Senki ne gondolja, hogy a fiókban lehet találni olyan százmilliós vagy milliárdos tételeket, melyeket csak úgy ki lehetne húzni. Az ilyenekkel kell kezdeni, mint a szürkületi közvilágítás. (Fotó: Nagy Attila/Index)
Sokan felháborodtak, legalábbis értetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a Fővárosi Közgyűlés döntésének következményeként Budapesten már valóban csak éjszaka van közvilágítás, szürkületben ugyanis a főváros lámpáit nem kapcsolják fel. A főváros ezzel 66 millió forintos megtakarítást ér el, ami nem tűnhet nagy összegnek – a megszorításokat, takarékossági intézkedéseket azonban pontosan így kell levezényelni.
Ajánlott írásunk: Orbán Viktor titkos terve?
Az alapvető működést ne veszélyeztesse
Azoknak a reakciója, akikben komolyabb ellenérzéseket vált ki a főváros döntése, két dologra tökéletes példa. Egyrészt arra, hogy az átlagembernek milyen kevés fogalma van arról, hogyan működik a kiadáscsökkentés a jól működő szervezeteknél. Senki ne gondolja azt, hogy legyen szó akár egy nemzetközi vállalatról vagy egy állami szervről, a fiókban egyszerűen csak találnak olyan százmilliós vagy milliárdos tételeket, melyeket csak úgy ki lehetne húzni. És azt se gondolja senki, hogy bárhol lehet megszorítani érezhető negatív hatás nélkül.
A gazdasági válságot követően szinte minden nagyvállalatnál súlyos költségcsökkentéseket vezettek be világszerte. Ezek jó része a legtöbb multinacionális nagyvállalatnál is néhány száz, ezer, esetleg tízezer eurós tételekből állt össze. Például 10-30%-kal csökkentették a letelefonálható mobilekeretet, elvették az otthoni ingyenes internethasználatot, megnehezítettek az üzleti utak engedélyeztetését, a céges autókat később cserélték le, kevesebb lett az új telefon, megnyirbálták a munkavállalóknak sportolásra szánt összegeket és sorolhatnánk.
Ezen intézkedések egyike sem jelent önmagában jelentős megtakarítást, összeadódva azonban igen. A cégek ráadásul úgy keresik meg ezeket a tételeket, hogy közben figyelnek arra, hogy a megszorítások a szervezet alapvető működését soha ne veszélyeztessék.
Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.
Nem csak mi kapcsoljuk le a villanyt
A Véleményvezér számára éppen azért rokonszenves a mostani fővárosi intézkedés, mert ennek az amúgy professzionális szemléletnek a megnyilvánulását lehet mögötte felfedezni. A főváros vezetése is felmérte, hogy nincsenek már olyan egyszerűen bevezehető százmilliós-milliárdos költségcsökkentési lehetőségek Budapesten: a reális az, hogy milliós, tízmilliós megtakarítási intézkedések sorával lehet megpróbálni a költségvetési lyukat betömködni. A közvilágítás eddigi gyakorlatának felülvizsgálata pedig teljesen kézenfekvő lépés.
Hogy többeknek nagyon hiányzik a szürkület perceiben a közvilágítás, másodsorban csak azt mutatja, hogy a budapestiek eddig mennyire el voltak kényeztetve. Aki sokat jár Nyugat-Európába, az láthatja, hogy megannyi német, francia, spanyol nagyvárosban is hasonló a helyzet pont költségvetési okok miatt. A fukusimai katasztrófa után pedig Tokióban és több japán nagyvárosban is bevezették, hogy sok helyen még éjjel sincs közvilágítás, az áram ugyanis nagy kincs.
Olvasd el ezt is: Vita a félázsiaiságról
Hozzá kell szokni
Természetesen mi is szeretnénk, ha minden utca ki lenne világítva az egész fővárosban szürkülettől hajnalig. Ám ismerve Budapest jelenlegi pénzügyi helyzetét, már annak is örülhetünk, hogy egyáltalán éjjelre felkapcsolják a lámpákat. A budapestieknek és minden magyarnak hozzá kell szoknia, hogy sok hasonló apró kellemetlenséggel kell majd még szembesülnünk, és be kell látni, az adóforintokat elköltő vezetők és intézmények részéről még mindig ez a lehető legésszerűbb és legéletszerűbb megoldás.
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.