Ez a generáció nem csak azt tanulta meg, hogy a másik oldalt ütni-vágni kell, hanem azt is, hogy a hatalom megtartásáért akár a sajátjaikat is fel kell áldozniuk. Most Semjén Zsolt egykori témavezetőjével tennék ezt. (Fotó: Földi Imre/MTI)
A Véleményvezér döbbenten figyeli, ahogy a KDNP vezetői Semjén Zsoltot védendő nyugodt szívvel besároznának egy meghatározó jobboldali gondolkodót, amin a baloldali értelmiség kajánul vigyorog, miközben a jobboldali csendben asszisztál hozzá. Sajnos úgy tűnik, ez az értelmiségi generáció tényleg teljesen reménytelen.
Ajánlott írásunk: Semjénnek mennie kell
Hogyan reagál a szellemi elit?
A tények meglehetősen egyértelműnek tűnnek: Semjén Zsolt, hogy egy kicsit javítson szociológia diplomamunkája minőségén, beillesztett jónéhány oldalnyi olyan szöveget, melyek később témavezetője, Molnár Attila Károly neve alatt külön publikációkban is megjelentek. A témavezető határozottan cáfolja, hogy korábbi tanítványától, Semjén Zsolttól átvett volna egyetlen mondatot is, míg az annyit tudott csak reagálni, hogy részéről az ügyet lezártnak tekinti. Semjén Zsolt még azután sem adott semmiféle normális magyarázatot a dolgozatában feltűnő szövegegyezésre, hogy az ELTE vizsgálóbizottsága megállapította, súlyos tudományetikai vétséget követett el.
Ahogy korábban leírtuk, elképesztőnek tartjuk, hogy egy magát elsősorban keresztényként definiáló, a modoros szenteskedésben kétségtelenül élenjáró politikus egy ilyen helyzetben ne legyen képes szembenézni azzal, hogy tette erkölcsileg vállalhatatlan. Mostanra azonban legalább ilyen fontos az a kérdés is, hogy hogyan reagál a magyar szellemi élet erre a minősége és erkölcsi helyzete szempontjából meglehetősen szimbolikus ügyre. Emlékezhetünk rá, hogy Schmitt Pál botránya idején a Semmelweis Egyetem karakánsága és erkölcsi tartása megtörte a magát jobboldalinak tartó közvélemény egy részének szánalmas és nagyon kínos hallgatását, hogy aztán az utolsó pillanatban még a Professzorok Batthyány Köre is elhatárolódjon a köztársasági elnöktől.
Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.
A jobboldal lapít
Per pillanat nem ebbe az irányba mennek a dolgok, nagyon nem. A KDNP vezetése ugyanis nem elégedett meg az ügy elhallgatásával: megnyilatkozásaikban több vezető politikusuk félreérthetetlenül arra utalt, hogy a plágiumügyben valójában Molnár Attila Károly a hibás, azaz ő lopott Semjéntől és nem fordítva. Mivel ezt senki, aki akár csak hallott Molnár Attila Károly írásairól, nem gondolhatja komolyan, kénytelenek vagyunk arra következtetni, hogy a magát világnézeti pártként definiáló KDNP-ben a kisvezér iránti lojalitás előrébb való, mint maga az igazság.
De ne álljunk meg itt! A magyar jobboldali szellemi hátország nagyon sokáig jogosan érezhetett valamifajta erkölcsi felsőbbrendűséget baloldali társaikkal szemben. Előbbiek közül kétségtelenül kevesebben feküdtek le a kommunista rezsimnek, és a rendszerváltozást követően is kevesebb tagjuk és kevesebb alkalommal öltötte magára a hatalomhoz jellemtelenül dörgölőző háziértelmiségi szerepét. Nem az állítjuk, hogy a magyar baloldal csupa hasonló figurából állna, de azt mindenképpen, hogy 2010-ig nagyobb számban volt köztük ilyen.
Ám amint azt a Semjén/Molnár Attila Károly-ügyben tanúsított gyáva hallgatásuk kiválóan illusztrálja, ez a különbség nagyrészt abból adódott, hogy a baloldal többet volt kormányon. Persze az sem véletlen, hogy az ELTE részéről most éppen olyan professzorok támadták egy nyílt levélben Semjént, akik közül többen Gyurcsány diplomájáért minden bizonnyal legalább az egyik kezüket a tűzbe tették volna. Vagyis ellenzékből mindig könnyebb az elveket számon kérni, és mivel jelenleg a Fidesz kormányoz, ezért ebben az ügyben a jobboldaliak lapítanak elvtelenül.
Olvasd el ezt is: Plágiumügy: meddig húzhatja Semjén?
Generációs jelenség
A Véleményvezér még mindig reménykedik abban, hogy elsősorban generációs jelenségről van szó. A mai szellemi elitet meghatározó generáció a '90-es évek valóban borzasztó kultúrkampfjában edződött, melynek során nem csak azt tanulta meg, hogy a másik oldalt ütni-vágni kell, hanem azt is, hogy a politikai hatalom megtartásáért adott esetben a sajátjaikat is fel kell áldozniuk. És meg is tennék most is.
Az utánuk következő generáció azonban talán már szerencsésebb: a baloldalon lévő harmincasok-kora negyvenesek már láthatták, hogyan vitte magával Gyurcsány Ferenc a mögötte kiállók összes erkölcsi tőkéjét, mint ahogy a Fidesz mögé felsorakozók is lassan mintha kezdenék sejteni, mit is fog Orbán Viktor az érte és kormányáért elvtelenül kiállók reputációjával tenni.
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.