Ez a rendszer ott működik jól, ahol a politikán kívüli hatalmi tényezők is erősek. Magyarországon azonban a civil szféra gyenge, a pártpolitika mindenhová elér, és a kormányzat felett már intézményes korlát sincs. (Fotó: MTI)
A Fidesz elképzelése szerint 2014-től egy fordulóssá változna a magyar választási rendszer, vagyis egy jelöltnek a mandátumszerzéshez nem kellene elérnie a szavazatok több mint felét. A Véleményvezér ezt a javaslatot az elmúlt egy év tükrében nem tudja támogatni.
Ajánlott írásunk: Ráismerne-e Orbán Viktor Orbán Viktorra?
Két választás
A modern demokráciákban általában kétféle választási rendszer fordul elő. Az összetettebb változat két választási fordulóból áll, és gyakran az egyéni jelöltek mellett még pártlistákra is lehet voksolni. Ez a rendszer tipikusan koalícióra kényszeríti a pártokat és így senkinek nem adja meg a lehetőséget, hogy egyedül „mindent vivő” hatalomra tudjon szert tenni. Így óriási támogatottság kell ahhoz, hogy egyetlen párt kormányt tudjon alakítani, hát még a kétharmados többséghez.
A másik az egy fordulós változat – akár alkalmazza a pártlistát, akár nem (mint Nagy-Britannia). Ez kimondottan arra van kitalálva, hogy a legerősebb párt vigyen mindent. Ez persze nem mindig történik meg, de egy domináns párt jóval könnyebben tud egyedül kormányt alakítani, még akkor is, ha közel nem birtokolja a szavazatok 50%-át.
Ahol működhet
Magyarországon 2010-ben az első változat szerint voksoltunk, de ha megvalósul a Fidesz terve, akkor 2014-től már a másik típusú választási rendszerben fogunk.
Ez az egyszerűbb rendszer azonban olyan országokban működik jól, ahol a politikán kívüli hatalmi tényezők is erősek. Ahol szervezett és ütőképes a civil szféra, ahol az igazságszolgáltatás és a jogállam egyéb intézményei valóban a politikától függetlenül működnek. Ahol a közigazgatás, a sajtó vagy akár az egyházak komoly gátjai tudnak lenni adott esetben a kormányzati akaratnak. Mivel ezek a szereplők eleve kontrollt jelentenek a kormány felett, így nem baj, ha maga a választási rendszer több hatalmat ad a győztes pártnak.
Jó példa erre a már említett Nagy-Britannia, ahol elviekben a Parlament bármikor megbuktathatná a monarchiát a képviselők egyszerű többségével, mégsem teszi, mert a pártpolitikán kívüli hatalmi tényezők ezt meggátolnák.
És nálunk működne?
Pont ezért egyáltalán nem biztos, hogy ez az egyszerűbb szisztéma Magyarországon is jól működne.
Hiszen egy olyan országban vezetnék be, ahol a civil szféra még csak éledezik és ahol a pártpolitika nyúlványai mindenhová elérnek, sőt, ahol a kormányzat felett mára valóban nincs semmiféle intézményes korlát. A Fidesztől pedig láthattuk, hogy ha egy párt olyan hatalmat szerez, amivel bármit megtehet, akkor azzal élni is fog: a médiaviszonyok kormányzati igényekre szabásától az Alkotmánybíróság semlegesítésén át egy új, konszenzus nélküli alkotmány elfogadásáig.
Az ilyen óriási hatalmat a jelenlegi kétfordulós, vegyes rendszerben is meg lehet szerezni, ahogyan a Fidesz meg is szerezte. Csak éppen nagyon ritkán és nagyon nehezen történik ez meg. Ha azonban a Fidesz választási reformja megvalósul, a jövőben jóval gyakrabban láthatunk majd példát valami hasonlóra.
Rossz ötlet
Ez pedig az elmúlt egy év tanulsága alapján rendkívül káros lenne. Az ország számára ugyanis hosszú távon az éri meg, ha léteznek a pártpolitikától, illetve a kormánytól független intézmények. És ha a politikai szereplők is arra vannak kényszerítve, hogy a vitás kérdésekben egyezzenek meg egymással, illetve, ha a politikán kívüli tényezők is korlátozni tudják a pártok pillanatnyi akaratát.
Ugyanis Magyarország problémái nem abból fakadtak, hogy az egyeztetések és kompromisszumok megakadályozták volna, hogy a politikusok meg tudják oldani az ország bajait. A probléma éppen az volt, hogy sem a bajokkal nem voltak tisztában, sem azzal, hogy mi lenne a megoldás – a megvalósításig pedig még csak el sem jutottak. És az egyfordulós választási rendszer sajnos pontosan ennek a politikai osztálynak adna még könnyebben még nagyobb hatalmat.
Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.