Úgy kezelték ezt a kérdést, mintha csak kölcsönt vennének fel az érintett távközlési cégektől. Legfeljebb a pénzt három-négy év múlva vissza kell majd kamatokkal együtt fizetni, de még így is megéri.
Tegnap az Európai Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a tavaly októberben bevezetett magyar telekommunikációs különadó nem egyeztethető össze az uniós joggal. Szijjártó Péter ezt követően megerősítette a magyar kormány korábbi álláspontját és kijelentette, hogy a bátran állnak a várható európai bírósági eljárás elé.
Ez az ügy jóval kisebb fontosságú, mint elsőre tűnhet, és szemben a kormány néhány más, szintén formabontó lépésével, ez a fejlemény nem fenyeget új, óriási pénzügyi teher megjelenésével. Mégis akad az esetnek bőven tanulsága.
Ajánlott írásunk: Hitelvesztés után: Mikor megy Matolcsy?
Pontosan tudták
Az Európai Bizottság döntése senkit nem érhetett váratlanul. Korábban már Olaszország, Spanyolország és Franciaország is próbálkozott telekommunikációs különadóval – ők is elbuktak, pedig ők tényleg a telekommunikáció területén kívánták volna felhasználni az így begyűjtött többletjövedelmet.
A helyzet az, hogy ezzel kapcsolatban nagyon világosak az Európai Unió szabályai, és a magyar különadó teljesen egyértelműen szembe megy ezekkel. A Véleményvezér úgy gondolja, ezzel a magyar kormány is tisztában van, sőt már a döntés meghozatalának a pillanatában pontosan tudták, hogy így ér majd véget a történet.
"Az Európai Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy törölje el a távközlési szolgáltatók árbevételen alapuló különadó-fizetési kötelezettségét, melyet 2010 októberében vezetett be. A Bizottság véleménye szerint ezen adóteher nem egyeztethető össze az uniós távközlési jogszabályokkal, mivel az adóból származó bevétel a központi kormányzati költségvetést gyarapítja, nem pedig a távközlési ágazat specifikus szabályozási költségeinek ellentételezésére szolgál. Magyarországot a Bizottság amiatt is elmarasztalta, hogy nem egyeztetett megfelelő módon az érdekelt felekkel a távközlési szolgáltatókat érintő díjtételek változásairól.
Jonathan Todd, versenyügyekért felelős szóvivő az EB sajtótájékoztatóján elmondta: mai döntésével az unió végrehajtó testülete úgy ítélte meg, hogy a magyar távközlési különadó illegális és szembe megy az uniós joggal. Az ugyanis csakis abban az esetben teszi lehetővé távközlési különadó kivetését, ha annak bevételeit hálózatfenntartásra vagy célzott távközlési fejlesztésekre fordítja. Ezzel szemben a magyar adó egyenesen az állami büdzsébe folyik be. A Bizottság érvelése szerint a szóban forgó szabályokat az újonnan piacra lépő távközlési szereplők védelmében alakították ki.
(...) Szijjártó Péter, a Miniszterelnök szóvivője a döntésre úgy reagált, hogy "a nemzeti ügyek kormánya szerint nincs ok változtatásra, és vállaljuk az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is". Mint közleményében írta, a távközlési cégek nyereségalapú adójának kivetése azt a célt szolgálta, hogy ezek a vállalatok is megkapják a közteherviselésben való arányos részvétel lehetőségét."
Kreatív adósságfinanszírozás
Akkor azonban valószínűleg arra jutottak, hogy úgy kezelik ezt a kérdést, mintha csak kölcsönt vennének fel az érintett cégektől. Ugyanis a legrosszabb esetben is csak annyi történhet, hogy a különadóval beszedett pénzt három-négy év múlva vissza kell majd kamatokkal együtt fizetnie az államnak. Ez a kamat azonban minden bizonnyal nem lesz magasabb, mint amennyit a magyar állam fizet az államkötvényein. Ebben az értelemben tehát az adósságfinanszírozás egy trükkös módszerének is tekinthetjük a telekommunikációs különadót.
Ennek a megoldásnak kétségtelen előnye, hogy nem növeli a hivatalos államadóssági rátát, illetve, hogy 2010-ben segített betömni a költségvetésben tátongó lyukat. Hátránya az, hogy akárcsak a többi különadó, minden bizonnyal ez is visszafogja a telekommunikációs cégek beruházási szándékait. Az viszont világos, hogy ez az intézkedés önmagában nem járt volna messzeható negatív hatásokkal a magyar gazdaságra.
Nem ortodox
Ennél sokkal rázósabbak azok az intézkedések, amelyeket esetlegesen az állam szempontjából igen negatív bírósági döntések is követhetnek. Olyan ítéletek, melyek a magyar államot még egy magas büntetés vagy büntetőkamat fizetésére is kötelezhetik. Különösen aggályos lehet ebből a szempontból a végtörlesztésre vonatkozó törvény, melynek esetében egyrészt óriási összegekről beszélünk, másrészt az érintett bankok nemcsak a kézzelfogható veszteségért, de az elmaradt haszonért is támadhatják a magyar államot.
Mindez azt mutatja, hogy a „formabontó”, „nem ortodox” gazdaságpolitikai lépések egy szintig akár még jók és hasznosak is lehetnek. De egy határon túl sokkal többet bukhatunk rajtuk, mintha nem csináltunk volna semmit
Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.