Ha az MSZP és a Jobbik gyakorlatilag egyetlen új szavazót sem szerzett egy év alatt, mire számítanak majd akkor, ha Orbán Viktor begyújtja a rakétákat? Ha a kormány enged egy kicsit a pénzcsapon? (Fotó: Index)
Az elmúlt több mint egy év közvélemény-kutatási adatai azt mutatják, hogy a magyar pártok támogatottságának változása gyakorlatilag befagyott. Bár 2012 januárja óta elég sok dolog történt Magyarországon, a nagyobb pártok támogatottsága nem változott észrevehetően. Miközben ez nagyon kényelmes helyzet a kormány számára, meglepő módon a nagy ellenzéki pártok sem mutatják az elégedetlenség bármilyen jelét. Minden meghatározó politikus egyfajta karanténban van és nem képes onnan kitörni.
Ajánlott írásunk: Bajnai még Mesterházyval küzd, nem Orbánnal
Az ellenzék sikertelensége
Ha megnézzük a Medián 2012 januári népszerűségi adatait, azt látjuk, hogy a nagyobb pártok esetében azok szinte megegyeznek a tegnap publikáltakkal. A Fidesz akkor a teljes népesség körében 26%-on állt, most 27%-on, az MSZP 15%-on és most is annyin, miközben a Jobbik akkor 10%-os, most 11%-os támogatottságot tudhat maga mögött.
Közben persze az ország recesszióban van, nincs új munkahely, a reálbérek pedig csökkennek és a kormány legnagyobb eredménye az, hogy fityiszt mutatott az IMF-nek. Ismerjük el: Orbán Viktortól valódi (párt)politikai teljesítmény, hogy mindeközben a Fidesz támogatottsága stabilan lehorgonyzott az össznépesség 26 százaléka körül. Ezzel szemben egyszerűen megdöbbentő, hogy az MSZP és a Jobbik gyakorlatilag egyetlen új szavazót sem szerzett.
Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.
Reménytelen kilátások
Már a jelenlegi helyzet fennmaradása is a kormányoldalnak kedvezne 2014-ben. Az ő táboruk majd kétszerese a szocialistákénak és közel 150 százalékkal nagyobb, mint a Jobbiké. Az új választási rendszerben ez azt jelenti, hogy az MSZP jó, ha a mandátumok egynegyedét elhozza majd, a Jobbik pedig teljesen marginalizálódik a parlamentben.
Ez a stratégiájuk és a vezetésük teljes csődje. Ha a jelenlegi körülmények közt nem tudtak javulni, akkor mire számítanak majd akkor, ha Orbán Viktor begyújtja a rakétákat? Ha a kormány enged egy kicsit a pénzcsapon? A rezsicsökkentés ugyanis nyilván nem az egyetlen ilyen lépés lesz.
Mit érnek majd Vona Gábor követhetetlen paszományos körmondatai, ha három év reálbércsökkenés után pont annyi elégedetlen, csalódott embert tud megszólítani, mint három éve? Vagy mit hoz majd Mesterházy Attila magabiztos nagyotmondása, ha 2010 óta az egyetlen eredménye az, hogy 12 százalékról 15-re tornázta egykor domináns pártját?
Olvasd el ezt is: Mesterházy dühödt orbánozással ütné ki Bajnait
Meddig tolerálják mindezt a pártokban?
Pedig Bajnai Gordon zászlóbontása egyértelművé tette, hogy a pártot nem választók is elérthetőek. Az elmúlt három évben a magyar pártstruktúra egyetlen jelentős fejleménye az, hogy megjelent egy formáció, amelyik néhány hónap alatt 6-8 százaléknyi stabilnak tűnő szavazót szerzett – ráadásul olyanoktól, akik a Jobbiknak és az MSZP-nek eddig elérhetetlenek voltak.
De egyáltalán nem tűnik úgy, hogy ebből bármelyik is okulni kívánna. Vona még mindig ugyanazt a fáradt és ostoba lemezt pörgeti, míg Mesterházyék egyelőre csak a fenyegetést látják az Együtt 2014-ben. Előbbi valószínűleg már rég saját retorikájának foglya és esélye sincs kitörni belőle, utóbbinak pedig vélelmezhetően az ambíciói akadályozzák a tanulságok levonását.
Az igazi kérdés azonban nem az, hogy ez a két vezető miért nem merészebb, rugalmasabb. Hanem sokkal inkább az, hogy meddig fogadják ezt el a pártjukban. Hogy meddig asszisztál a második és harmadik vonal a biztos vereséghez. Mert az igazi vesztesek természetesen ők lesznek: azok, akik csak akkor jutnának jól fizető állásba, ha kormányra kerül a pártjuk.
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.