Véleményvezér

Lemondott államtitkára szerint a mezőgazdaságban az oligarchák diktálnak, Orbán mégsem akar harcolni ellenük. Akik eszmékben és nem személyekben hisznek, azoknak már túl sok a cikk-cakk. (Fotó: MTI)

Ángyán Józsefnek a zöld civil szervezetekhez írt levele kisebb bombaként robbant a magyar közéletben. Mindenképpen meglepő ugyanis, ha egy kormánytag lemondása után alig néhány nappal arról ír, hogy a kormány politikájának korábban általa felügyelt részét oligarchák irányítják és térítik el a közérdektől.

Nem mintha sok illúziónk lenne a jelenséggel kapcsolatban, de a nyilatkozó magas kormányzati tisztsége mindenképpen rendkívülivé teszi magát az üzenetet is. A nagypolitika szintjén most jelenik meg talán először az a feszültség, ami a közvéleményben egyébként már régóta jelen van, miszerint a kormányfő retorikája és valódi kormányzási gyakorlata igencsak eltérnek egymástól.

Ajánlott írásunk: A Fidesz állama: abszurd adóállam

Orbán Viktor háborút hirdetett...

A kormányfő már a kétharmados választási győzelem éjszakáján harcot hirdetett az oligarchák ellen. Rá nem sokkal a Nemzeti Bank lett a retorikai támadások célpontja, hogy 2010 nyarára már az IMF legyen a fő ellenfél.

Szeptemberben azonban már a magánnyugdíjpénztárak, majd a válságadók bevezetésekor a multik ellen nyitott újabb frontokat a kormány. Aztán 2010 végén és 2011 elején a Magyarország ellen összeesküdő balliberális médiának és balliberális európai pártoknak kellett rettegniük, hogy az EU-elnökség rövid pihenőjét követően a magyar családok megnyomorítóiként megjelenített gonosz bankokat vegye a kormány célkeresztbe.

A hajmeresztő végtörlesztési ötlet után következtek a Magyarországot aljasul támadó spekulánsok, manapság pedig ismét az uniós baloldali pártok és Brüsszel az ügyeletes ellenségek.

"Ami a lemondásom felajánlását és annak elfogadását illeti, azt kell mondanom, hogy jó lelkiismerettel nem tehettem mást, Miniszterelnök Úr pedig sajnos nem adott lehetőséget a számomra egyre növekvő lelki válságot okozó problémák és a hónapok óta érlelődő végső döntésem okainak személyes megbeszélésére. Ez utóbbit - nem kis szomorúsággal bár, de természetesen - tudomásul vettem, ám ettől világlátásom, a magyarság és a magyar vidék, a helyi gazdaság, a helyi közösségek és családok iránti elkötelezettségem mit sem változott.

Anélkül, hogy lemondásom felajánlását itt részletesen indokolnám, kérem engedjétek meg, hogy az alapvető okokról és körülményekről az alábbiakban tájékoztassalak Benneteket.

Azzal a programmal szemben, amelyet a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmaztunk, amelyet a társadalom túlnyomó többsége - a fórumainkon, az elmúlt nyolc hónap széleskörű társadalmi vitái során megtapasztaltak szerint - teljes mértékben támogat, és amelynek végrehajtására szegődtem, nos ezzel a programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam "maffiacsaládok", spekuláns nagytőkés "oligarchák" és a volt TSz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos "zöldbárók" koalíciója jött létre.

Ez az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt "maffiahálózat" mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig. Mindent vinni akar a vidéki, helyi közösségek, családok elől, és magam, munkatársaim valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzeti Vidékstratégiánk e zsákmányszerzés útjában álltunk.

Elérte hát ezen érdekcsoport, hogy - amint mondani szokták - elfogyott körülöttem a levegő, ellehetetlenült a közös vidékstratégiánk megvalósítása, elkezdődött annak gyökeres átalakítása, adott gazdasági érdekcsoportok üzleti tervévé züllesztése, és megindult az állami földterületeknek a meghirdetett birtokpolitikai irányelvekkel gyakorta össze nem egyeztethető bérbe adása."

Ángyán József nyílt levele (greenfo.hu)

...és elhitték neki, hogy komolyan gondolja

Jól látható tehát, hogy az elmúlt két évben a kormány, és különösen a kormányfő látványosan nekirontott a honi vulgárjobboldali mitológia valamennyi mumusának. Szinte hihetetlen, de még az idős lukácsista filozófusok is sorra kerültek. A gondolatoknak azonban, mint tudjuk, következményei vannak.

Ezt a gondolatvilágot már évek óta olvashatták a mértékadó jobboldali orgánumokban, a jobboldali szimpatizánsok egy jelentős része pedig a kormányfő körükben meglévő személyes hitelessége okán tényleg el is hitte, hogy ezek a szereplők – misztikusabban fogalmazva: Erők – valóban ellenségei az országnak.

És ezek után Ángyán József joggal kérdezi, hogy akkor most mi is van.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Már nem mindenki tudja követni

Gondoljunk bármit is Ángyán úr minisztériumi munkásságáról, abban bizonyosan igaza van, hogy a kormányfő eddigi retorikájából az következne, hogy a szóban forgó, az állítólagos oligarchákkal való konfliktusokban Orbán Viktor államtitkára mögé álljon. A valóságban azonan a miniszterelnök még csak nem is fogadta Ángyán Józsefet.

Nem fogadta, hiszen a kormányfő már nem gondolja komolyan, amit az elmúlt két évben mondott: most már békül az IMF-fel, a bankokkal, a multikkal, sőt az is lehet, hogy lassan tűzszünetet köt Simor Andrással is. Ángyán József pedig úgy gondolja, hogy Orbán Viktor már az oligarchák ellen sem akar küzdeni.

Olvasd el ezt is: Ügynökkérdés: miért tabu a Fidesznek is?

Úgy tűnik, hogy van, akinek egy kicsit sok volt az eddigi cikk-cakk.

Orbán Viktor állítólag azt mondta egyszer, hogy ő inkább keleti ember, mintsem nyugati, mert az utóbbi eszmékhez hű, az előbbi pedig személyekhez. Öröm látni, hogy még az ő kormányában sem lett mindenki keleti.

Ha tetszett, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!  

Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.