Magyarország lakossága most csökken 10 millió alá: a népességfogyásból nagy bajok lesznek. Pedig a magyar nők átlagosan egy gyermekkel többet szeretnének, mint amennyi végül megszületik. (Kép: fogyamagyar.hu)

A KSH augusztus végi gyorstájékoztatója szerint 2010. júniusára a népesség száma 10 millió 4 ezer főre csökkent. Ez azt jelenti, hogy Magyarország lakossága körülbelül mostanra esett a 10 milliós lélektani határ alá. A legtöbben még mindig nem fogták föl, milyen óriási problémát is jelent a népességfogyás.

Miért baj, ha kevesebb és idősebb a magyar?

Magyarország demográfiája a '90-es évek óta nagyjából a regionális trendeket követi: a lakosság és a születések száma csökken, az össznépesség öregszik. Az idősek számának növekedésével egyre emelkednek a nyugdíj- és az egészségügyi kiadások, miközben a csökkenő születésszám miatt egyre kevesebben lesznek, akik munkájukkal el tudják tartani a szociális rendszert. Emiatt, illetve a lakosságszám csökkenése miatt is esni fog a belső kereslet, a beruházások, a gazdasági növekedés. Mindenre, így a szociális kiadásokra is kevesebb fog jutni.

Kapcsolódó írásunk: Nyugdíjasok - szent tehenek

Nem is beszélve az infrastruktúra kihasználatlanná válásáról vagy átalakulásáról: a folyamatnak szimbolikus példája, hogy országszerte több településen, például Keszthelyen vagy Kisújszálláson az egykori szülőotthonból idősotthon, nyugdíjasklub lett.

A lakosság elöregedésével pedig nyilván az idősek politikai ereje is egyre nő. Ha a nyugdíjasok érdeke a más csoportokéval vagy a közgazdasági megfontolásokkal ütközik, a politika csak a legritkább esetben mer a nyugdíjasokkal szemben dönteni. Ennek a következményeit pedig már egy jó ideje látjuk a magyar közéletben.

Mit tehet az állam?

A problémát súlyosbítja, hogy a legtöbben nem csak annak nagyságát, hanem jellegét sem értik. Így lehetséges, hogy még ma is népszerű álláspont azt gondolni, hogy a népesség alakulására az államnak nem, vagy alig lehet ráhatása.

Természetes népmozgalmi arányszámok Magyarországon 1950 és 2009 között. Forrás: Wiki (Nagyobb méretért kattints a képre!)

A valóság azonban más: köztudott, hogy a szocialista magyar állam intézkedései után megugrott a születésszám. De még jobb példa a gyerekvállalást államilag bőségesen és összetett módon támogató Franciaország, mely Európában a legjobb termékenységi rátával rendelkezik – aminek a városi legendával ellentétben kevés köze van az arab bevándorlókhoz.

Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az állami intézkedések és a népesség alakulása közötti összefüggés korántsem egyszerű kérdés. A potenciális szülők nem úgy működnek, ahogyan azt a “társadalommérnökök” róluk elképzelik: hogy az egyik oldalon bedobáljuk a támogatást meg az adókedvezményt, a másik oldalon meg rögtön potyognak is ki a gyerekek. Éppen ezért alapvetően tévesek azok a vélemények, melyek szerint családtámogatásra „százmilliárdok folynak el hiába”, mert nem jönnek azonnal a babák.

Magyarország népességének változása 1910 és 2009 között. Forrás: Wiki (Nagyobb méretért kattints a képre!)

Ezen a területen ugyanis demokratikus berendezkedésű ország esetén legalább két évtizedre van szükség ahhoz, hogy az eredmények valóban látszódjanak. Arról nem is beszélve, hogy a pozitív ösztönzőket – a célzott támogatásoktól a részmunkaidős foglalkoztatáson át az óvodák szülőbarát nyitvatartásáig – számos negatív sajnos könnyen és azonnal ki tudja oltani.

A magyar közpolitikának mégis óriási lehetőségei vannak: a magyar nők (és férfiak) ugyanis átlagosan egy gyermekkel többet szeretnének, mint amennyi végül megszületik. Azaz „csak” segíteni kellene a megfelelő pontokon, hogy a magyar polgárok valóra tudják váltani elképzeléseiket. Ez nincs mindenhol így – és nem tudni, hogy vajon ez a lehetőség nálunk meddig fog még megmaradni… A magyarországi népesség 10 millió fő alá csökkenése most talán végre felráz mindenkit.

Mi a teendő?

A Fidesz-kormány egyik igazi tesztje, hogy – ígéretükhöz híven – valóban kiemelt szempont lesz-e a népességcsökkenés megállítása. Az első lépések – a gyermek- és családtámogatások, valamint az adórendszer átalakítása – mindenesetre biztatóak. A népességfogyás kapcsán azonban jó tudni, hogy itt nincs rövid távú politikai haszon, csak veszteség és áldozat. Politikai konszenzussal, kitartással, rengeteg energia és pénz befektetésével, és csak évtizedek alatt lehet eredményt elérni.

Hamarosan kiderül, hogy az új kormány látja-e a problémát a maga komplexitásában, és elég elkötelezett-e, hogy olyan lépéseket tegyen meg, melyek gyümölcsét talán csak évtizedek múlva élvezhetjük.

(A népességcsökkenés kérdésében ajánljuk olvasásra Tory demográfiai témájú írásait!)

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!