Véleményvezér

Az LMP után egy újabb ellenzéki erő áll ki az ügynökakták nyilvánossága mellett: Bajnai Gordon csak azokkal hajlandó választási szövetségre, akik vállalják a kérdés rendezését. Ide jutottunk: a magyar baloldal többet tenne a múlt feltárásáért, mint a jobb. (Fotó: MTI)

Végre valami. Tegnap Bajnai Gordon bemutatta a Haza és Haladás Alapítványnak és az Együtt 2014-nek az állambiztonsági iratokról szóló javaslatait, valamint kijelentette, hogy az Együtt 2014 csak olyanokkal hajlandó választási szövetségre lépni, akik hozzájuk hasonlóan vállalják „az ügynökügyek megnyugtató rendezését". Pár óra múlva nem más, mint Mesterházy Attila nyilatkozta azt, hogy pártja is egyetért ezzel a céllal. Ide jutottunk: a magyar baloldal többet tenne az ügynökkérdés rendezéséért, mint a jobb.

Ajánlott írásunk: Mibe megy bele Orbán Moszkvában?

Hiteles fellépés

A Bajnai Gordon-féle formáció kezdeményezésének súlyt ad, hogy a javaslatot Ungváry Krisztián és Kenedi János lektorálták, két olyan szaktekintély, akik már régóta és nagyon hitelesen harcolnak az ügynökakták valódi és gyakorlatilag teljes körű megnyitásáért. És ami még inkább meggyőzővé teszi mindezt, az az, hogy Bajnai Gordon volt az egyetlen miniszterelnök az elmúlt húsz évben, aki valóban aktívan próbált tenni valamit az ügyben. 2009-ben például az ő támogatásának köszönhetően került Magyarországra egy külföldi múzeumból egy ősrégi számítógép, mellyel olvashatóak a teljes ügynökanyagot tartalmazó mágnesszalagok, valamint Kenedi János vezetésével egy három tagú civil bizottság jött létre ezen szalagok vizsgálatára.

III. Az ügynököt néven lehessen nevezni

Jelenleg az állambiztonsági múlt feltárásán igyekvő történészek sorra veszítenek pert ügynökök megnevezése miatt, mert a törvényi definíció nincs összhangban az állambiztonsági gyakorlattal. A cél az, hogy hálózati személynek, ügynöknek lehessen nevezni mindazokat, akik – fennmaradt eredeti irat vagy egyéb bizonyíték szerint – jelentést adtak, beszervezési nyilatkozatot írtak alá vagy az állambiztonsági szolgálattól előnyben részesültek, illetve akiket az állambiztonsági szervek hálózati személyként tartottak nyilván, hacsak nem bizonyítható, hogy ügynöki tevékenységet nem végeztek. A Levéltárba adott iratokban szereplő hálózati személyek, az operatív kapcsolatok, a társadalmi kapcsolatok és a hivatásos állomány személyazonosságát korlátozás nélkül kutathatóvá kell tenni, illetve lehetővé kell tenni, hogy az egykori megfigyelt nyilvánosságra hozza a róla jelentő személy kilétét. Az ügynöklisták feldolgozatlan nyilvánosságra hozatala önmagában nem lehet cél, azt azonban lehetővé kell tenni, hogy a beszervezés körülményeit vagy az ügynöki tevékenységet feltáró történeti munkák a nagy nyilvánosság előtt is megnevezhessék az állambiztonsági szolgálattal együttműködőket.

IV. A mágnesszalagok sorának rendezése

2009-re kiderült, hogy mágnesszalagon olvasható állapotban fennmaradt az Egységes Gépi Prioráló Rendszer „G " és „H" jelű nyilvántartása, valamint „K" jelű adattára. Ezek a mágnesszalagok a rendszerváltást követő esetleges manipuláció nélkül tartalmazzák az állambiztonsági szolgálatok hálózati nyilvántartását. Első lépésként – civil kontroll mellett – a fennmaradt papíralapú és digitalizált nyilvántartások összevetésével meg kell bizonyosodni arról, hogy a mágnesszalag nem 1989-ben összeállított manipulációs termék-e. Ezt követően a mágnesszalagokon levő adatokat civil kontroll mellett, az I. pontban kifejtett szigorú szabályok szerint mihamarabb felül kell vizsgálni, a minősítésüket elveszítő adatokat pedig a Levéltárba kell átadni. Ezt követően a mágnesszalagok tartalmának megismerését a III. pont szerint, széles körben biztosítani kell.

Az állambiztonsági iratokról (Haza és Haladás)

Ezzel pedig az LMP után egy második ellenzéki erő is a jó oldalra állt az ügynökügyben. Sőt tegnap ugyebár Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is hasonló szándékukat jelentette be. Természetesen a szocialisták esetében igencsak érdemes óvatosan kezelni azt, amit ellenzékben ebben a témában ígérnek, de már az is nagy szó, hogy a hallgatás korábbi nagykoalícióját megtörve legalább szavakban támogatják ezt az ügyet.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Végig kell vinni

Az ügynökügy az első olyan téma, melyben Bajnai Gordonék könnyen és élesen megkülönböztethetik magukat mind a Fidesztől, mind pedig a célt korábban vehemensen ellenző MSZP-től. Kevés dolog szimbolizálja ugyanis olyan látványosan a posztkommunista Magyarországot és annak a szocialistákat és a Fideszt is magában foglaló mocsarát, mint a politikai elitnek az ügynökkérdéssel kapcsolatos folyamatos sunnyogása.

Nem elég azonban egy témát bedobni, azt rendesen végig is kell tudni vinni. Dicséretes és a honi hagyományokkal radikálisan szakító Bajnaiék azon megközelítése, hogy először kidolgozzák a javaslatot és csak azután beszélnek róla, de ahhoz, hogy maga a javaslat széles körben ismert legyen, ennél sokkal többre lesz szükség: például performanszokra, folyamatos sulykolásra és persze legalább egy hiteles és agilis szóvivőre. Szóval mindarra, amiben az Együtt 2014 eddig nem jeleskedett.

Olvasd el ezt is: Kezdődik a nagy Bajnai-Schiffer meccs

Sokkal több, mint amit a Fidesz eddig tett

Akár szimpatizál valaki az Együtt 2014-gyel, akár nem, az vitathatatlan, hogy ez a kezdeményezésük rendkívül fontos és az ország szempontjából nagyon üdvös célt szolgál. Ha egy kormány semmi mást nem tenne, mint törvénybe öntené Bajnaiék tegnap bemutatott javaslatát, azzal már sokkal többet tenne a posztkommunizmus lebontásáért, mint a Fidesz összes alkotmányozós hókuszpókusza együttvéve. Mert az nem retorikai, hanem valódi változás lenne.