A Fidesz nem látja, hogy így Brüsszelben harmadik világbeli viccállamok szintjén fognak minket kezelni. Most nem magyarázkodásra, hanem bocsánatkérésre és azonnali lemondásokra lenne szükség.

Úgy tűnik, a Fidesz-kormány képtelen tanulni még a legelképesztőbb hibáiból is: tegnap ismét kiderült, hogy a kormány mennyire nem érti, hogy nem lehet mást mondani külföldön, mint idehaza.

Hátha nem veszik észre!

Az Európai Parlamentben közmeghallgatást tartottak a készülő magyar alkotmányról, melyhez a kormány az alaptörvény tervezetéről eredetileg egy hol csonkított, hol torzított fordítást küldött el. Az angol verzió, miként az Index is megjegyzi, a magyar változatnál több ponton is „eurokonformabb”. Ráadásul a mellékelt anyag még az alkotmányozás folyamatát is pozitívabb színben tüntette föl: úgy, mintha a készülő alaptörvényt a valóságosnál sokkal nagyobb konszenzus övezné.

A fordítási „hibákat” az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ vette észre és jelezte az érintetteknek, a hír pedig azonnal bejárta a sajtót. Hamar megérkezett a hivatalos magyarázat is: a kormány „szívességből lefordított” első verzióról beszélt, és azt hangsúlyozta, hogy azóta már az új és pontos fordítást is elküldte, sőt, még a civilek verzióját is csatolta.

I. Valótlanságok a kormány vitairatában (pdf)

I/1. A vitairat állítása szerint a kormányfő a választási kampányban egyértelművé tette, hogy 2/3-os hatalom birtokában alkotmányozni kíván. Ez az állítás egyszerűen cáfolható a választási program alapján, amely egyetlen utalást sem tartalmaz alkotmányozási szándékra.

I/2. Megtévesztő a vitairat azon állítása, hogy az Alaptörvény koncepcióját a 2010. június 28-án felállított Alkotmány-előkészítő bizottság készítette el, hiszen a bizottság által elkészített alkotmánykoncepció a 9/2011. (III. 9.) OGY határozat szerint csupán iránymutatásul szolgál a további alkotmányozó munkában, annak semmiféle normatív ereje nincs. Vagyis az Alaptörvény tervezete nem e koncepció alapján készült el.

I/3. Nem igaz a vitairat azon állítása, hogy tíz hónapja tartalmas vita zajlik az alkotmány tartalmi kérdéseiről. Valójában az Alaptörvény tervezete csak március 14-én lett nyilvános, és a parlamenti vita pedig mindössze kilenc napig tart.

I/4. Csúsztatás a széles körű szakmai vitára történő utalás, mivel az állítólagos szakmai vita idején az Alaptörvény tervezetéből egyetlen sor sem volt ismert, így szakmai vitáról beszélni értelmetlen.

I/5. Nem fedi a valóságot a vitairat azon állítása, hogy az új Alaptörvényről „nemzeti konzultáció” folyt. A feltett kérdések egy része ugyanis csak távoli összefüggésben áll az alkotmányozással, más részükben pedig populista követelések köszönnek vissza. A tizenkét kérdés távolról sem fedte le azokat az érdemi témákat, amelyekben döntést kell hozni az alkotmányozás során, mint például azt, hogy szükség van-e új alkotmányra, vagy hogy milyen legyen az Alkotmánybíróság hatásköre.

II. A fordítás félrevezető pontjai (angolul pdf)

II/1. A fordítás nem tartalmazza az Alaptörvény karakterét meghatározó Nemzeti hitvallást. (...)

II/2. A fordításból nem derül ki, hogy az Alaptörvény nem ismeri el az 1989 októberében elfogadott Alkotmány jogfolytonosságát, és ezzel megtagadja az annak alapján az elmúlt húsz évben kialakult alkotmánybírósági gyakorlatot is.

II/3. A fordítás nem tartalmazza a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkalmazásának lehetőségét, amely olyan szankció, amelyet az Európa Tanács illetékes testülete az Európa Tanács elvárásaival összeegyeztethetetlennek tekint.

II/4. A fordítás szerint a Magyarországon lakóhellyel rendelkezők rendelkeznének választójoggal, amelynek a valós szöveg tételesen ellentmond.

II/5. A fordítás szerint az Alkotmánybíróságnak rendes bírói indítvány alapján van hatásköre a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok alkotmányossági kontrolljára. Valójában a szöveg ezt a lehetőséget kizárja.

Félrevezető az alkotmányfordítás és a kormány vitairata (tasz.hu)

Kissé furcsa a magyar alkotmányt szívességi alapon lefordíttatni, de mi készséggel el is hinnék a magyarázatot a véletlen hibákról és a gyorsfordításról – ám sajnos mégsem tudjuk. Ha valaki ugyanis szívességből fordít, az nem torzítja el tudatosan a szöveget. Márpedig az inkriminált angol fordításban csupa olyan „hiba” található, melyek az Unió különféle szervei által jól sejthetően kifogásolható passzusokat érintenek. A fordításhoz mellékelt vitaanyag pedig még nettó hazugságokat is tartalmaz, ezeket pedig már nem lehet semmiféle félrefordítással indokolni.

"Hét éve dolgozom az Európai Parlamentben, az angolok és az írek kivévételével mindenki idegen nyelvként beszéli az angolt, higgyék el, mára már mindenki rájött, hogy a megértés fontosabb a pontosságnál. Az Európai Parlament komoly intézmény, mégis amikor egy sürgős fordításnak el kell készülnie, annak valódi áldozata az angol nyelvhelyesség lesz. Speed over spell, hogy stílszerű legyek. (...) Az angol jogi kultúra és a kontinentális, római jogi alapú jogi kultúra között nagyon sok az eltérés. Ezért aztán a fordítók máig küszködnek a kettő fogalmainak az összecsiszolásán. Ezért olyan nehéz a kontinentális jogi fogalmakat pontosan visszaadni angol nyelven."

 Szájer József a blogján

Ezek megőrültek?

Sajnos tényleg nehéz erre más magyarázatot találni, mint hogy a kormány tudatosan elferdítette az alkotmány szövegének kényesebb pontjait, hogy így kerülje el az esetleges problémákat az Unióval. Egyébként nem először játsszák ezt el: emlékezhetünk, hogy korábban elsőre a médiatörvényről is hiányos fordítást küldtek, pár hete viszont a Széll Kálmán-terv angol verziója tartalmazott olyan pontokat, melyeknek az ismertetésétől akkor éppen a magyar közvéleményt akarták „megkímélni”. (És akkor a költségvetési hiány letagadásáról majd beismeréséről nem is beszéltünk.)

A Véleményvezér rendszeresen kritizálja a kormányt, most azonban ennél többről van szó: magyar állampolgárokként is mélységesen fel vagyunk háborodva, hogy a kormány ilyen kisstílű, balkáni módszerekhez nyúl. Ráadásul ez a hozzáállás tökéletesen mutatja azt is, mennyire nem értik, hogyan működik az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek. Ezen szervezetek bürokráciájában mostanra sokszáz magyar állampolgár és tolmács is dolgozik, és minden releváns magyar jogszabályról vagy dokumentumról pillanatokon belül készítenek saját fordítást, illetve ellenőrzik a magyar kormányét. De azt sem értjük, hogy hogyan gondolhatták, hogy ezt a trükközést majd a magyar sajtó sem veszi észre.

Mi lesz ebből?

További súlyosbító tényező, hogy egy olyan nemzetközi szervezet megtévesztésére történik már a sokadik kísérlet, melynek most éppen soros elnökei vagyunk, és melyben komolyan vett, tekintélyes tagok akarunk lenni. Így biztosan nem fog menni.

A kormány azt nem látja, hogy ez az út oda vezet, hogy Brüsszelben harmadik világbeli viccállamok szintjén fognak minket kezelni, és ha így folytatjuk, azt sem fogják nekünk elhinni, amit kérdezünk. Fel kellene végre ismerni, hogy miközben a nemzetközi tekintély megszerzéséhez hosszú évek kemény munkájára van szükség, pár ilyen húzással azt pillanatok alatt le lehet rombolni. Éppen ezért most nem szánalmas magyarázkodásra, hanem nyilvános bocsánatkérésre és az érintett felsővezetők azonnali lemondására lenne szükség.

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!