtakarításomról az állam javára, talán akkor majd azért lesz jobb nyugdíjam, mert 30 évvel azelőtt egy Orbán Viktor nevű politikus ezt megigérte?
- vagy inkább bízzak abban, hogy a saját számlámon lévő megtakarítást így vagy úgy, de kezeli egy pénztár?

Én inkább a 2. lehetőséget választom. 30 év múlva pedig meglátjuk, mit ér akkor a mai politikusok igérete.

metalheart · http://rocknmetal.blog.hu/ 2010.10.18. 14:52:11

simán el lehet venni a pénzem??? elküldöm a pénzem egy befektetőnek, hogy ha majd nyugdíjas leszek, adja vissza, s ekkor jön valaki (OV), s útközben elveszi!!!

3.14159265 2010.10.18. 14:52:14

Ha az állam annyira jó gazdája a zemberek megtakarításainak, mint ahogy most hirdetik:
A fizetéseket miért magán-bankszámlákra utalják a munkáltatók? Utalják rögtön az APEH-nek, az pedig majd a felosztó-kirovó táblázatok alapján havonta postázza a kiszámolt összeget az állampolgároknak.
Vagy inkább ne adjak ötleteket?

Mayhem 2010.10.18. 15:09:49

Nem szoktam az interneten politizálni, most is csak egy mondat erejéig teszem meg. A négy parlamenti párt egyesével és testületileg bizonyította be, hogy neve, ideológiája múltja és jelszavai ellenére ugyanarról a kommunista tőről fakad, és ezt tövet semmiért és senkiért nem engedi el. Egyik sem jutott el addig, hogy halkan megkérdezze, hogy a magánnyugdíjpénztári utalás visszatartását azt nem lopásnak hívják véletlenül? És most ne jöjjön senki nekem, hogy pénztárak, hozam így-úgy, akinek nem tetszik, visszaléphetetett a népi-demokratikus rendszerbe. Most mit tegyek, lopjam az államtól vissza? Engem nem így neveltek fel...

Qman 2010.10.18. 15:20:04

@EG0: Hali, nem tudom miért gondolod, hogy aki a privát szektorban dolgozik, az okosabb. Eszerint a maszek belgyógyász okosabb lenne mint aki a klinikán professzor? Vagy mondjuk a Corvinus egyetemen a hitelintézeti témával foglalkozó tanszékvezető prof , az egy hülye szemben mondjuk egy bankigazgatóval. És a bankigazgatók klubjában meg a leghülyébb az aktuális MNB elnök? Elég szánalmas elképzelés... Valamiért Mr. Kaáli kap a lombikbébi cégeire (intézeteire) 4 milliárdot, az állami kórház meg nem kap. Az a hülye állami szülés forduljon fel...de hát ez az SZDSZ doktrína, ami állami az ettől automatikusan rossz!
A magánpénztár hátránya Magyarországon az, hogy itt a jogszabályok direkt lyukasak, és a jogszolgáltatás is gyatra. Így jó eséllyel büntetlenül lehet ellopni a pénztári vagyont. Svájcban ez nem menne, de itt...ha viszont ellopják, akkor is lehet sírni, hogy jöjjön az állam és adja vissza. Mint most a devizahitelesek teszik: felvették a jó olcsó hitelt, és most jöjjön az állam és szanálja őket...
Na a kettő együtt nem megy. Viktor meg kényszerhelyzetben van: akkora csődtömeget örökölt hála a magyar választóknak, hogy fájdalom nélkül nem tud lépni. Ki kell bírni fiúk, és persze lehet majd az MSZPre szavazni megint, meg újraéleszteni a SZADESZt. Sok szerencsét hozzá!

Martian (törölt) 2010.10.18. 15:20:12

@flora.a: "Hol fejleszt itt bárki bármit az utóbbi évtizedekben"

3 G-s mobilinternet hálózat..??

Squid 2010.10.18. 15:20:13

Tök jó érzés látni, hogy amit magamnek félretettem az elmúlt 13-14 év alatt MNYP-be, kvázi öngondoskodva az most meg a lenyúlja a francba OV kénye kedve szerint, és én semmit nem tudok ellene tenni. Mára már egy egész pofás autó ára, és cserébe kapok egy virtuális válveregetést és egy odavetett "nálunk, jobb helyen lesz" frázist.

Ergo megszüntetik azt, hogy én magam, saját most keresett pénzemből félretéve, teremtek magamnak egy alapot arra, hogy ne dögöljek éhen öregen.

Ezt a pénzt most lenyúlják tokkal vonóval, és cserébe kapom az állami nyugdírendszert ami 30 év múlva fog fizetni nekem, amire talán majd valaki akkor megkeresi a pénzt.

Tehát az én saját munkámmal (becsülettel leadózott) megkeresett és félretett pénzemet lopják el egy "majd megadom" céduláért...

Ha ez a kommerek alatt történt volna akkor megint felgyújtották volna a TV épületet és az Andrássy utat, és permanens népharag kempingezne a Kossuth téren..... Mondjuk ez most nem lesz, mert Orbán tuti nem küld senkit az utcára ezalkalommal.

Szégyellem, hogy becsületes adófizető vagyok 13 éve, és szégyellem, hogy egy ilyen gyökérrel együtt vagyok magyar.

Karmadealer · www.sajtoszsemle.blog.hu 2010.10.18. 15:25:58

@inyencmester: Big Up! :-)
Mesterem, meghívom egy sörre de csak azért mert megkímélt attól hogy szóról szóra leírjam ezt a sok-sok bekezdést.

Adalékként annyit, hogy a magánnyugdíjpénztáraknak sikerült ötvözniük az általában fogalmilag az állami intézményekhez kapcsolt rugalmatlanságot, rossz hatásfokot, tulajdonosi szemlélet hiányát és versenyképtelenséget a piaci intézményekre jellemző alacsony állami kontrollal, átláthatatlan és számon nem kérhető működéssel.

Haha, jut eszembe, minden évben legalább egy tucatszor felkerestek különböző biztosítótársaságok alkuszai akik általuk önkényesen kiválasztott időszakok kimagasló hozamát évesítve ecsetelték pénztáruk kimagasló teljesítményét, és már-már elkeseredett igyekezettel igyekeztek volna átléptetni egyik vagy másik pénztárba, amelyből azt a következtetést vontam le hogy ezek a pénztárak valódi aranytojást tojó tyúkjai lehettek az anyabankjuknak, vagy biztosítójuknak, olyannyira hogy a vaskos ügynöki jutalékokat is ki tudták termelni a vagyonkezelési díjból.

Még egy adalék:
Ne felejtsük el, hogy a korábban ultrakonzervatív befektetési politikát folytató pénztárak (állampapírt állampapírral) pont a válságot megelőző időszakban lettek rendeletileg belekényszerítve bizonyos korosztályok esetében a vegyes portfoliók képzésébe, magyarul a Gyurcsány kormány jól bevásároltatta őket a felpumpált árú részvényekből, nem kis részben megalapozva a parádés zakót a válság során.

Száz szónak is egy a vége: a jövő nyuggereit a ma csecsemői fogják eltartani, akár felosztó-kirovó, akár virtuális egyéni számlás, akár magánpénztáras konstrukció esetén.

Squid 2010.10.18. 15:28:17

@flora.a: "Hol fejleszt itt bárki bármit az utóbbi évtizedekben"

Nézzükcsak.

13 év Telco után a fejlesztésekről:

1. GSM
2. ISDN
2. ADSL
3. Országos üvegszálhálózat kiépítése
4. BIX
5. Tripleplay (Voip/Net/TV)
6. Folyamatosan emelkedő sávszélesség. (nemzetközi és access)
7. 4G/LTE

Tényleg semelyík telco nem fejlesztett semmit, és az egész csak porhintés, most is mindenki a tárcsás telefonon nyomja 3,6k-s modemekkel.

Martian (törölt) 2010.10.18. 15:35:56

@Mayhem: magánnyugdíjpénztári utalás visszatartását azt nem lopásnak hívják véletlenül?

Bár a neve magánnyugdíjpénztár, nincs saját rendelkezési szabadságom (eladás, kivét, portfolio összeállítás) fölötte, ergo aligha lehet magántulajdonnak nevezni... inkább a nevemen nyilvántartott, átirányított zabrálásnak.

Aladár69 2010.10.18. 15:40:43

Kedves Miniszterelnök Úr!

Nagy élvezettel olvastam az elmúlt héten a második akciótervről közzétett gondolatait és még nagyobb élvezettel tanulmányozom immár két órája ennek részleteit. Különösen a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó javaslatai keltették fel érdeklődésemet, olyannyira, hogy az Ön (és szakértő csapata - bocsánat: SZAKÉRTŐ CSAPATA) által kidolgozott javaslatokat továbbgondolva megalkottam a saját javaslataimat:

- Tekintettel arra, hogy nem csak az ország költségvetése, hanem - sajnos - családunk büdzséje is szarban van, ezért úgy döntöttem, hogy az elkövetkezendő 14 hónapban az APEH felé fizetendő adó- és egyéb járulékok egy részét visszatartom. A különbség csak annyi az Ön által meghirdetett 14 hónapos visszatartáshoz képest, hogy én csak egy részét tartanám vissza a számomra kötelezően előírt befizetéseknek, mivel mélyen együtt érzek az ország problémájával és valamilyen szinten azért szolidáris kívánok maradni a közteherviselésben. A 14 hónap alatt visszatartott pénzt aztán majd valamikor befizetem ám a nagy kasszába (vagy mégsem...)

- A korábbi nyilatkozatain felbuzdulva (az Állam jobb gazdája a nyugdíjbefizetéseknek) úgy döntöttem, hogy a nyugdíjbefizetéseket inkább megtartanám magamnak, befektetném ezt az összeget a saját belátásom szerint (vagy bevarrnám a kispárnába), hiszen a saját pénzemnek azért mégiscsak én vagyok a legjobb gazdája. Ne vegye bizalmatlanságnak, de annyi alkalommal adtam már pénzt Önöknek (és elődeinek, és azt megelőzően is Önöknek) mindenféle célokra, és tessék: ennek ellenére mélységesen nagy szarban vagyunk. Szóval, inkább vigyáznék én a pénzemre, arra a több millió forintra is, amely most ez egyik MNYP számláján van elkülönítve a nevemre.

De az is lehet, hogy inkább mégiscsak az MNYP-nél hagyom a pénzem, hiszen ebben a percben nyilatkozta a Nemzetgazdasági Miniszter úr - áldassék a neve - hogy a MNYP-k átlagban 1% alatti hozamot produkáltak reálértéken a befektetéseiken. Ja, hogy eddig nominálisan mínuszról beszéltek? Ez legyen az Önök baja. Az általam választott pénztár az elmúlt években folyamatosan az öt legjobban teljesítő pénztár között volt, még az is lehet, hogy reálértéken akár 2-3% hozamot is fel tud mutatni az elmúlt 13 év átlagában! Ezért inkább módosítom az előbb leírtakat: az állami kasszába irányuló 1,5% nyugdíjjárulékomat is az MNYP-re bíznám, mégiscsak tudnak valamit, amit az Állam nem!

Remélem, hogy javaslataimat Ön is kitörő lelkesedéssel fogadja :)

Szívélyes üdvözlettel:

Aladár

Squid 2010.10.18. 15:40:50

@Karmadealer:

"Adalékként annyit, hogy a magánnyugdíjpénztáraknak sikerült ötvözniük az általában fogalmilag az állami intézményekhez kapcsolt rugalmatlanságot, rossz hatásfokot, tulajdonosi szemlélet hiányát és versenyképtelenséget a piaci intézményekre jellemző alacsony állami kontrollal, átláthatatlan és számon nem kérhető működéssel."

Mondd már el nekem, hogy ez mit változtat azon, hogy ez az ÉN PÉNZEM? Úgymint: Én dolgoztam érte, én kerestem meg magamnak, és én tettem félre magamnak eddig 14 éven keresztül azért, hogy a "ma csecsemői" majdani kontribúciója mellett a saját erőmből gondoskodjak az öregkoromról.

Nem érdekel, hogy 2-3 vagy akár 5 évig akár rosszabbul vagy nem kamatozik, van hátra még 30! 30 év múlva én ezt az általam félretett pénzt megkapnám, ehelyett most szimplán lenyúlják.

Cserébe kapok egy ígéretet, hogy "beszámítjuk" (milyen módon és milyen költséggel az ismeretlen), és majd 30 év múlva mehetek és hivatkozhatok Orbán Viktor 2010-es igéretére és vállalására.

Aki ezt nem érzi paradoxnak és vállalhatatlannak az vagy bolond vagy érdeke fűződik ennek a promótálásához, esetleg adó és járulékcsaló aki röhög a markába, mert megint ő jár jól és nem a becsületes emberek.

Rwindx 2010.10.18. 15:50:16

Ha egyéni számlás a nyugdíjrendszer akkor politikailag nehezebben befolyásolható, ami eddig egy fontos előnye volt a magánnyugdíjpénztárnak az államival szemben. Ha ez a különbség eltűnik, akkor az egyetlen előnye már csak annyi marad a hátrányaival szemben hogy vannak akik magasabb kockázatú portfólióban szeretnék látni a nyugdíjmegtakarításaikat a magasabb várható hozam => nyugdíj érdekében. Viszont ebből a két félmondatból csak csak a magasabb hozam részt hallják meg, a kockázatot nem. Vélelmezhető hogy javarészt ők lesznek az elsők akik azt asztalt fogják csapkodni ha esetlegesen bedől az mnyp-jük az állam ezért segítse ki őket. Az állampapír alapú mnyp portfólió viszont nem más mint állami pénzek legális megcsapolása.Hisz az állam a nyugdíjbefizetések egy részét azért adja egy pénztárnak hogy az visszaadja neki hozam ellenében, a pénzek egy részét pedig lenyelik működési költségként. Kiktatva az mnyp-ket ebből a rendszerből sokkal olcsóbb lenne az államnak. Most azt nymp vagyon kb fele állampapírokban van.

Én valószínűleg azt javasolnám hogy kockázatot portfóliót aki akar az maradjon mnyp-ben, de vonjanak mindenféle állami garanciavállalást. Aki pedig klasszikus portfóliót választott az kerüljön vissza egyéni számlás rendszerbe az állami nyugdíjalapba. Ez win-win-win szituáció lenne a mostani kényszerhelyzethez képest. Az állam jelentősen csökkenti a nyugdíjrendszerből adódó költségeit, ami az javítja az államháztartás és azon belül is a nyugdíjalap egyenlegét, ez pedig az ország gazdaságának és felértékelését jelenti => olcsóbb hitelek, több megmaradó adó, erősödő Forint (devizahitelesek). A kockázatot keresők, megmaradhatnának a kockázat/magasabb hozam mellett. A kockázatkerülők számláján az azonos biztonság mellett valószínűleg a jelenlegihez képest nagyobb hozamot írhatnak jóvá minden évben.

Rwindx 2010.10.18. 15:50:22

@Squid:
Tisztára úgy csinálsz mintha a normál járulékokon felül a leadózott pénzedből fizettél volna bármit is a nyugdíjrendszerbe. Pedig nem. Ha igen az önyp, aminek ehhez semmi köze. Ugyanannyit fizetsz %-ban mint bárki más, akár állami rendszerben vagy akár magán rendszerben. Az állam anno önkényesen vállalta hogy az addig neki járó normál befizetéseid egy részét mnyp-nek utalja. Ennyi történt. Ez az "ÉN PÉNZEM" kiabálás nevetséges. Egyébként a jelenlegi nyugdíjbefizetéseid kb 3/4-e most is az államnál marad. Azért miért nem harcolsz? :)

tothh · http://polizis.blog.hu 2010.10.18. 15:57:50

@EG0: Alapvetően igazad van abban, hogy közép, és hosszú távon csak az oktatás fejlesztése lehet a járható út.

Viszont: Ez pénz nélkül nem megy. A pénzt, mely segítségével minden átalakításhoz hozzá lehet kezdeni, most "halmozza föl" a kormány.

persze ez még nem garancia arra, hogy hatékony lesz

a szakképzés alakítása viszont bíztató

Aladár69 2010.10.18. 16:12:36

@Rwindx: Na látod, ez a lényeg: az állam a nála landoló 25,5%-os nyugdíjjárulékkal sem tud rendesen gazdálkodni, akkor miért akarja még a maradék 8%-ot is lenyúlni? Ezt a cca 30%-os különbözetet megítélésem szerint a másik oldalon kellene megfogni: a 2.750.000 nyugdíjasból kellene rövid távon 2 milliót "csinálni" (lásd korábbi bejegyzésem: rokkantsági nyugdíj felülvizsgálata, korengedményes nyugdíj megszüntetése és öregségi korhatár kitolása) és akkor nem hiányozna az MNYP-be befizetett összeg az állami kasszából.

xylu 2010.10.18. 16:12:36

@Squid: teljesen igazad van,de mért nem csinálunk valamit?Velünk mindent meg lehet tenni?
Alkotmánybíróság?Népszavazás?
Még arra sem méltatnak, hogy közöljék, mire számítsunk,csak önkényesen rendelkeznek rólunk.
Erről kéne népszavazás, nem 300 ft-ról.

ODIV 2010.10.18. 18:55:47

@Squid:

20 év múlva, hogy kezdődnek a legjobb viccek a nyugdíjfolyósítónál?
- ???
- 20 éve azt ígérték, hogy...
(Aztán itt lehet őszintén nevetni)

Squid 2010.10.18. 18:55:52

@Rwindx: "Tisztára úgy csinálsz mintha a normál járulékokon felül a leadózott pénzedből fizettél volna bármit is a nyugdíjrendszerbe. Pedig nem. Ha igen az önyp, aminek ehhez semmi köze. Ugyanannyit fizetsz %-ban mint bárki más, akár állami rendszerben vagy akár magán rendszerben. Az állam anno önkényesen vállalta hogy az addig neki járó normál befizetéseid egy részét mnyp-nek utalja. Ennyi történt. Ez az "ÉN PÉNZEM" kiabálás nevetséges. Egyébként a jelenlegi nyugdíjbefizetéseid kb 3/4-e most is az államnál marad. Azért miért nem harcolsz? :) "

Ha én elmegyek dolgozni, akkor azért én fizetést kapok, ebből én befizetem az adómat és a járulékaimat. Pontosan tudom, hogy a 3/4-e az államnál van és pontosan tudom azt is, hogy önyp-be is megy egy része. Az állam belekényszerített engem a mnyp rendszerbe és én ezt elfogadtam, az én pénzem emiatt ott gyűlik. Hangsúly az "én pénzem"-en hiszen az én munkám eredménye, nem a levegőböl kerül oda, hanem az én munkám által. Ez a konstrukció köztem mint magánszemély és az adott cég által kötött szerződés (!!) alapján jött létre.

Ha nem fogod fel annak az abszurditását, hogy egy magánjogi jogviszony keretében megkötött szerződésre alapuló kezelési megbízást mindkét fél belegyezése nélkül egy harmadik entitás megszüntet, a résztvevők beleegyezése nélkül akkor veled van a baj.

"Ez az "ÉN PÉNZEM" kiabálás nevetséges"

Neked lehet, nekem nem, mert az én bőrőmre megy..

Rwindx 2010.10.18. 18:55:56

@Aladár69:
Miből is adódik hogy nem tud gazdálkozni? Azért mert elsősorban a rendszerváltásból adódóan tele vagyunk potyautasokkal? Szerintem ez nem ezt jelenti. Ha rámbíznak egy autót hogy vigyázzak rá és szándékosan összetöröm akkor nem tudok rá vigyázni vagy nem akarok rá vigyázni? Szerintem nem ugyanaz, és jelen esetben az előző elv volt érvényben, szándákosan hagyták így hogy poltikai célokra felhasználható lehessen. Abban egyértünk amit mondasz hogy a potyautasokat ki kell rakni a rendszerből, sőt a politikai befolyásolás lehetőségét is minimalizálni kell ezen nincs vita, viszont a kb 700-800 milliárdos lyukat ez sem fogja befoltozni, igaz önmagában az mnyp rendszer megváltoztatása sem. A kettőt kell együtt rendbetenni. Ha pedig nem történik semmi, akkor szopóág van. Azért nézd meg az azelőtti kommentem is.

AnnaKarenina 2010.10.18. 18:56:01

@Aladár69:
Tulajdonképpen teljesen egyetértek veled, de egy dolgot pontosítsunk:

2010.08.31.
korhatárt betöltött öregségi nyugdíjasok: 1,442 millió
korhatár alatti " 276,8 ezer
(itt lehetnek a 25 év után jogosultak, de
azok is, akiket életkoruk alapján pár év
kedvezmény megillet)
öregségi korhatárt elért rokkantnyugdíjasok: 371 ezer
korhatár alatti " 379 ezer

Megtévesztő, hogy az öregségi korhatárt elérő rokkantnyugdíjasok megnevezése így marad akkor is, ha elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ez azzal is indokolható, hogy nyugdíjuk a korábbi rokkantnyugdíj összege marad. Ők már nem "hadra foghatók."
Tehát összesen 379 ezer olyan ember van, akinél vizsgálódni lehetne, meg is teszik, 2 évente.
tudasbazis.org.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=721:hir603&catid=28:main&Itemid=186

Otthonka.Okoska · http://otthonokosan.blog.hu 2010.10.18. 18:56:05

Az összes felmenőm meghalt, mire elkezdtek volna nyugdíjat folyósítani nekik. Szóval a magam részéről nyugodtan hátradőlhetek, ez az egész nagy valószínűséggel engem sem fog érinteni :)

Karmadealer · www.sajtoszsemle.blog.hu 2010.10.18. 18:56:22

@Squid: Értel a jogosnak tűnő méltatlankodásod, de ott vagy nagyon megvezetve hogy elhitették veled hogy amit kötelezően be kell ide vagy oda fizetned (nem is te fizeted, ugyanúgy a munkavállalód vonja mint az állami befizetésed) azt olyan eszközökbe fektetik, amelyet te amikor korodnál fogva jogosult leszel, simán visszakonvertálhatsz annyi pénzzé, amely érdemben hozzájárul öregkorod megélhetéséhez.

Ez sajnos illúzió.

Az értékpapír, amit a pénzeden vesz a nyugdíjpénztár, az számodra ma egy követelést testesít meg a jövő államával, vagyis adófizetőivel szemben, még ha újra meg újra eladja és meg is vásárolja a pénztár. De te, én és a többi majdani nyuggerek ebből csak akkor látunk pénzt ha lesz aki kitermelje, visszafizesse nekünk.

A válság egyik fontos tanulsága volt hogy a reálgazdaságtól teljesen elszakadt, névleges és alaptalan hozamok, tőkenöveklmények jelenhettek meg az értékpapírpiacokon pusztán a termékek átstruktúrálása és spekulatív felértékelése által.

Illúzió volt továbbá hogy ez a pénz a tiéd: bár a te neveden mutatták ki, ma hozzá nem férhettél, nem te mondtad meg konkrétan mibe fektessék, nem volt valódi verseny a pénztárak között amit a gyenge teljesítmények is visszatükröztek.

Ami a tiéd:
- az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésed (az értékpap0rok relatív értékmegtestesítésére vonatkozó makrogazdasági kockázatok figyelembe vételével)
- az egyéni megtakarítási számládon elhelyezett befektetéseid
- Egyéb egyéni megtakarításaid
azzal a nem kis különbséggel hogy itt a makrogazdasági kockázatok mellett az egyéni portfoliód kockázatát is megfutod, igaz hogy tényleges, valódi rendelkezésed leginkább utóbbiak felett van.

Meg kell érteni hogy működőképes társadalom dolgozó, termelő fiatalok nélkül nem létezhet, önmaguktól hozamot termelő papírok össztársadalmi szinten, tömegesen nincsenek.

Száz helyen leírtam, így nem ismétlem önmagam, és ezt Holtzer Péter sem vitatja hogy akár a törvényben rögzített számítási metódus alapján (állami nyugdíj), akár pedig a ténylegesen (magánpénztárak), vagy névlegesen (svéd modell) a neveden nyilvántartott befitzetések alapján téged megillető kifizetést csak akkor fogod látni ha a gyárakban lesz aki megtermelje majd amikor szükséged van rá.

EG0 2010.10.18. 18:56:28

@Qman: "miért gondolod, hogy aki a privát szektorban dolgozik, az okosabb. Eszerint a maszek belgyógyász okosabb lenne mint aki a klinikán professzor"
Azt írtam, hogy "a versenyszektorban több az okos ember". Szándékosan így.
Pl. adott három belgyógyász. Az elsőt referenciák alapján külföldre hívják. A második és a harmadik itthon indít magán rendelést. A második hamarosan több pénzt keres, mint az állami klinikán. A harmadikhoz pedig lassan senki nem jár, és abbahagyja a vállalkozást, marad a klinikán teljes állásban. Persze nem biztos, hogy az első és a második tehetségesebb, ügyesebb, okosabb, de mégis inkább hozzájuk mennék kivizsgálásra, ha meg tudnám fizetni.

Mondjuk ugyanez két közgazdásszal. Az egyik rendre előrejelzi a tőzsdei mozgásokat, és éveken át remek eredményeket ér el a kezelt portfólióval. Versenyeznek érte a befektetési társaságok, végül rábízzák egy MNYP vagyonának (egy részének) a kezelését.

A másikuk mindenhonnan kibukik, végül rokonai révén benyomják a TB-hez köztisztviselőnek, esetleg rögtön pénzügyminisztert csinál belőle valaki, aki nem szereti a környezetében a nála okosabbakat, de szereti, ha fényesre nyalintják hátul.

Szerinted melyikükre bíznám a pénzem?

Mayhem 2010.10.18. 18:56:34

@Martian: Ki ne találd légyszives, hogy direkt jól járok, ha ellopják tőlem... az indoklásod, hogy nem magántulajdon, pedig csűrés-csavarás.

Anno az volt a mondás, hogy ami ide kerül, abból és a hozamaiból a működési költségek levonása után az én nyugdíjam lesz. Nem pedig azt, hogy ez egy bármikor ellopható pénz. Másrészt van beleszólásod ugyan korlátozott ui. van pl. taggyűlés vagy mi a rosseb, választhatsz portfoliót, stb. Így meg odaadod egy válogatott gengszterekből álló bagázsnak (mindenkori kormány) akik elpókerezik.

Namir 2010.10.18. 18:56:41

Nekem egy gondom van az MNYP-k mai rendszerével.
Ebben a formában sosem lesz működőképes.

Mert ilyen feltételekkel VALÓDI VERSENY SOSEM LESZ.

Miért?

Mert ez egy speciális piac, ahol nincsenek meg a kapitalizmus pozitív ösztönzői, hiszen nincs valódi verseny a szolgáltatók között.

Mert
1. Oligopol a piac (állítólag egy időben meg is egyeztek, hogy nem hoznak el tagokat egymástól).

2. A piacon levő néhány szolgáltató nagyon-nagyon hosszú távon (30-40 év) szolgáltat az ügyfeleinek, ekkor derül ki majd, hogy jól vagy rosszul csinálták-e a dolgukat.

3. Az MNYP-k teljesítménye megítélése nagyon nehéz (5-10 év kell hozzá, és akkor sem egyértelmű). Még a szakértők sem tudnak egyértelmű segítséget nyújtani. Akkor hogy döntsenek a laikus ügyfelek?

Ilyen feltételek között a szolgáltatóknak nem kell jobban szolgáltatniuk (nagyobb hozam, kisebb költség és kockázat st.b), és az ügyfelek képtelenek racionálisan választani közöttük, (csak érzelmi alapon, vagy ügynökök rábeszélésére,).

Ezért nem valósul meg a piac fejlődése, és a rosszabbaktól a jók felé vándorlás.

****************
Bizonyítékok?
Az MNYP rendszer folyamatosan
- jóval költségesebb a kelleténél (lásd: elmúlt 10 év),
- jóval alacsonyabb hozamú az elvárhatónál (lásd: nemzetközi összehasonlítás),
- felelősséget nem vállal a teljesítményéért (lásd: állandó visszaléptetések TB-be, és garanciák),
- nem a teljesítményével csábít (lásd: biciklit kapsz, ha átlépsz)
- csak az állami beavatkozás ösztönzi jobb működésre (lásd: portfoliók kialakítása, járadékra váltás),

- de mindezzel nem törődve igencsak követeli magának a pénzt, hogy befektethesse a fenti feltételekkel, tehát valami haszon akkor mégis keletkezhet rajta valahol. :)

Mindeközben állítólag szövetkezeti formában mi vagyunk a tulajdonosai, és a mi érdekeinket szolgálja.

************

Tehát, ha lesz is MNYP rendszer, az ne ilyen legyen.

Manes 2010.10.18. 19:26:53

Anno a figyelőben volt egy cikk 'Svédcsavar' címmel a Fidesz nyugdíjterveiről, amiben Varga Mihály azt mondta 'A nyugdíjakat hozzá kell igazítani a gazdaság állapotához, életképességéhez.'
www.fn.hu/hetilap/20100105/a_fidesz_nyugdijtervei/

Rwindx 2010.10.18. 19:43:27

@Squid:
Önyp-be nem megy része, ugyanis ahhoz a nyugdíjjárulékaidnak semmi köze, valójában az a valódi magánnyugdíjpénztár ami két fél önkéntes megállapodásán alapul. Oda csakis az adózott pénzedből tudsz befizetni, némi adókedvezménnyel. Az mnyp az nem egészen ilyen, oda az adózatlan pénzedből KÖTELEZŐ jelleggel fizetsz, járulék formájában. Max a pénztárt választhatod meg, de az egyéb feltételeket nem, magyarul ez nem két oldali szerződés hanem 3 oldali, azaz állam is szerepet vállal benne a garanciavállalásaival, valamint azzal hogy a kötelező nyugdíjjárulékot ő szedi be és utalja egy részét az mnyp-nek. Arról nem beszélve hogy az adózóknak az állam teszi kötelezővé az mnyp-be lépést. Mindezekből adódik hogy ez nem egy olyan rendszer ami kizárólag 2 félre tartozik és az államnak ehhez semmi köze.

Én is mnyp tag vagyok, mit gondoltál? Ez egy kötelezően "választható" dolog x életkor alatt!

ajax1966 2010.10.18. 21:01:52

@Nash vs. Keynes: Bocs, de hol van a népesedési politika.
Csak nem a gyerekenkénti 33000 ft adókevezményre gondoltál. Ettől még nem fogunk több gyereket csinálni. A világ fejlettebb része sokkal jobban él, mégis alacsony a születési ráta. Ez nem a pénzen múlik, csak okos politikusainknak nincs jobb ötlete.

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2010.10.18. 23:04:58

@Rwindx: Igazából az önkéntes pénztár sem csak kétoldalú viszony, mert az állam ott is lemond az adónk egy részéről, ha Te önkéntes pénztárba fizetsz be.

Ráadásul lényegében az önkéntes pénztárak hasonló eredményekkel és költségszintekkel dolgoznak, tehát a magánpénztárak ellen felhozott érvek rájuk ugyanannyira stimmelnek (vagy nem).

Azaz "kiváncsian" várom, mikor "jön rá" a Fidesz, hogy azt a rendszert se kéne támogatnia az államnak és szünteti meg az önkéntes pénztárak adókedvezményét is...

Amivel azokat is szépen kinyírná, lévén magánemberként lényegében azért éri meg önkéntes pénztárba befizetni, mert az állam az adókedvezmény révén hozzátesz.

CConstantine · http://www.xenu.net 2010.10.19. 07:36:10

Látom embereknek van idejük vekengeni, teóriázni (sok semmit mondó bekezdésen át), csak a lényeget nem látják, ahogy a tisztelt szerző sem.

k.rva nincs pénz a kasszákban. Ha akarunk emlékezni: anno 89 körül kiürítették a nyugdíj kasszát is és úgy adták át. azóta is ezt szívjuk.
Ki van ürítve más is, minden állami cég és minisztérium, sőt, komoly kötelezettségvállalások és (direkt) kezeletlen ügyek garmadájával adták oda a Fidesznek, aknásítva szerződésekkel, ami taposunk.
Ne vegyen fel hitelt a mostani Kormány, de 95%-ig elköltött büdzsével kapta meg (ez rossz beidegződés, minden kormány ezt csinálta a következővel).

Naponta látok 500-1000milliós polcra vásárolt szoftver rendszereket, meg direkt rosszul tervezett EU-s finanszírozású projekteket, amiknél egy felől a fejlesztési időszakba vettek licence-ket, az éles időszakra (ami Fidesz Kormányra esik véletlenül) még sem kifizetve nincs, de tervezve sem, kassza pedig bizony üres!

Ha ebből a szemszögből méltóztatna végre mindenki nézni a valóságot, és nem a politikai hovatartozása alapján, akkor tudná, 10-20milliárdos állami cégek mostani helyzete alapján az októberi béreket se tudják már kifizetni... Nem fogják szét kiabálni, de ettől még tény.

Valamiből meg ügye jó lenne, ha kifizetnék a béreket, mert ha nem,akkor meg megy a hőbörgés, hogy milyen szemét a Kormány,mert hagyja összeomlani a rendszert...
amit egyébként a nagyon nem tisztelt elődjei hagytak ott, sok talicskázást követően, "oldja meg a következő" alapon.

EU meg ...rt ránk és nem akarja figyelembe venni a régebben elkezdett nyugdíj reformokból eredő hiányt, dumában meg megy a pr-kedés, hogy támogatandó a reform EU-ban.
Már pedig a ktgvetési hiányt az tartsuk, meg itt mindenki tuti elvárja, de a hiányzó tételeket nem baj, ha nem írhatjuk le.
Erről is véletlenül a bölcs elemző elfelejtett írni, már pedig meghatározó időbeli és pénzügyi ok, hogy erre jutott a kormányzat, nem véletlen idő egybeesésről van szó, hogy ezt kellett döntsék.

Szóval nézzük már meg milyen az állam "pénzügyi helyzete", utána okoskodjunk, hogy mit kellene/lehetne tenni, meg jó-e a nyugdíjrendszer vagy sem, stb.

Más felől szerintem se így, se úgy nem lesz 15-25 év múlva nyugdíja senkinek, egyik formában sem. Mostani tendenciák szerint nem.
Persze azért elvárjuk,hogy működjön a most épp nyugdíjasoknak a kifizetés...

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2010.10.19. 08:37:53

@CConstantine: Mindez nagyon szívhezszólóan hangzik, de a gyakorlatban a most "visszatartott" járulékok (és a különadók is) a bevezetett szja csökkentés fedezetéül szolgálnak, nem pedig az állami kiadásokra.

agresszív hájfej, legalább mozgott aznap valamit 2010.10.20. 18:24:11

Bocsi de megnéztem az AXA-nála az egyenlegem. És a válság alatti veszteséget már ledolgozták. Másrészt én meg pont azt látom, ha valaminek az állam a tulaja, akkor az nem működik illetve ellopják.

agresszív hájfej, legalább mozgott aznap valamit 2010.10.22. 19:26:55

Itt is meg lehet nézni mennyit buktunk a magánynugdíjjal (semmit, sőt...) 2000-2009 közötti hozamok, egy főre kivetítve, súlyozva.
www.pszaf.hu/data/cms2127509/nyphozamok_2000_2009.pdf

agresszív hájfej, legalább mozgott aznap valamit 2010.10.22. 19:27:04

A pénztáraknál nincs veszteség:
www.pszaf.hu/data/cms2127509/nyphozamok_2000_2009.pdf
A veszteség illetve a nulla hozam az inflációból adódik esetleg. Az meg nem a mny. rendszer hibája.

summásan 2011.04.16. 13:51:24

@Athlay: Jóember nincs munka !! Mit nem lehet ebből felfogni?
A sok rokkant azért lett "rokkant" mert 45-50 évesen már pöcegödör tisztítónak sem veszik fel őket.





Véleményvezérek a Véleményvezéren - blogunkat ezentúl újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők kommentelik.

FRISS HOZZÁSZÓLÁSOK

  • Brückner Gergő: Szerintem ez félrement. A hírnek örüljünk, és a növekedési áldozatot nem lehet felróni a kormánynak, hiszen ő már régen jelezte, hogy nem kéne feszíteni a húrt, nem kéne tovább apasztani a növekedési esélyt. Természetesen a magyar kormány minden bű... (2013.05.31. 02:03) Orbán győzelme: nincs uniós hiányeljárás, de növekedés sincs
  • Madár István: Ugyanerről Gyévai Zoli: tagokvagyunk.postr.hu/utoljara-a-kettos-mercerol "De vegyünk egy másik, mostanában gyakran emlegetett példát. Tőlem is nemegyszer megkérdezték már, miként lehetséges az, hogy Franciaország kap újabb két évet, miközben Mag... (2013.05.27. 20:17) Orbán miatt csuklóztat minket az Európai Unió
  • NagyLevin: Szerintem az a kérdés, hogy általában véve meddig tartható egyben a Fidesz. Ángyán várható kiválása elsősorban nem szakpolitikai veszteség lesz (miközben nyilván igen alapos ismerője területének), hanem erkölcsi, azt fogja jelezni, hogy becsületes ... (2013.05.27. 10:19) Ki szerzi meg Ángyán Józsefet?
  • Madár István: "Az Európai Bizottság jelezte, néhány déli országnál hajlandó lehet elfogadni, hogy azok ne, vagy csak később érjék el a kitűzött 3%-os GDP-arányos deficitcélt. Mi annyira rossz viszonyban vagyunk velük, hogy nálunk ez fel sem merül." Ez egy közke... (2013.05.14. 08:46) Orbán miatt csuklóztat minket az Európai Unió
  • NagyLevin: Ezek is mind érdekes kérdések, még akkor is, ha a Fidesz - ha még képes felismerni a politikai érdekeit - viszonylag könnyű helyzetben van, akárcsak Schmitt Pál esetében volt. Horváth István - bár egy megyeszékhely polgármestereként nyilván van a m... (2013.05.10. 11:20) Trafikmutyi-hangfelvétel: beáldoz vagy bevéd a Fidesz?
  • Utolsó 20

FRISS ATLATSZO.HU

KORÁBBI TÉMÁK

  • Brückner Gergő: Szerintem ez félrement. A hírnek örüljünk, és a növekedési áldozatot nem lehet felróni a kormánynak, hiszen ő már régen jelezte, hogy nem kéne feszíteni a húrt, nem kéne tovább apasztani a növekedési esélyt. Természetesen a magyar kormány minden bűne, az igazságtalan és kudarcra ítélt ostoba adónemek, illetve a saját háttércsapathoz áramoltatott közpénzek minden gazdasági témájú posztnál elővehetők. De a túlzott deficit eljárásból való kikerülé... (2013.05.31. 02:03) Orbán győzelme: nincs uniós hiányeljárás, de növekedés sincs
  • Madár István: Ugyanerről Gyévai Zoli: tagokvagyunk.postr.hu/utoljara-a-kettos-mercerol "De vegyünk egy másik, mostanában gyakran emlegetett példát. Tőlem is nemegyszer megkérdezték már, miként lehetséges az, hogy Franciaország kap újabb két évet, miközben Magyarország korábban nem részesült ilyen kegyben. Itt is fennáll az az érv, miszerint nem teljesen azonos két helyzetről van szó. Ugyanis, a tévhittel szemben, de facto a magyar kormány is kaphatna „hal... (2013.05.27. 20:17) Orbán miatt csuklóztat minket az Európai Unió
  • NagyLevin: Szerintem az a kérdés, hogy általában véve meddig tartható egyben a Fidesz. Ángyán várható kiválása elsősorban nem szakpolitikai veszteség lesz (miközben nyilván igen alapos ismerője területének), hanem erkölcsi, azt fogja jelezni, hogy becsületes ember nem maradhat meg a Fideszben. Ugyanakkor Ángyán egyértelműen kapitalizmuskritikus politikus (ez nekem nem feltétlenül ellenszenves, bár nem az ő kapitalizmuskritikai megközelítése áll igazán köz... (2013.05.27. 10:19) Ki szerzi meg Ángyán Józsefet?
  • NagyLevin: Ezek is mind érdekes kérdések, még akkor is, ha a Fidesz - ha még képes felismerni a politikai érdekeit - viszonylag könnyű helyzetben van, akárcsak Schmitt Pál esetében volt. Horváth István - bár egy megyeszékhely polgármestereként nyilván van a megyében némi súlya, azért - némi veszteséggel, elengedhető és kicserélhető, jelentkezők nyilván vannak a helyére. Persze, a teljes frakciónak is mennie kéne, akik ott voltak, közreműködtek és együtt ... (2013.05.10. 11:20) Trafikmutyi-hangfelvétel: beáldoz vagy bevéd a Fidesz?
  • Holtzer Péter: Noch dazu "Csuhások térdre, imához!" (2013.05.08. 08:07) Kövér László begurult és megint nincs igaza
  • renyipd: csinálok egy törvényt (2013.05.03. 11:48) Orbán Viktor őszödi beszéde is lehetne
  • Brückner Gergő: Egy szinte off topic megjegyzés, bár a poszt utolsó mondatához tartozik, de értem, hogy nem erről szólt ez a bejegyzés. Szóval a pénzét csak offshore-ban biztonságban tudó posztkomcsik és poszt-fülkések közül a tájékozottabbak már azt is tudják, hogy ma már az offshore szinte ugyanakkora kockázat, mint Magyarországon, transzparensen gazdagnak lenni. Elképesztő ütemben nyírják ezt a világot, lásd francia offshore-kormányválság, a svájci banktit... (2013.04.29. 17:50) A Fidesz fülkeforradalmi tőkésosztálya
  • akos.szalai: És hogy kezdődött mindez? Védjük meg a gyerekeket, ne lehessen mindenhol cigit kapni. Csak összehasonlításként - jószándékkal ez is le van öntve (sőt, kétségbe sem vonom): www.origo.hu/itthon/20130427-szabalyoznak-a-menzak-kinalatat.html De egy ismerősöm tapasztalata: a gyerekek ezt nem eszik meg - mióta idén bevezették az új központosított menzát, azóta alig van menzás az iskolában. Másrészt az engem nem zavarna, ha nem a régi trafikok maradn... (2013.04.27. 18:54) Trafikmutyi: ritka bepillantás a NER működésébe
  • rajcsányi.gellért (ergé): Óceánia meg mindig is Keletázsia ellen viselt háborút. (2013.04.25. 13:29) Megbukott a megszorítások politikája Európában
  • Madár István: Tulajdonképpen ez mégis csak hatékonyabb forma, mint amikor az átkosban egyszerűen csak elvették a boltot, földet, majd megkapták azt az elvtársak. Ki lehet használni, hogy ma már gyorsabb világban élünk, egyből oda lehet adni a haveroknak. Mi ez, ha nem fejlődés? (2013.04.24. 13:56) Dohányállamosítás: megint a haverok jártak jól
  • Brückner Gergő: Életem egyik legmegdöbbentőbb újságírói élménye volt, amikor ilyen titkosszolgálat - alvilág együttműködéseket megismerhettem. A klasszikus szereposztás az volt, hogy a titkosszolgálat címeket adott a bűnözőknek, akik titkosszolgálati információk segítségével időzítették a betöréseket, megtarthatták a lakásban talált cuccokat, cserébe bepoloskázták a lakást. (2013.04.23. 11:39) Portik-Laborc: mit szól az MSZP?
  • NagyLevin: A "jobboldal" történelmi vezető szerepének mítosza is kellett ehhez. Aki ezt a helyzetet, ami "jár" a jobboldalnak, biztosítja, de még ez sem kell, ezt az igényt vezetőként megtestesíti, az a helyén lesz és a helyén is marad. Ezt az igéretet Orbán Viktor "megörökölte" a második ciklusban és végérvényesen betöltötte 2002 után. Az, ahogy a szocialisták viszonyultak a kérdéshez, mindenfajta pátoszt nélkülözött, ők csak azt gondolták, hogy majd ném... (2013.04.02. 10:56) Fidesz 25: egy párt leválthatatlan vezetővel

FRISS TRANSINDEX

velemenyvezer [kukac] gmail [pont] com I twitter I facebook

RSS 2.0 bejegyzések I RSS 2.0 kommentek I Tedd a könyvjelzők közé!

írják: többen I

© VÉLEMÉNYVEZÉR 2010-2013.