Véleményvezér

A magyar elnökség sikertörténet, de még a Fidesz európai szövetségesei is csak fanyar mosollyal tudnak gratulálni. Sajnos mindenkinek az maradt meg, hogy hazánkkal politikai problémák vannak. (Fotó: facebook.com/orbanviktor)

Kijelenthető, hogy Magyarország sikeresen zárta hat hónapos uniós soros elnökséget: több, kimondottan gyengén teljesítő elnökség után Magyarország az általa elvégzett munkáért az Unió különféle szervei részéről komoly dicséretben részesült. Mégis, ha a jövőben egyszer majd visszatekintünk a 2011-es év első felére, mindenkinek a médiatörvény és az új alkotmány körüli botrányok fognak eszébe jutni.

Korábban írtuk: A magyar EU-elnökség valódi tétje

Miért siker?

Ki kell mondani: a magyar uniós elnökség hat hónapja sikertörténet. Köszönhető ez annak elsősorban, hogy a magyar diplomácia okosan mérte fel azt, hogy egy hat hónapos elnökség alatt milyen célokat lehet megfeszítetten, kemény munkával, de reálisan megvalósítani. Hasonlóképpen azt is jól gondolták, hogy az elnökség elsődleges célja nem lehet más, mint hogy a magyar diplomácia és államigazgatás végre elő kapcsolatokat és informális csatornákat tudjon kialakítani Brüsszellel és a tagállamokkal. És végül az igazi diplomáciai siker az, hogy bár egyetlen téma sem úgy alakult, mint ahogy fél éve a magyar kormány eltervezte, szinte minden fontos témában sikerült valamilyen előrelépést felmutatnia.

Orbán Viktor a magyar uniós elnökséget értékeli (Forrás: fidesz.hu)

A hat hónapos munka során a magyar diplomácia nem követett el komoly szakmai hibát, nem szenvedett látványos kudarcot semmilyen ügyben, nem bőgött le amiatt, hogy esetleg túl kevés emberrel, pénzzel és felkészültséggel fogott hozzá az elnökséghez, és senki sem tette szóvá, hogy egy ilyen kis ország ne tudna felnőni a feladathoz. Ugyanis az előző elnökségek nem ritkán pontosan ilyen jellegű bírálatoktól, sőt botrányoktól voltak hangosak. Különösen a cseh elnökség kapcsán merült fel többekben az, hogy egy friss tagállam és friss demokrácia sem kulturálisan, sem politikailag nem képes ellátni ezt a munkát. A magyar elnökség bebizonyította, hogy ez egyszerűen nem igaz.

És bár politikailag nem korrekt most erről beszélni, de valószínűleg ennek az is az egyik oka, hogy a magyar államigazgatás, és így a magyar diplomácia is nem húsz vagy ötven, hanem ezer éves hagyományra tekint vissza.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségei 2008-tól 2015-ig. (Forrás: Wiki)

Miért félsiker?

Az örömünk azonban mégsem lehet felhőtlen, hiszen a magyar elnökséget nagyon komolyan beárnyékolta a médiatörvény körüli nemzetközi felháborodás, majd az új alkotmány körüli botrány. Ezekben a vitákban pedig sajnos Magyarország európai uniós, illetve alapvetően az európai normák iránti elkötelezettsége kérdőjeleződött meg. És teljesen mindegy, hogy végül a viták végén melyik uniós szerv mit mondott ki és hogy az Magyarországra nézve kötelező érvényű-e vagy sem, sajnos mindenkinek az maradt meg a fejében, hogy Magyarországgal politikai problémák vannak.

Beigazolódott az, amire már előzetesen sokan figyelmeztették a magyar kormányt: igen komoly taktikai hiba volt az alkotmányozási folyamatot éppen a magyar soros elnökség hat hónapjára időzíteni. Sőt a médiatörvényt is nyugodtan el lehetett volna fogadtatni most, a soros elnökség lezárulta után, amikor Magyarország már nincs állandó rivaldafényben. Az országnak nagy szüksége lett volna egy problémamentes sikertörténetre, és a soros elnökséggel adódó lehetőségeket is sokkal jobban ki lehetett volna úgy aknázni.

Fanyar mosoly

Sajnos azonban a magyar kormány láthatóan nem csak, hogy alábecsülte a nemzetközi közvélemény figyelmét és erejét, de még a leginkább jóindulatú, segítő szándékú kritikákat is élből elutasította. Nemcsak az ellenfelek bírálatait, de az aggódó baráti jótanácsokat sem akarta meghallani. Így most a szép eredmények ellenére még a Fidesz európai politikai szövetségesei és támogatói is csak fanyar mosollyal tudnak gratulálni a magyar kormánynak.  

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!