Hamar ki fog derülni, hogy Áder valóban az első beszédében kijelölt útvonalon indul-e el. De legalább a remény felcsillant, hogy egy kis normalitás költözik a magyar belpolitikába. (Fotó: Huszti István/Index)
Áder János első elnöki beszéde nagyon kellemes meglepetés volt. Bár Áder nem álmaink jelöltje és nem gondoljuk, hogy eddigi teljesítményével kiérdemelte volna új pozícióját, ettől még előfordulhat, hogy a jelenlegi politikai konstellációban egy, az ő profiljával rendelkező köztársasági elnök viszonylag jól fog jönni az országnak.
Ajánlott írásunk: Ezért történelmi Schmitt lemondása
Korrekt beszéd
Nagyon korai lenne ítéletet mondani a kérdésben, de beszédének köszönhetően legalább a remény felcsillant, hogy Áder Jánossal egy kis normalitás költözik a magyar belpolitikába.
Először is nem szabad átsiklani a beszéd stílusjegyei felett: nem tartalmazott erőltetett népieskedést, a „nép” számára szándékosan lebutított mondatszerkezetet, és persze nem volt benne soundbite sem. Ez önmagában szakítás az elmúlt tíz év domináns gyakorlatával. Áder szövege ugyanakkor nem volt professzorosan tudálékos sem: viszonylag praktikus gondolatokat mondott el művelt emberhez méltó mondatokban.
(...) Tisztelt Honfitársaim!
Ma szinte nincs olyan ember, nincs olyan család, nincs olyan közösség, aki ne érezhetné úgy, hogy az elmúlt években, évtizedekben sok méltánytalanság érte, és nehezen gyógyuló sebeket is szerzett. Ez igaz a politika világára is.
Mit tegyünk hát ebben a helyzetben?
Én azt javaslom, ne arról szóljon az életünk, miként toroljuk meg a másikon sérelmeinket! Ehelyett szóljon inkább arról, hogyan tegyük helyre kudarcainkat és tévedéseinket. Őszintén hiszem, hogy Magyarország népe sikerre született. De ahhoz, hogy valóban siker koronázhassa törekvéseinket, néhány dolgot el kell még rendeznünk egymás között, amelyeket eddig elmulasztottunk.
József Attila szép szavával élve, „a múltat be kell vallani”. Végre nekünk is helyre kell tennünk tévedéseinket. Tanulnunk kell kudarcainkból. Mit is kíván tőlünk ez a feladat?
Netalán nagy és emberfeletti erőfeszítéseket? Én azt mondom, semmiképpen.
Egyszer az életben álljunk meg egy percre, és kérdezzük meg önmagunktól: vajon hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével, vagy épp a kettős mérce állandó alkalmazásával? Csakis rajtunk áll, milyen sorsot választunk magunknak. Érdemes belátnunk: amit önmagunkról gondolunk, olyan lesz országunk. (...)
Áder nem Orbán
Áder hitet tett a kétharmados többség épülő mitológiájának néhány központi eleme mellett, hangsúlyozta például, hogy az új alaptörvény a 21. század kihívásaira született válasz – ennél azonban sokkal szembetűnőbb volt, hogy mennyi mindenben nem osztotta a jelenkori fideszes hiedelemvilág téziseit.
Az új elnök beszédében egy helyen Magyarország politikai nemzetéről beszélt – nem tudunk felidézni egyetlen egy alkalmat sem a közelmúltból, amikor Orbán Viktor vagy bármelyik meghatározó fideszes politikus a nemzet helyett vagy mellett a politikai nemzet kifejezést is használta volna akár csak az említés szintjén. A jelentésbeli különbség óriási, különösen akkor, amikor a kormánypárt a határon túli magyarok szavazati jogának kérdését emeli a magasba.
De legalább ilyen szembetűnő, hogy Áder nyíltan folytonosságot vállalt az elmúlt 22 év összes köztársasági elnökével. A Fideszben korábban elképzelhetetlen módon pozitív kontextusban említette Göncz Árpádot, ahogyan a párt által 2010 óta „elfelejtett” Sólyom Lászlót is. Harmadrészt kiemelte az EU és a NATO szövetségi rendszerét, két, a miniszterelnök által meghatározott kormányzati retorikában egyre inkább részben negatív konnotációval (EU) kezelt, részben teljesen kifelejtett (NATO) témát.
Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.
A régi Fideszt hallottuk
És akkor még nem is beszéltünk azokról a részekről, melyek a személyes teljesítmény fontosságáról és az annak kijáró tiszteletről szóltak. Utóbbi akár antitézise is lehetne az országot folyamatosan áldozatként bemutató kormányzati retorikának. Ha a kormányt hallgatjuk, akkor azt is gondolhatnánk, hogy ebben az országban mindenki áldozat: ki a bankok kizsigerelésétől, ki a multik sanyargatásától szenved, az EU és az IMF az egész országot üti, a külföldi spekulánsok a vérünket szívják, a nemzetközi baloldal pedig szokás szerint áskálódik a konzervatív értékeket választó magyar emberek ellen.
Áder János gyakorlatilag az első Fidesz-kormány világát idézte fel – mondanunk sem kell, hogy az köszönő viszonyban sincs a másodikéval. Ez a feszültség pedig már az első beszéd alkalmával nyilvánvaló volt. De Áder Jánoson múlik, hogy valóban lesz-e ereje és kedve ezen logika szerint végezni a feladatát: a kormányzati kétharmados többség olyan sebességgel gyártja a hajmeresztő új törvényeket és módosításokat, hogy egy önálló gondolkodású köztársasági elnöknek bőven lenne mit tennie.
Olvasd el ezt is: Gyurcsánynak vége
Hamar ki fog derülni
Mindez persze egyelőre csak puszta spekuláció a részünkről. Néhány hónapon, sőt talán héten belül látni fogjuk, hogy Áder János valóban az első beszédében kijelölt útvonalon indul-e el. A Véleményvezér üdvözölné, ha így történne.
Ha tetszett, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.