Egy légitársaság nem tesz regionális központtá egy várost, de nélküle maga az ambíció is komolytalan. A Malévval együtt oda a Budapest és Magyarország vezető szerepéről szőtt álmunk. (Fotó: Reuters)

Már-már megindító volt látni az egymás mellett álló magyar felségjelzésű repülőgépeket a Ferihegyi reptér betonján. A Malév csődje felett érzett szomorúság azonban több egy szentimentális pillanatnál: egyúttal egy fontos potenciális gazdasági motorról való kényszerű lemondást is jelent az ország számára.

Ajánlott írásunk: Jövedelemegyenlőtlenség: a középosztály leszakadt

Miért kell egy magyar nemzeti légitársaság?

Nem létezhet jó csatlakozásokkal és sok desztinációval rendelkező reptér olyan légitársaság nélkül, amelyik azt központi bázisaként használja. Ilyen repülőtér nélkül pedig egyetlen város sem tölthet be központi szerepet egy adott gazdasági régióban. Pedig mind a magyar nemzeti identitás, mind a magyar gazdaság hosszútávú fejlődésével kapcsolatos elképzelések arra épülnek, hogy ez az ország, azon belül is elsősorban Budapest az állam határain túl is komoly befolyással rendelkezik.

Gazdasági szempontból ez 1990 óta abban az aspirációban öltött testet, hogy Budapestre lehetőleg minél több vállalat telepítse regionális központját. E cél nem csupán szimbolikus jelentőséggel bír, hanem konkrét gazdasági előnyökkel is jár. Az ilyen regionális központokban ugyanis számos magas hozzáadott értékű, elsősorban szolgáltatás típusú tevékenység lel otthonra. Az az ország tehát, amelyik sok ilyen vállalati központot tudhat magáénak, lényegesen több magasan kvalifikált, valódi döntési hatáskörrel rendelkező és relatíve jól fizetett embernek képes munkát adni.

Miért nem lehetünk a régió központja?

Magyarországnak 1990-ben minden esélye megvolt arra, hogy a régiónak az ilyen értelemben vett központja legyen. Ez az előny aztán fokozatosan és eleinte természetes módon erodálódott, majd az ezredfordulót követően meredek zuhanásba kezdett. Mára pedig senki nem állítaná, hogy a kelet-közép-európai régió központja Magyarország és Budapest volna.

A Malév elvesztésével azonban valószínűleg magáról a vágyról is le kell mondanunk egy jó időre. Hiszen miért is telepítené ide a központját bármilyen vállalat, ha például a balkáni fővárosok egy jelentős részébe egyáltalán nem, a tőlünk északnyugatra fekvő nagyvárosokba pedig vagy fapados légitársaságokkal, vagy csak lehetetlen napszakokban lehet majd repülni? Ha nincsen egy budapesti központú légitársaság, amelyik kellő sűrűséggel és az üzleti élet ritmusa által diktált időpontokban képes a megfelelő célpontokba a megfelelő színvonalon juttatni az utasait, akkor egyszerűen logisztikai akadálya lesz annak, hogy Budapestről valaki regionális tevékenységet próbáljon ellátni.

Persze szó sincs arról, hogy egy légitársaság önmagában regionális központtá tenne egy várost. De azt bátran kijelenthetjük, hogy nélküle maga az ambíció is komolytalan.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Tökéletes vihar

Természetesen az adott ország gazdasági tevékenységének dinamizmusa alapvetően befolyásolja, hogy mennyire rentábilis egy ilyen légitársaság. Ha úgy tetszik, mind fölfelé, mind lefelé egy spirálról van szó. Ha az ország gazdasága gyorsan nő, akkor a növekvő kereslet könnyen eltartja a légitársaságot is, amelyik pedig mind jobban ki tudja szolgálni a gazdaság igényeit. Ha azonban a GDP stagnál, neadjisten csökken, akkor a fogyasztás és a beruházások ütemének csökkenésével egyre nehezebb helyzetbe kerül ez a vállalat is, ami persze megint csak visszahat a gazdaságra és annak regionális hatókörére.

Olvasd el ezt is: Malév-csőd: Ennyire jó gazda a magyar állam!

A Malév tökéletes viharba került ilyen szempontból: közel egy évtizednyi gazdasági pangást és közel egy évtizednyi félremendzselést kellett volna túlélnie úgy, hogy a két jelenség ráadásul egymást erősítette. Nem élte túl, és ezzel egy újabb szög került a Budapest és Magyarország regionális vezető szerepéről szőtt álmaink és illúzióink koporsójába.

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!  

Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.

A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.