Csak négyszer lehet ezentúl vizsgázni? A professzorok "élet-halál urai" lesznek? A hallgatói képviseletek tiltakoznak, pedig a magyar felsőoktatás problémáinak megoldásához a KISZ-utód HÖK-öt kell először felszámolni.

Felzúdulást váltott ki a hallgatói érdekképviseletekben a készülő új felsőoktatási törvény néhány nyilvánosságra került eleme. A kormány tervei szerint a hallgatóknak ezentúl csak négy lehetőségük lesz egy tárgyból levizsgázni, és a hallgatók hivatalos képviselőinek jogköreit is visszanyesnék. Bár elsőre nem tűnnek különösebben jelentősnek ezek a javaslatok, maga a felháborodás is mutatja, hogy a kormány egy nagyon is érzékeny problémára tapintott.

Nincs olyan, hogy felsőoktatás

Mit jelent ma Magyarországon a felsőoktatásban tanulni? Az orvosképzésben például 6 évnyi kemény tanulást és gyakorlatot, bizonyos gazdasági főiskolákon vagy egyes bölcsészszakokon azonban meghosszabbított, gondtalan gyerekkort és bulikat, vagy éppen nappalinak álcázott levelező tagozatot a nyolc órás munka mellett.

A különböző területeken és intézményekben a színvonal annyira eltérő, hogy mára igen nehéz a felsőoktatásról valamiféle egységként beszélni. Így nyilván mást jelent a buktatás ott, ahol rendszeresen egész évfolyamok hasalnak el sok heti tanulás után is, és ott, ahol a bukást érő teljesítményt a négyes osztályzat fejezi ki, maga a bukás pedig valójában a vizsgán való meg nem jelenés szinonimája. Differenciálásra tehát szükség lesz, azonban a tantárgyak teljesítési feltételeinek szigorítása mindenképpen jó irány.

Hallgatói körökben várhatóan nagy felzúdulást vált ki, hogy az Index információi szerint a tervezet jelentősen korlátozná a tantárgyfelvételi és vizsgázási lehetőségeket. Ezt jelenleg az egyetemekre bízzák, de a tervezet szerint a jövőben a hallgatók mindössze kétszer kapnának lehetőséget egy tantárgy felvételére, és mindegyik esetben csak 2-2 alkalommal vizsgázhatnának. Ha ezek nem sikerülnek, tanulmányaik véget érnek.

Korlátoznák a hallgatók beleszólását a tanulmányi és vizsgaszabályzat, illetve térítési és juttatási szabályzat kérdéseiben. Ezekben az ügyekben a rendszerváltás óta egyetértési joga van a diákság képviseletének, ezt most megszüntetnék, és helyette érdemi beleszólási lehetőséget nem garantáló „véleményezési” jogot kapnának a hallgatók.

Buktatást vezetnének be az egyetemeken (Index)

Már csak azért is, mert Magyarországon idén már másfélszer annyian jelentkeztek a felsőoktatásba, mint ahány gyerek a tavalyi évben összesen született. Bár a vizsgalehetőségek számának csökkentése fontos lépés lehet a túltelítődött és eltömegesedett oktatási rendszer terheltségének mérséklésére, arról senki ne is álmodjon, hogy a pályára teljesen alkalmatlanok ezentúl majd nagy számban fognak kiszóródni. Ők ugyanúgy le fognak diplomázni, mint eddig – de legalább gyorsabban kikerülnek a rendszerből.

Nincs olyan, hogy hallgatói érdekképviselet

Elsőre jogosabbnak tűnnek azok a kritikák, miszerint súlyosan sértheti a hallgatókat, ha ezentúl alig lesz beleszólásuk az egyetem ügyeibe – a valóság ezzel szemben az, hogy a hallgatóknak eddig gyakorlatilag semmilyen beleszólása nem volt. Az őket névleg képviselő hallgatói önkormányzatok (HÖK) ugyanis szinte kivétel nélkül mindenütt a karrierépítésre és a személyes érdek képviseletére szolgáló intézmények, vagyis egy az egyben a KISZ utódai.

Forrás: az Igenhír HÖOK-száma

A különféle döntéshozó testületekben való egyharmados szavazati arányuk a valóságban nem a hallgatói szempont érvényesítésére és az oktatói kar kontrolljára szolgál, hanem egyrészt a mutyikból való részesedésre, másrészt a támogató szavazatokért járó ellentételezés kikényszerítésére. A HÖK vezetőit, akik most attól rettegnek, hogy a professzorok „élet-halál uraivá” fognak válni, valahogy nem igazán hallottuk kiabálni például akkor, amikor a rektorok nem voltak hajlandóak nyilvánosságra hozni – mint kiderült – pofátlanul magas fizetésüket. Persze, cserébe az egyetemi, főiskolai vezetők sem szokták kommentálni, amikor napvilágra kerül, hogy az intézmény egy-egy HÖK-ös cégétől vásárolja a fehér kesztyűket vagy a talársapkákat. Az ösztöndíjak és szociális juttatások elosztásába való beleszólás pedig számos helyen a bosszúállás, a korrupció és a klientúraépítés, valamint a politikai befolyásszerzés terepe.

Ahogy a régi KISZ-vezérekből, úgy érdekes módon a rendszerváltozás után majd’ mindegyik országos hallgatói vezetőből is minimum minisztériumi tanácsadó, főosztályvezető vagy államtitkár lett. De HÖK-ös volt Almássy Kornél, Oszkó Péter és Wintermantel Zsolt is. Persze, arányuk a Jobbik-frakcióban a legmagasabb: nem csak a párt alapítói és vezetői jöttek szinte kivétel nélkül a HÖK-ből, de az ifjabb titánok, például Staudt Gábor vagy Szávay István is az ELTE karain voltak HÖK-elnökök.

Lesz-e ebből bármi is?

A Véleményvezér jól ismeri a felsőoktatást mindkét oldalról, így nincsenek különösebb illúzióink: bár a kormány kiszivárgott tervei bátrak, ez a bátorság hamar eltűnhet, ha a hallgatók ellenállása érzékelhetővé válik. A HÖK potentátjai pedig mindent meg fognak tenni azért, hogy feltüzeljék a hallgatókat a vizsgalehetőségek és a hallgatói jogok, valójában persze saját pozícióik megvédéséért. Ezért, ha a kormány valóban rendbe akarja tenni a magyar felsőoktatást, ahhoz először a HÖK-öt kell jelenlegi formájában mielőbb felszámolnia. Ez pedig nem a valódi hallgatói érdekképviselet gyengítését jelentené, hanem éppen az első lépést annak megteremtéséhez.

(A fotókon Szávay István, az ELTE BTK HÖK volt elnöke, jelenleg jobbikos parlamenti képviselő látható.)

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!