A két nagy kihívás: a gazdasági stabilitás és a növekedés. Ha nincs növekedés, vagyis új munkahelyek, több pénz egészségügyre, nyugdíjra vagy oktatásra, a hatalmon lévő kormányokat sem nagyon szokták újraválasztani.

Az elmúlt hetek után, úgy tűnik, végre egy kicsit meggyőzőbb lett a kormányzati kommunikáció. Hétfőn Orbán Viktor, kedden pedig Navracsics Tibor beszélt arról, hogy rugalmasabb, hatékonyabb, a vállalkozók, illetve az adófizető polgárok igényeit a jelenleginél sokkal inkább szem előtt tartó, növekedést ösztönző, magas szintű szolgáltatást nyújtó, Navracsics kifejezésével: „jó” államra lenne szükség.

Üdítő elképzelések a korábbi évtized primitíven államellenes („az állam rossz gazda”) és az elmúlt hetek ijesztően vakmerő („gazdasági szabadságharc”) retorikája után. Az állam szerepének újragondolásához azonban komoly problémákat kellene megoldani.

Ajánlott írásunk: Bankadó - a demokrácia ára

Első probléma: a stabilitás

A magyar gazdaságnak a jelenlegi helyzetben két nagy kihívásra kell választ találnia: az egyik a stabilitás, a másik a növekedés kérdése.

A pénzügyi stabilitás önmagában nem teszi gazdagabbá, a stabilitás hiánya viszont nagyon gyorsan tönkreteszi az országot. Magyarul: az alacsony állami adósságszinttől vagy az alacsony költségvetési hiánytól még nem leszünk sokkal boldogabbak, de ezek magas szintje a jelenlegi helyzetben nagyon hamar államcsődhöz vezethet.

A stabilitás legfontosabb rövid távú indikátora a forintárfolyam. Ha a forint jelentősen gyengül, az egyértelműen rossz nekünk. (A gyenge forintot követelők tavaszi kórusa gyanúsan hallgat mostanság, amikor jól látszanak a gyenge forint veszélyei.) Ilyenkor ugyanis az államadósság még drágább, a bankrendszer pedig még kevésbé tud hitelezni.

Második probléma: a növekedés

Tegyük fel – bár az elmúlt hetek alapján ez igen bátor feltételezés – , hogy Magyarország a stabilitási problémáját meg tudja oldani. Ebben az esetben még mindig ott van a másik kérdés, hogy hogyan fog tartósan növekedni a magyar gazdaság. Növekedés nélkül ugyanis nem lesznek új munkahelyek, nem lesz több pénz egészségügyre, nyugdíjra vagy éppen oktatásra. Növekedés nélkül nem nagyon szokták újraválasztani a hatalmon lévő kormányokat sem.

Tartós és jelentős növekedést elérni azonban nagyon nehéz. Részben azért, mert a mi exportunk döntő többségét felvevő Nyugat-Európa országai is tartósan lassú növekedésnek néznek elébe. Ráadásul a nyugati vállalatok befektetései a régiónkban minden jel szerint meredeken fognak csökkenni, lassítva ezzel régiónk országainak növekedési lehetőségeit.

Forrás: Ecostat, Egyensúly és növekedési kilátások 2010-2011; Adatok forrása: KSH, Európai Bizottság, Bureau of Economic Analysis (Nagyobb méretért kattints a képre!)

Ebben a helyzetben Magyarországnak valami különlegeset, valami újat kellene felmutatni ahhoz, hogy a tartós 4% feletti növekedés elérhető cél legyen. A Véleményvezér nem akar úgy tenni, mintha tudná, hogy mi vagy mik lehetnének ezek a különleges dolgok. De annyi bizonyos, hogy nagy piac és jelentős természeti erőforrások híján különösen fontos, hogy a gazdaságunk legfontosabb szereplője, a magyar állam mit és hogyan tesz.

Elsősorban szabályozóként, másodsorban aktív szereplőként.

Mit tehet az állam?

Az államnak tudnia kellene, milyen fejlesztésekre van valóban szükség, és hogy azokat miből és hogyan lehet megvalósítani. Továbbá, hogy milyen módon lehet a szabályozást úgy változtatni, hogy a vállalkozónak is jobban megérje befektetni, de közben ne az állami szabályozás és támogatás kijátszására specializálódott ún. járadékvadászok húzzák a legnagyobb hasznot.

És ez még az egyszerűbb feladat! Mert stratégiát alkotni sokkal könnyebb, mint azt megvalósítani. Szükség lenne egy olyan államigazgatásra, amelyik megalkotja és korrigálja a megfelelő jogszabályokat, a kellő helyre irányítja az állami segítséget, valamint annak felhasználása felett nemcsak becsületesen, hanem sikeresen is őrködik. És ennek az államnak még azt is tudnia kellene, hogy melyik az a pillanat, amikor jobb visszahúzódnia, mert a jelenléte csak a rossz vállalkozók túlélését és a jók háttérbe szorulását eredményezi. S akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a konkrét támogatandó terület számára is az a legfontosabb, hogy a magyar állam úgy általában is hatékony, kiszámítható és tisztességes legyen.

Valódi gazdasági növekedésre csak így lehet esélyünk.

Mindettől borzasztóan távol vagyunk. A magyar állam jelenleg a navracsicsi értelemben nem jó, hanem rossz. Nagyon rossz. Ugyanakkor örömteli, hogy a kormány legalább a problémát felismerte. A következő lépés nehezebb lesz, de reméljük, belevágnak.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!