Véleményvezér

Egy munkáltató kétszer is meggondolja, felvegyen-e újabb dolgozót. A kormánynak egyesúlyoznia kell úgy, hogy se az anyákat ne riassza el a munkavállalástól, se a cégeket az ő alkalmazásuktól. (Fotó: workitmom.com)

A Nemzetgazdasági Minisztérium a múlt héten tervezet formájában nyilvánosságra hozta az új Munka törvénykönyvét, mely számos helyen komoly változásokat hozna, különösen a felmondások szabályozásában. A változások iránya egyértelmű: az eddig munkavállaló-barát hozzáállást felváltja a munkáltatóknak kedvezőbb szabályozás. A tervezetet a Véleményvezér alapvetően üdvözli, ám azt nem, hogy a kormány kommunikációja és konkrét tervei ismét ellentmondanak egymásnak.

Ajánlott írásunk: Közmunka: a Fidesz-kormány csodafegyvere?

Mi a baj a túlságosan is munkavállaló-barát szabályozással?

Az NGM láthatóan jól mérte fel a problémát: a magyar foglalkoztatás egyik rákfenéje, hogy a munkajog túlzottan a munkavállalóknak kedvez. Sajnos ez annyira így van, hogy a szabályozás már kifejezetten árt a munkaerőpiacnak, a foglalkoztatás bővülésének.

Egy munkáltató Magyarországon kétszer is meggondolja, hogy felvegyen-e egy újabb munkavállalót. Egyszerűen azért, mert a mostani magyar munkajog szinte lehetetlenné teszi, hogy a munkaadó megválhasson dolgozójától még olyan esetekben is, ha az ő munkájára már nincsen szüksége, ha a cégnek nagyon rosszul megy a szekere vagy ha az adott munkavállaló egyszerűen „csak” borzalmasan dolgozik. Ismerjük ezért, hogy mire kényszerül a piac: szerződés nélkül vagy mindenféle egyéb szerződéssel alkalmaznak emberek százezreit, és ha fel is vesznek valakit munkavállalónak, amikor megválnak tőle, szinte mindig közös megegyezéssel kénytelenek megszüntetni a munkaviszonyt. Ugyanis a munkáltatók teljes joggal tarthatnak a munkaügyi bíróságok általános munkaválló-baráti hozzáállásától, ami miatt még teljesen jogos esetekben is sorra bukják el a pereket.

Ez pedig rengeteget árt a munkaerőpiacnak. Ráadásul akkor, amikor a kormány egyik fő célkitűzése, hogy tíz év alatt egymillió új munkahely jöjjön létre Magyarországon, még inkább arra van szükség, hogy a munkáltatók igenis merjenek új alkalamzottakat felvenni, és ne attól féljenek, hogy azok örökre a nyakukon maradhatnak.

"A javaslat szerint a jövőben a munkáltató hamarabb bocsáthatná el rendes felmondással a hatályos törvény szerinti védelmi időszakban lévő munkavállalóit. A táppénzen lévők, a várandósok, szülési szabadságon lévők, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal a védelmi idő alatt is közölhető a felmondás. A felmondási idő pedig - ellentétben az eddigi tizenöt, illetve harmincnapos szabállyal - a védelmi idő lejártát követő napon kezdődik. A törvényjavaslat szövege nem tartalmazza a védelmi idő kifejezést.

Újdonság az is, hogy a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt rendes felmondással is megszüntetheti három esetben: felszámolási vagy csődeljárás időtartama alatt, a munkavállaló tartós alkalmatlansága esetén, illetve ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A jelenlegi szabályok szerint rendes felmondással csak határozatlan idejű munkaviszonyt lehet megszüntetni.

Az új törvénykönyvben már nem szerepelne az a most meglévő rendelkezés, amely szerint a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a nyugdíjba vonulásig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg.

A rendkívüli felmondás intézménye helyett az azonnali hatályú felmondást vezetné be az új törvénykönyv. Az indoklás szerint a javaslat mellőzi azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei is megváltoznak. Megszűnik az elmaradt munkabér jogintézménye, mivel a munkaviszony nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, hanem a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat közlésekor. Az elmaradt munkabér helyett a munkavállalót kártérítés illeti meg, amelynek mértéke legfeljebb 18 havi átlagkereset."

Csökkenti a fiatalok kivehető szabadságát a Munka törvénykönyvének új javaslata (origo) 

A demográfiai szempont

A munkaügyi szabályok egy másik rákfenéjét azok a különböző védemi rendszerek jelentik, melyek az indokolt mértéken felül is azt biztosítják, hogy a táppénzeseket, várandósakat, nyugdíj előtt állókat és egyéb csoportokat ne lehessen a megszokott módon elbocsátani.

Nagy dolognak tartjuk, hogy a kormány ezekhez a korábban tabunak tekintett védelmi szabályokhoz is hozzá mer nyúlni a nagyobb foglalkoztatás érdekében. A legkényesebb kérdésnek egyértelműen az anyasággal kapcsolatos védelmi rendszer tekinthető. A Véleményvezér úgy látja, hogy az ország jelenlegi demográfiai helyzetében csakis az olyan családpolitika lehet kifizetődő, amelyik segíti az anyák munkavállalását, a másik oldalon viszont azt is látni kell, hogy minél több hasonló védelmi rendszert építünk a munkaügyi szabályokba, a munkaadók annál jobban fognak majd félni a kisgyerekes vagy gyereket tervező nők foglalkoztatásától.

A kormánynak ezen a téren tehát különösen nehéz feladata van, hiszen egyesúlyoznia kell úgy, hogy se az anyákat ne riassza el a munkavállalástól, se a cégeket az ő alkalmazásuktól.

Ellentmondások

Bár új Munka törvénykönyve tervezetét fontos lépésnek tartjuk, úgy látjuk, hogy a kormány ismét belefutott abba a problémába, ami már az elmúlt egy évben is rengeteg kárt okozott: a kommunikáció és a tettek ellentmondanak egymásnak, sőt gyakran az egyik lépés a másik lépésnek is.

A Fidesz ugyanis többek között azzal az ígérettel került kormányra, hogy a tulajdonosokat és a munkavállalókat fogja megvédeni. Ezt követően az előbbi csoporttól elvették a magánnyugdíjpénztári megtakarításaikat, az utóbbi csoport pedig hamarosan megkaphatja az új munkaügyi szabályokat. És teszi mindezt úgy a kormány, hogy nemrég a Szociális Konzultáció során egymillióan támogatták a Fidesznek azt a javaslatát, hogy be kell vezetni a védett kor intézményét. Mindemellett a kormány az elmúlt egy évben folyamatosan azt kommunikálta, hogy a csúnya multik és nagyvállalatok ideje lejárt, és Magyarország kormánya végre a dolgozó magyar emberek oldalán áll.

Akkor most kinek az oldalán állnak?

A kormánynak látnia kell, hogy kevés dologgal tehet rosszabbat az országnak, mint hogy egymásnak ellentmondó dolgokat tesz és mond. Ez ugyanis teljes bizonytalanságot eredményez a piacon, amit senki sem szeret. De azt is be kellene végre látni, hogy ez a politika a legrosszabb magának a Fidesznek is, hiszen az egymásnak ellentmondó intézkedések miatt senki sem tudja majd magáénak érezni a kormány politikáját.  

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!