Amíg a törvények megalkotását nem előzi meg rendes egyeztetés, addig az nem a lobbik kiiktatását eredményezi, hanem bizonyos szereplők lobbijának a korábban nem látott mértékű uralmát. (Fotó: Index)

Rendkívül kellemetlen helyzetet idézett elő a Fidesz frakció által támogatott trafiktörvény: az Európai Bizottság honlapjára felkerült törvénytervezetet ugyanis a fájl adatainak tanúsága szerint egy „Sánta János" névvel regisztrált felhasználó gépén hozták létre. Ez a Sánta János megegyezik egy Hódmezővásárhelyhez köthető dohánycég vezetőjével, akiről Lázár János a hét elején beismerte, hogy a tanácsait több mint tíz éve kikéri. Eközben a szakmát hivatalosan képviselő dohányszövetség elhatárolódott Sánta cégétől.

Ez a malőr paradox módon kiváló bizonyítéka annak, mi történik akkor, ha egy kormány megpróbál úgy politizálni, mintha az érintett iparágak szereplőinek lobbiérdekei nem léteznének.

Ajánlott írásunk: Hihetetlen: a dohánylobbi legyőzte az államot?

Hogy ne lehessen szétlobbizni

A Fidesz kommunikációja az elmúlt két évben igen sarkos volt a nagyvállalatok lobbijával kapcsolatban: kormánypárti politikusok többször kijelentették, hogy szemben a szocialistákkal, ők a lobbiérdekeknek nem akarnak teret egedni, és a vállalatok helyett az emberek, a fogyasztók oldalán állnak.

Szűkebb körben pedig több fideszes politikus elismerte, hogy a különösen a kormányzás első évére olyannyira jellemző forradalmi törvényhozás mögött is igazából az az akarat húzódott meg, hogy a javaslatokat a különféle iparági szereplők ne tudják szétlobbizni, míg abból törvény lesz. A Fidesz ezért sokszor inkább az egész törvényhozási és egyeztetési folyamatot lezavarta 24 óra alatt, csak hogy ne kelljen semmiféle valódi szakágazati vagy társadalmi konzultációt tartani.

Ezzel a politikával a baj az, hogy a valóságban nem hogy megszüntetné a lobbisták uralmát, hanem csak még átláthatatlanabbá teszi a folyamatot.

Mint arról az Index is beszámolt, Lázár János és a hódmezővásárhelyi érdekeltséggel is rendelkező Continental vezetője, Sánta János kezdettől fogva együttműködött az említett törvény kialakításában, az árusítást monopolizáló javaslat uniónak megküldött verziójánál egyenesen Sánta János van feltüntetve a dokumentum szerzőjeként.

A frakcióvezető, Hódmezővásárhely polgármestere közölte: a javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja írta, de emellett eredetileg is azt szerette volna, hogy a jogszabály megalkotásában legyen szerepe a Continentalnak, mivel egy magyar dohánygyártóról van szó. Ezért teljesen természetes, hogy igyekezett megtudni a cég véleményét, tette hozzá, felidézve, hogy dohányügyekben a korábbiakban is kikérte a magyar és a külföldi gyártók véleményét egyaránt.

„Volt, aki támogatta az előterjesztést, volt, aki nem. Nem nagy fantázia kérdése, hogy ki az, aki igen, és ki az, aki nem" - mondta a javaslatról. Sánta Jánosról szólva - aki egyben a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének elnöke, kifejtette: tíz éve ismeri őt, és ugyanennyi ideje kéri ki a véleményét a hódmezővásárhelyi vállalkozónak. Ez a társadalmi egyeztetés része, jelezte, megjegyezve, hogy a pécsi dohányipar is véleményezte az indítványt.

(...) A kormánypárti képviselők által benyújtott, a dohány-kiskereskedelemről szóló javaslat zárószavazása korábban kétszer is szerepelt az Országgyűlés napirendjén, ám a kormánytöbbség még az előterjesztés elfogadása előtt úgy döntött, csak az Európai Bizottság véleményének kikérése után dönt az indítványról. A parlament az előző héten Lázár János zárószavazás előtti módosító javaslatával alakította ki az előterjesztés végleges szövegét, amely alapján az állam továbbra is monopóliumot szerezne a dohány-kiskereskedelem felett, így dohánytermékeket a jövőben csak korlátozott számban kiadható koncessziós szerződések alapján működő kereskedők árulhatnának.

Lázár: Tíz éve kikérem Sánta véleményét (Index)

De akkor mit lehet tenni?

A lobbiérdekek léte a modern világban egyszerűen adottság. Mostanra akkora vállalatok uralnak egyes piacokat, melyek könnyen vetekedhetnek költségvetésükben és nagyságukban akár egy kisebb állammal is. Nyilván ha az állam az őket érintő iparágakban valamilyen szabályozást vezet be, akkor ezek az óriásvállalatok érdekeiket védve elképesztő lobbierőt tudnak kifejteni.

Ha végignézünk a nyugat-európai és amerikai, a lobbik visszaszorítására irányuló intézkedéseken, azt láthatjuk, hogy azok mind pontosan az ellenkezőjét csinálják, mint amivel a Fidesz próbálkozott. Általában még szélesebb körű társadalmi egyeztetést írnak elő és mindenfajta vállalati érdekkel kapcsolatban a lehető legnagyobb átláthatóságot követelik meg.

Ha ugyanis a társadalmi egyeztetéseket kiiktatjuk a jogalkotásból és deklaráltan megpróbáljuk figyelmen kívül hagyni az egyes piaci szereplők érdekeit, illetve az egyes érdekek között nem akarunk kompromisszumot keresni, az a valóságban azt fogja eredményezni, hogy a legelőnyösebb lobbipozícióval rendelkező vállalatok lobbitevékenysége a színfalak mögött ugyanúgy működik majd tovább, csak ez a nyilvánosság és a gyengébb érdekérvényesítési képességgel rendelkező piaci szereplők számára már nem lesz látható.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Így nem szabad csinálni

A trafiktörvény ennek tökéletes példája: előkészítése során amolyan igazi felemás ágazati egyeztetés folyt, a törvény valakinek láthatóan nagyon kedvezett, másoknak nem, de ez a törvényalkotókat láthatóan nem zavarta. Éppen ezért valószínűleg kevesen lepődtek meg, hogy egy figyelmetlenségnek köszönhetően a végén kiderült, jelentős részben az az ember írta a törvényt, akinek az a leginkább kedvezni fog.

Olvasd el ezt is: Ügynökkérdés: miért tabu a Fidesznek is?

Ne gondolja azonban senki, hogy az ilyen esetek ellen ne lehetne okosan fellépni. Lehet: még nagyobb nyilvánossággal és még szélesebb körű konzultációkkal. Ha ugyanis egy törvényjavaslatról minden érintett szereplő nyilvánosan hozzáférhető véleményt alkotna, akkor a jogalkotó is rákényszerülne, hogy meg kelljen magyaráznia, bizonyos kérdéseket miért pro vagy kontra döntött el, meghatározó nézeteltérések esetén pedig miért az egyik fél álláspontját támogatta a komrpomisszumkeresés helyett.

De amíg a jelentősebb törvények megalkotását nem előzi meg rendes egyeztetés, addig az nem a lobbik kiiktatását fogja eredményezni, hanem bizonyos jól helyezkedő szereplők lobbijának a korábban nem látott mértékű uralmát.

Ha tetszett, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!  

Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.