Kiadáscsökkentés helyett újabb sarc: a már kitaposott posztkommunista utat követik. A gazdaság egyik fő artériájának elszorítása, a pénzügyi szféra tudatos gyengítése viszont saját találmány. (Fotó: kormany.hu)

Amikor éppen felvillanóban volt a remény, hogy a gazdaságpolitikai unortodoxia alábbhagy egy kicsit, akkor a kormány hirtelen bedobja a banki tranzakciós adó ötletét. Kétségünk ne legyen, hogy ez ismételten a magyar növekedési lehetőségeket tovább romboló lépés lenne.

Ajánlott írásunk: Magyarország rögtön az USA mögött?

Mindenki fizetni fog

Az [origo]-n megjelent információk szerint a kormány azt tervezi, hogy valamennyi banki tranzakcióra, beleértve a rezsifizetést, a munkabérkifizetést vagy éppen a sárga csekkes utalást, 0,5-1 százalék körüli adót vetne ki, amiből 100-200 milliárd forintos bevételt remélnek.

Bár hasonlóan hívják, az ötletnek a valóságban semmi köze nincsen az EU-ban már tavaly felmerült ún. Tobin-adóhoz, mely a spekulációs célú pénzforgalom korlátozását célozza és mint ilyen, nem a mindennapi gazdasági élet működéséhez szükséges ügyleteket, hanem szigorúan csak bizonyos tőke- és valutapiaci tranzakciókat érint. 

Úgy tudjuk, a csoportos beszedési megbízások, a rezsi sárga csekken történő befizetése, a pénzátutalások (például amikor megérkezik a bankszámlára a munkabér), készpénz elhelyezése és kivétele a bankból, beleértve a bankautomatából való készpénzfelvételt is, a hiteltörlesztés és akár a folyószámla-vezetés után is adót kellene fizetni. Amikor cégek elutalják folyószámlájukról a járulékokat, társasági adót, áfát, a dolgozók utáni közterheket az adóhatósághoz, akkor ezen tranzakció után még ezt az új pénzügyi adót is meg kellene fizetniük.

Információink szerint az adó nem érné el a tranzakciók értékének 1 százalékát. A tervek szerint az adó halmozódhat, például amikor valaki megkapja a munkabérét, abból pedig kifizeti a rezsit, akkor előbb a munkaadóját terhelik az adóval, aztán a magánszemélyt.

Az adót a bankok fizetnék be, de továbbháríthatják az ügyfeleikre, vagyis a tényleges terhet az ügyfelek viselnék. A kormány által tervezett pénzügyi tranzakciós adó hasonló lenne, mint az idén bevezetett baleseti adó (...) és a munkavállalót terhelő személyi jövedelemadó, járulékok (itt a munkahely vonja le és fizeti be a közterhet, és a nettó bért fizeti ki a dolgozónak).

A pénzügyi tranzakciós adó a lefeleződő, az államnak jövőre 90 milliárd forintot hozó bankadó mellé jönne be.
 

A hiteltörlesztés és a sárga csekk után is adót szedne be a kormány (origo)

Széchenyi felismerte, Orbánék elfelejtették

Egy ország gazdaságának fejlettsége egyenes arányban áll pénzügyi szférája fejlettségével. Utóbbi ugyanis egy, a reálgazdaság szempontjából elengedhetetlenül fontos funkciót lát el: összegyűjti az elérhető megtakarításokat és azok egy jelentős részét a termelő beruházások felé csatornázza. Ezen közvetítőrendszer segítségével lehetővé válik a gazdaság szempontjából egyébként parlagon heverő tőke mozgósítása.

Amikor Széchenyi István 1830-ban megjelentette a Hitelt, akkor arra a problémára hívta fel az egész ország figyelmét, hogy Magyarországon a reáltőke döntő többsége nem kerül be az aktív gazdasági körforgásba. Ezt követően – és nem kis részben az ő munkásságának köszönhetően - megindult a magyar bankrendszer fejlődése és vele együtt a gazdaságunk európai felzárkózása is.

Természetesen a pénzügyi közvetítőrendszer sem működik tökéletesen, és a gazdasági válság megmutatta, milyen speciális, az egész gazdaságra kiható problémákat generálhat annak nem megfelelő működése. De ez semmit nem változtat azon a tényen, hogy a hatékonyan működő pénzügyi rendszer a gazdasági növekedés egyik legfontosabb előfeltétele. Úgy tűnik, Orbánék többek között ezt felejtették el.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

A negatív hatások

A most nyilvánosságra került lépésnek alapvetően két fontos következménye lesz. Egyrészt az, hogy a kiadáscsökkentés helyett már megint újabb sarccal próbálják a költségvetés hiányát betömni. Ha le akarjuk egyszerűsíteni: a működésképtelen állami egészségügyet, a pazarló államot, és persze a nyugdíjasok juttatásainak változatlanságát, sőt növekedését az aktív népesség aránytalan terhelésével próbálják fenntartani. Mint oly sok mindenben, a Fidesz ebben is a már kitaposott posztkommunista utat követi, ezért az eredmények is a már megismert módon jelentkeznek majd.

Van azonban valami, ami már az Orbán-kormány találmánya: ez pedig a pénzügyi közvetítőrendszer tudatos gyengítése, aminek a banki tranzakciós adó újabb iskolapéldája lenne. A mostani kormány már eddig is rengeteget tett azért, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyságát visszavesse, és ezáltal drágábbá vagy akár elérhetetlenné tegye a friss tőkét a magyar vállalkozók és magánemberek döntő többsége számára. Ha pedig minden pénzügyi tranzakciót megadóztatnak, akkor azzal arra ösztönzik a szereplőket, hogy kikerüljék a pénzügyi közvetítőrendszert, ami viszont az utóbbi tőkegyűjtési és tőkeallokációs lehetőségeit korlátozza még tovább – azaz a magyar gazdaság egyik fő artériáját szorítanák el.

Olvasd el ezt is: A Fidesz állama: abszurd adóállam

Még mindig nincs vége

A Véleményvezér szerint hajmeresztő, hogy mi mindent lenne képes az Orbán-kormány megtenni azért, hogy szent tehenei továbbra is érinthetetlenek maradjanak. Ezen politikai opportunizmusnak köszönhetően az elmúlt két évben a magyar gazdaság középtávú növekedési potenciálja az elmúlt húsz évben rekordnak számító mértékű károkat szenvedett, és úgy tűnik, mindennek még mindig nincs vége.

Ha tetszett, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!

Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.