Horn felismerte, hogy a kétharmad akkor is kétharmad marad, ha gesztusokat tesz az ellenzéknek – azzal a különbséggel, hogy az így nem tud a hazai és nyugati közvélemény előtt valamiféle áldozati szerepben tetszelegni.

Az Európai Bizottság sajtószabadságért felelős munkacsoportja továbbra is vizsgálja a magyarországi médiaszabadság és médiapluralizmus kérdését. Az uniós elvek betartásán túl a Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke tegnap külön kiemelte a Klubrádió ügyét, melynek kapcsán azt várja a magyar kormánytól, hogy az „demokratikus módon cselekedjen".

Hogy a Klubrádió vesztes pályázatából „európai" ügy lett, intő jel a Fidesznek.

Ajánlott írásunk: Az EU megmutatja Orbánnak, hol a helyünk

Kinek hisznek?

A vesztes frekvenciapályázat politikailag rendkívül érzékeny téma, hiszen mindenki tudja, hogy ez a csatorna az MSZP egyik utolsó megmaradt szócsöve, így aztán teljesen érthető, hogy a magyar baloldal felháborodik és küzd ezért a rádióért. Azonban úgy tűnik, hogy az NMHH eljárása (formailag legalábbis) megfelel a jogszabályoknak. A legutóbbi kifogásolt pályázat során például a Klubrádió minden szubjektív feltételnél maximális pontszámot kapott a döntőbizottságtól. A pályázatot az objektív feltételeken bukta el: a frekvenciáért egyszerűen kevesebbet ajánlott, mint versenytársa. Ez tehát tipikusan egy olyan ügy, amit mindkét politikai oldalon nagyon könnyű megideologizálni.

A Fidesz hivatalos álláspontja az, hogy a Klubrádió hozzászokott az eddigi „mutyi országhoz" és meg vannak sértődve, ha nem kapják meg automatikusan és a versenytársaknál olcsóbban a frekvenciát. A baloldal pedig nyilvánvalóan a kormány tudatos ellehetetlenítési akcióját látja a fejlemények mögött: azt, hogy vagy direkt olyan pályázatot írnak ki, melyen a Klubrádió nem tud indulni (mert például x százalék zene lenne a követelmény), vagy „beszerveznek" egy olyan versenytársat, aki néhány millióval majd mindig többet ígér a Klubrádiónál.

És vajon a nyugati közvélemény és az Európai Unió melyik verziót fogja elhinni? Nyilván az utóbbit.

Nem felejtenek

Azonban óriásit téved a Fidesz és holdudvara, ha ezt úgy próbálják megmagyarázni maguknak, hogy a magyar baloldal a nemzetközi liberális-szocialista hálózatot használva minden rosszat el tud hitetni a jobboldali magyar kormányról Brüsszelben.

A valóságban a tiltakozások ellenére elfogadott médiatörvény, illetve az ellenzéki delegált nélkül működő Médiatanács intézménye üt ismét vissza. A kormánypárt ugyanis azt gondolta, hogy miután 2011 elején elcsendesültek a médiatörvény körüli viharok, a témát az Unió majd szépen elfelejti, és minden megy tovább, mintha semmi sem történt volna. Ez azonban óriási félreértése az európai politika működésének. Ha ugyanis egyszer Brüsszel komoly kételyeket fogalmaz meg egy adott területtel, például a médiával kapcsolatosan, hiába lankad a sajtó figyelme, egy-egy új kétes ügyet rögtön mindenki a korábbi fenntartásokból és bírálatokból kiindulva fog vizsgálni.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Horn Gyula sokkal okosabban csinálta

A Fidesznek Horn Gyuláról kellett volna példát vennie. Annak idején ugyanis Horn ezt nagyon okosan csinálta: a koalíciós pártok kétharmados többsége ellenére sem próbálta meg az ellenzéket teljesen a partvonalra szorítani, sőt többletjogokat biztosított nekik és nagyon is ügyelt rá, hogy a különféle testületekben amolyan demokratikus díszként helyet kapjanak az ellenzék káderei is.

Sokan akkor azt gondolták, Horn Gyula egyszerűen csak a kommunista múltját kompenzálja túl. Valószínűleg csupán arról volt szó, hogy ravasz politikusként felismerte, a kétharmad akkor is kétharmad marad, ha gesztusokat tesz az ellenzéknek – azzal a különbséggel, hogy az így nem tud a hazai és nyugati közvélemény előtt valamiféle áldozati szerepben tetszelegni.

Mindig is csak pártdöntés lesz

A Klubrádió ügye ismét csak arra bizonyíték, hogy a Fidesz-kormány mennyivel gyengébb taktikus.

Mert akár az is elképzelhető, hogy a kormány valóban nem akarta megszüntetni a Klubrádiót, és szakmai, nem pedig tudatos pártpolitikai döntésről van szó. A Médiatanács szerint ráadásul a Klubrádió „szándékosan gyenge" pályázata provokáció: elvileg tehát akár a szocialisták is játszhattak arra, hogy egy direkt vesztes pályázattal kellemetlen helyzetbe hozzák a magyar kormányt Brüsszel előtt.

Olvasd el ezt is: Békemenet a nyugdíjba

Nyilván egyik sem túl valószínű, ám hogy pontosan mi történt, végső soron teljesen mindegy. A lényeg az, hogy a Klubrádió esete ismét megmutatta, hogy amikor egy szervezet teljesen egyetlen párt vagy annak delegáltjainak az irányítása alatt működik (mint például a Médiatanács), akkor minden egyes döntésük, legyen az jogszerű vagy jogszerűtlen, igazságos vagy igazságtalan, az európai közvélemény szemében mindig is csak gyanús és önkényes pártdöntés lesz.

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!  

Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.

A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.