Véleményvezér

A közösség médiában mindent a megosztás ural, ez azonban semmiféle ellenőrzést nem foglal magába. Egy jól hangzó, ám valótlan hír sokkal nagyobb megosztásszámot fog eredményezni, mint egy kézenfekvő, de valós információ. (Kép: Gawker)

A bostoni merénylők semlegesítése után a média egy része ismét a közösségi oldalak, különösen a Facebook, a Twitter és a Reddit ünneplésével volt tele. Manapság már alig akad olyan komolyabb bűntény vagy nagyobb horderejű politikai esemény, melynek kapcsán ne az volna a konklúzió, hogy mennyi mindent köszönhetünk ezeknek az oldalaknak. A valóságban azonban pont a bostoni merénylet mutatta meg, hogy bizonyos kritikus ügyekben a közösségi média szerepe nem csak korlátos, de akár kontraproduktív is lehet.

Ajánlott írásunk: Durvul: nyomozókat küldtek Simorékra

Ártatlanokat gyanúsítottak meg

Érdemes végignézni a bostoni eseményeket a közösségi média oldaláról. A merénylet után percekkel azonnal képek és videók százai árasztották el az internetet. Ahogy ilyenkor lenni szokás, természetesen ez mindenféle részvétet, kegyeletet vagy személyiségi jogot mellőzve történt:emberek százmilliói láthatták a világ minden részéről az embermaradványokat és a vérben fetrengő riadt arcokat. És persze az első pillanatoktól kezdve megjelentek a hamis képek és történetek is. Ki ne látta volna például a piros pólós fiatalembert, aki egy halott hölgy fölé borul? A történet szerint aznap akarta megkérni a kezét, de a hölgy a robbantás áldozata lett. Szívszorító. Csakhogy a történetből semmi nem volt igaz, és a nő szerencsére nem is halt meg.

De ez csak a kezdet volt. A robbantás után néhány órával elkezdődött az internetes közösségek magánnyomozása is a merénylet előtt és után készült felvételek alapján. A több ezer netező energiát nem sajnálva találta meg szinte órák alatt a lehetséges elkövetőket. Talán már nem is emlékszünk, de majd egy napig rengetegen azt hitték egy kék kabátos úrról és egy sötét bőrű srácról, hogy ők voltak a merénylők – és mindezt azért, mert a felvételeken az egyik gyanús hátizsákot hordott, a másik pedig éppen nem arra nézett, mint környezete. Természetesen mára tudjuk, hogy semmi közük nem volt az eseményekhez, mégis 24 óráig tömegek vadásztak rájuk.

Amikor azonban a rendőrség megtalálta végre a két valódi gyanúsítottat és nyilvánosságra hozta a fotóikat, a közösségi médiában ismét ezrek ugrottak a képekre: a hasonlóság alapján kipécéztek egy ártatlan, ráadásul akkor már hetek óta eltűnt fiatal férfit, egy bizonyos Sunil Tripathit, akiről azonnal világgá kürtölték, hogy terrorista.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

A merénylő is interneten követte a hajtóvadászatot

A hab a tortán az volt, amikor a rendőri hajtóvadászatot gyakorlatilag élőben lehetett követni a közösségi oldalakon: volt olyan site is, ahol a Bostonban élő netezők térképen jelölték be „real-time", hogy éppen hol vannak rendőrök, merre tartanak és mit csinálnak. Azóta tudjuk, hogy a feltételezett robbantó is folyamatosan online volt és nem csak twitterezett, de végig figyelte azt is, hogy a hajtóvadászat merre tart. Ha a robbantó nem egy labilis 19 éves fiatalember, hanem egy profi bűnelkövető, ezek az információk bőségesen elegendőek lettek volna, hogy kicsússzon a rendőrök markából.

A probléma ilyen ügyekben a közösségi oldalak és az internet logikájával van. Ugyanis ellentétben az igazságszolgáltatáséval, a közösség médiában mindent a megosztás ural, az információmegosztás azonban semmiféle ellenőrzést nem foglal magába. Egy ilyen rendszerben nem csoda, hogy mondjuk egy jól hangzó, ám valótlan hír sokkal nagyobb megosztásszámot fog eredményezni, mint egy kézenfekvő, de valós információ.

Hasonlóképpen, bár az internet rengeteg adatot tartalmaz eseményekről és személyekről, ezek semmilyen szinten nincsenek sem rendszerezve, sem verifikálva, így az ilyen kritikus jelentőségű ügyekben kizárólag az interneten folytatott nyomozások könnyen vakvágányra futhatnak és ártatlanokat tehetnek ki a nép haragjának, ahogyan azt többször is mutatta a bostoni merénylő utáni hajtóvadászat.

Olvasd el ezt is: Orbán már az EU-pénzek elbukására készülhet

Hátráltathatja az igazság kiderülését

A suszter maradjon a kaptafánál – az elmúlt napok eseményei is azt bizonyították be, hogy az internetes közösségek arra jók, amire létrehozták őket: események szervezésére, kapcsolattartásra és még rengeteg más dologra. Ám az olyan speciális felkészültséget igénylő kérdésekben, mint a bűnügyi nyomozás, éppen az információ ellenőrizhetőségének hiánya, illetve az információmegosztás logikája miatt inkább hátráltathatják, mint segíthetik az igazság kiderülését.