Orbán évértékelőjének ellentmondva megint azokat sarcolják, akiknek van pénze autót vezetni: ez pedig jellemzően a magyar középosztály. Az előre fixált büntetések ráadásul életszerűtlenek. (Fotó: Index)

Nyilvánosságra került a kormány új javaslata, mely a közlekedési szabálysértésekért járó büntetéseket gondolná újra. A legfontosabb változás, hogy a legtöbb kihágásért az eddigieknél általában magasabb, ám előre fixált pénzbüntetés járna.

Szomorú látni, hogy ezzel a Fidesz egyébként alapvetően helyes irányt vevő büntetőpolitikája megint túllő a célon.

Ajánlott írásunk: Miért mindig Németország diktál?

Ismét túlzásokba esnek

Ahogyan a Véleményvezér már több esetben kifejtette, szerintünk a Fidesz-kormány egyik legsikeresebb és legrokonszenvesebb lépése a büntető-igazságszolgáltatás új alapokra helyezése. Öröm volt látni, ahogyan 2010-től a kormány a ’60-as évekből ittmaradt büntetőjogi toposzokkal leszámolva egy friss, modern és kellően szigorú büntetőjogot kezdett el bevezetni.

Sajnálattal néztük azonban, hogy ami a büntetőjog esetében nagyjából sikerült, az a szabálysértéseknél igen felemásra sikeredett. Utóbbinál ugyanis a Fidesz rendszeresen túlzásokba esett, például azzal a módosítással, hogy amennyiben valakinek két éven belül három közlekedési szabályséretése van és a bírságokat nem fizeti ki, akár elzárással is büntethető lesz.

Úgy tűnik, a legújabb tervek sajnos ugyanezt az irányt folytatják. A kormány elképzelése ugyanis az, hogy innentől a közlekedési kihágások esetében nem lesz helye mérlegelésnek, hanem előre fixált bírságot lehetne csak kiszabni, melyek összege ráadásul még tovább növekszik.

A dokumentum indoklása szerint azért van szükség a mérlegelés nélkül alkalmazandó bírságösszegek bevezetésére, hogy "a szubjektív elemeket kizárva kizárólag a cselekmény társadalomra való veszélyességi fokára, a közlekedési szabályok gyakoriságára figyelemmel kerüljön sor a bírság kiszabására".

A tervezet szerint azokra a szabálysértésekre vezetik be a fix bírságokat, ahol azok gyakorisága és súlyossága azt indokolja. Az alkotók abban bíznak, hogy a rögzített összegű bírság erősíti a jogbiztonságot, viszont érdekes módon a gyorshajtás és a tiltott jelzésen áthajtás nem szerepel a kiemelt körben.

A jogosítvány nélkül vezetőket a tervezet szerint helyszíni bírsággal 50, egyébként 150 ezer forintra kell büntetni (ez eddig 100 ezer forint volt). Érvénytelen műszakijú autóval való közlekedés esetén a bírság mértéke attól függene, hogy milyen rég járt le az engedély: 1 és 3 hónap között 70, 3 és 6 között 80, azon túl 100 ezer forint lesz a pénzbírság. Helyszíni bírság esetén ugyanezért 30, 40 vagy 50 ezret kell majd fizetni. Az Index munkatársainak tapasztalatai szerint ezt eddig egy szóbeli figyelmeztetéssel, vagy 20-30 forintos bírsággal is meg lehetett úszni.

Az elsőbbségre és előzésre vonatkozó szabályok megszegői helyszíni bírságként 30, más esetekben 70 ezer forintos bírságra számíthatnak, a maximuma eddig 50 ezer volt. A kanyarodási szabályok megsértőit a helyszínen 40 ezer, szabálysértési eljárás esetén 80 ezer forintra büntetnék. Aki tiltott helyen (autópályán, autóúton, vasúti átjáróban, egyirányú utcában stb.) megfordul, vagy megsérti az autópályára való rákanyarodás megfordulás szabályait, azt a helyszínen 50, egyébként 100 ezer forintra büntetik; a hatályos rendelet szerint a bírság plafonja ezekre most 50 ezer Ft.

Jönnek a fix közlekedési bírságok (Index)

Miért jó és miért életszerűtlen?

A fix bírságok ötlete mögötti logika könnyen érthető. Egyrészt csökkentheti a Magyarországon sajnos jól ismert rendőrségi korrupciót, másrészt a magyar államigazgatás túlterheltségét, harmadrészt átláthatóvá teszi az autósok számára is, hogy miért mi jár.

A baj csak az, hogy a mérlegelés nélküli fix büntetések rendszere nem életszerű. Ugyanis a sebességhatárt nemcsak azért lehet átlépni, mert az ember vagánykodni akar a haveroknak vagy mert fociedzésre siet, hanem azért is, mert mondjuk szülni viszi a feleségét vagy orvoshoz az édesanyját. És bizony óriási különbség, ha valaki egy poros mellékúton hajnali háromkor megfordul a záróvonalon úgy, hogy közel-távol nincs autó, és ha mindezt csúcsidőben teszi egy forgalmas főúton.

Az előre fixált tételek hátulütője, hogy még az ilyen nyilvánvalóan más súlyosságú kihágások között sem lehet így distinkciót tenni. Ez pedig óriási probléma, hiszen egy olyan igazságszolgáltatási eszköz, ami ennyire eltérő esetek közé egyenlőségjelet tesz, egyszerűen igazságtalan.

Természetesen értjük mi a korrupcióellenesség, a tehercsökkentés és az átláthatóságra törekvés szándékát, de ezek sem mehetnek az igazságosság kárára.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Megint a középosztályt sarcolják

A másik gond a szabálysértési tételek ismételt és nem kis mértékű növekedése, ami ráadásul elsősorban annak a társadalmi rétegnek fog fájni, melynek a felemelését a kormány célul tűzte ki, ezzel pedig meglehetősen ellentmond az Orbán Viktor minapi évértékelőjében elhangzottaknak. Beszédében ugyanis a miniszterelnök éppen az agyonadóztatott és százszorosan megsarcolt magyar középosztály mellett állt ki.

Az olyan lépésekből azonban, mint a közlekedési szabálysértések összegének emelése és fixálása, éppen ennek az ellenkezője látszik. Az, hogy a kormány megint azoktól akar gyorsan és egyszerűen minél több pénzt elvenni, akiktől azt el is lehet venni. Vagyis, akiknek van pénze autót és más járművet vezetni: ez pedig jellemzően a magyar középosztály.

Inkoherencia

És ne menjünk el amellett sem, hogy az új szabálysértési törvény ezzel a még újabb javaslattal ellentétesen éppen hogy ki akarja terjeszteni a jogalkalmazók mérlegelési jogkörét. Szomorú látni, hogy a kormány most megint egy olyan rendeletet készít elő, amivel saját korábbi törekvéseivel megy szembe. Pedig ha valamire szükség van a büntető igazságszolgáltatásban, az pontosan a koherencia és a kiszámíthatóság.

 Olvasd el ezt is: Mint az MSZP: újabb probléma? Újabb adót!

A Véleményvezér problémája tehát ezzel a javaslattal az, hogy a mérlegelési lehetőség kiiktatása miatt igazságtalan, a büntetési tételek növelésével ismét elsősorban a középosztálytól akar pénz behajtani, ráadásul ellentmond az új szabálysértési törvény egyik alapvető törekvésének is. Rossz lenne, ha a büntetőpolitika egyébként helyes irányba történő átalakításán ismét egy ilyen csorba esne.

Ha tetszett, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!  

Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.

A blogon meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.