Néhány meteorológus hipotézisei állították le Európa légiközlekedését. Pedig a feltételezések jelentős részére nincs tudományos bizonyíték. (Fotó: AP)
Egyre inkább úgy tűnik, hogy elsősorban nem az izlandi vulkán kitörése akadályozta, akadályozza az európai légiforgalmat, hanem a vonatkozó légügyi hatóságok egyoldalú veszélyértelmezése.
Az európaival gyakorlatilag azonos légibaleseti statisztikákkal rendelkező Egyesült Államok sztenderdjei és szabályai alapján az elmúlt napokban vígan repkedhettek volna a légitársaságok gépei.
Drága mulatság
A légtérzár nagyon drága döntés volt. Elsősorban a leállás miatt óriási veszteséget felhalmozó európai légitársaságoknak és az őket később kimenteni kényszerülő államok adófizetőinek fog ez fájni. De veszítenek a turizmusból élők és a légi úton szállított alkatrészekből dolgozó gyárak és munkásaik is. Arról a sokezer emberről nem is beszélve, akik egy idegen városban rekedve saját megtakarításukból kell, hogy az ottani szállásukat és megélhetésüket finanszírozzák.
Nyilván arra tippelnénk, egy ilyen költséges döntést csak súlyos okok miatt, komoly megfontolások alapján hozhattak. Nem nyert.
Ki döntött?
Hivatalosan az egyes országok légügyi hatóságai döntöttek a légterek lezárásáról. Gyakorlatilag azonban mindegyikük egy londoni kutatóintézet adataira és ajánlásaira hagyatkozott. Ez az intézet pedig a vulkáni hamu mozgására és veszélyességére vonatkozó elemzéseit modellszámításokra alapozta.
A gond az, hogy bár a "modellszámítás" nagyon tudományosan hangzik, valójában a kutatók jobb-rosszabb feltételezéseinek formalizált kimutatását jelenti. Időközben kiderült, hogy ez éppen egy olyan modell, amiben igen sok a feltételezés. Az EU közlekedési biztosa úgy fogalmazott, hogy a modell működése mögötti feltételezések egy jelentős részére „nincs tudományos bizonyíték”.
Ha egy kicsit sarkítani akarjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy néhány meteorológus hipotézisei állították le az európai légiközlekedést.
Európai betegség
Ilyesmi szinte csak Európában fordulhat elő. Itt van ugyanis akkora kultusza mindennek, ami tudományos módon van csomagolva. Amire azt mondják, tudományos, azt szinte automatikusan igaznak fogadjuk el. Erről persze elsősorban nem a tudománnyal foglalkozók tehetnek, hanem azok a döntéshozók, akik felelősségüket inkább rájuk hárítják.
Pedig az ilyen esetek, mint a vulkánfelhőé, nem tudományos kérdések. A kockázatok (hogy az azok felmérésével kapcsolatos bizonytalanságokról már ne is beszéljünk) és az azok kiküszöbölése érdekében fizetett költség közti egyensúly megtalálása inkább józan mérlegelést és a felelősség felvállalását igényli. Magyarul valódi vezetői képességet és munkát.
Ez pedig egyre kevésbé erőssége Európának.
>> ANGYALFÖLD: EZ A HARC LESZ A VÉGSŐ
Írások a témában:
Felesleges volt lezárni az európai légteret? (Magyarósi Csaba/Index)
A more measured reaction to the ash (közvetlenül olvasható) (Financial Times)
Air ban led by flawed computer models (közvetlenül olvasható) (Financial Times)
Dollármilliárdokat vitt el a vulkán (Index)
Hétfőn a normális légiforgalom fele elindulhat (Index)
FAQ on the Volcanic Ash Mess (The Atlantic)
Is volcanic ash really a political question? (Charlemagne/The Economist)
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.