Csak a legnaivabbak gondolhatják, hogy a MOL orosz tulajdonrészén keresztül Moszkvának ne lett volna célja a magyarországi politikai események befolyásolása. (Fotó: Martin Lahousse/eu2011.hu)

Tegnap Fellegi Tamás fejlesztési miniszter és magyar–orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatóján az elmúlt évek egyik legfontosabb gazdaságtörténeti jelentőségű eseményének nevezte a MOL orosz részesedésének a magyar állam általi kivásárlását. És nem túlzott. Bár a MOL eddig szinte teljesen magántulajdonban lévő vállalat volt, mégsem vitatta soha senki, hogy a cég komoly gazdaságstratégiai és nemzetbiztonsági jelentőséggel bír.

Miért fontos?

Gazdaságstratégiai jelentőséggel bír, hiszen szükségünk van legalább néhány olyan magyar nagyvállalatra, mely saját iparágában valóban európai szintű játékosnak számít, miközben a vállalat életének összes fontos döntését Budapesten hozzák. A sajátos magyar privatizációs folyamat egyik következménye az volt, hogy nagyon kevés hasonló nagyvállalatunk maradt, pedig nyilvánvalóan nagy szükségünk lenne rájuk. Ezért egyszerűen nem kívánatos, hogy a megmaradt ilyen cégeink bármelyike is olyan tulajdonos kezébe kerüljön, aki a döntési kompetenciákat elvinné Budapestről.

A Mol Nyrt. tulajdonosi szerkezete 2010 végén, Forrás: Index

A nemzetbiztonsági szempont, ha lehet, még nyilvánvalóbb. A MOL Magyarországon monopolhelyzetben lévő finomítói kapacitásának köszönhetően a magyar gazdaság egyik legfontosabb szereplője. Ha ezzel a vállalattal gond van, azt mindenki más is megérzi. Arról nem is beszélve, hogy csak a legnaivabbak gondolhatják azt, hogy a MOL orosz tulajdonrészén keresztül Moszkva ne próbált volna egy egyedülállóan hatásos csatornát kialakítani a magyarországi politikai események befolyásolására. Aki egy kicsit is követi az orosz politikát, az nagyon jól tudja, hogy a régióban az ilyen jellegű befolyásszerzés kifejezetten célja a Kremlnek.

Vagyis valóban nagy szükség volt arra, hogy a Szurgutnyeftyegaz 21,2%-os részvénycsomagja más kezekbe kerüljön. Miután pedig úgy tűnik, hogy a magyar államon kívül senki nem akarta vagy nem volt képes végrehajtani ezt a tranzakciót, ezért a kormánynak kötelessége volt ezt a döntést meghozni.

Jót tesz a Mol-papírok árfolyamának, hogy az állam megvásárolja a Szurgutnyeftyegaz 21,2 százalékos Mol-pakettjét – nyilatkozta az fn.hu-nak Herczenik Ákos. Eddig az ellenséges felvásárlónak tekintett orosz céggel szemben a részvények 46 százalékát tudhatta a háta mögött a Mol menedzsmentje; ez az arány patthelyzetet jelentett - magyarázta a Raiffeisen elemzője. Most az állam csaknem blokkoló kisebbséghez, azaz 25 százaléknyi részesedéshez jutott a nemzeti olajtársaságban, miután a most visszavásárolt 21,2 százalék mellett a magánpénztárak 2,4 százaléknyi Mol-részesedése is az államé. Mindez azt jelenti, hogy az olajcég ellenséges felvásárlása értelmetlenné vált, így az eddigi 46 százaléknyi „baráti tulajdonrész” csökkenthető, sőt csökkentendő. Növelhető belőle a tőzsdén forgó Mol-részvények mennyisége (a közkézhányad), sor kerülhet részvénybevonásra, sőt az olajcég saját részvényeivel finanszírozhat további felvásárlásokat. Mindez növeli a cég lehetőségeit, a menedzsment mozgásterét, így jó hatással lehet a részvények árfolyamára is – mondta az elemző.

Bombaüzletet csinált az állam (fn.hu)

Ellenzéki reakciók

Érdemes röviden kitérni két ellenzéki párt siralmas reakciójára is.

Az MSZP közleményben tiltakozik és egyszerűen nem érti, mi volt a baj az orosz tulajdonlással. A Véleményvezér pedig azt nem érti, hogy a szocialisták hogy nem vették még észre, hogy a Moszkva iránti határtalan lelkesedésük alig húsz évvel a megszállás vége után egyszerűen gyomorforgató. Azt pedig fel sem merjük tételezni, hogy a nosztalgián túl esetleg más is motiválja ezt a lelkesedést.

Az LMP-s Jávor Benedek is mintha szándékosan igazolni akarta volna az LMP-vel kapcsolatos sztereotípiákat, miszerint ez a végtelenül naiv párt semmit nem ért a politika természetéből. Jávor többek között azt találta mondani, hogy ettől a tranzakciótól még nem lesz „egy cseppel sem több olaj Magyarországon”. Valóban nem lesz – más kérdés, hogy ez senki számára nem volt releváns szempont.

Jó döntés

A Véleményvezérnek is van néhány félelme az üggyel kapcsolatban, elsősorban azt illetően, hogy vajon mennyire fogja megpróbálni a kormány beilleszteni a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe ezt az egyébként sikeresnek mondható céget. De ez már egy másik történet. Most inkább örüljünk annak, hogy a kormány tegnapi lépése végre egyértelműen az ország érdekét szolgálta.

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!