Véleményvezér

Ahogy az első Fidesz-kormány, úgy a második sem nyitotta meg az ügynökaktákat, és a Biszku-ügyben is mostanáig kellett várni, hogy legalább kihallgatásra kerüljön sor. Az időzítés is gyanús. (Fotó: MTI)

Biszku Bélát az 1956-os forradalom utáni két sortűzzel összefüggésben több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt őrizetbe vették és kihallgatták hétfőn, majd lakhelyelhagyási tilalommal elengedték. Hogy miért éppen most lépett a nyomozó ügyészség, rejtély: sajnos úgy tűnik, Biszku Béla ügye és bűnei is politikai játékszerekké silányultak.

Ajánlott írásunk: Győzött Matolcsy György tudományos szocializmusa!

A Fidesznek sem fontos

Ahogy Gellért Ádám nemzetközi jogász, a lex Biszku kidolgozója megállapította, Biszku Béla ellen már 18 éve, 1994-ben eljárást indíthattak volna az egyik sortűzben játszott szerepe miatt. Hogy akkor, a rendszerváltó kormány bukásakor és az utódpárt hatalomba való visszatérésekor az ügyészség nem lépett, azonban még mindig érthetőbb, mint az, hogy 2010 óta miért nem történt előrelépés. Ez így persze nem teljesen igaz, ugyanis a Legfőbb Ügyészség 2010-ben már igenis lépett: elutasította Gellért Ádám feljelentését.

A nemzetközi egyezmények alapján már 1994-ben eljárást indíthattak volna Biszku Béla ellen az 1956-os salgótarjáni sortűz ügyében - mondta Gellért Ádám nemzetközi jogász, a lex Biszkunak nevezett jogszabály kidolgozója a Duna Közbeszéd című műsorában hétfőn.

(...) Gellért Ádám a műsorban felidézte: korábban a jobbikos képviselők a "lex Biszku" alapján emberiesség elleni bűncselekmény miatt Biszku Béla belügyminiszteri, 1957. március 1-je utáni tevékenységével összefüggésben tettek feljelentést. Hétfőn az ügyészség azt jelentette be, hogy 1956-os sortűzügyekben a genfi konvenció alapján gyanúsították meg Biszku Bélát.

A nemzetközi jogász úgy fogalmazott: "a legnagyobb kérdés, hogy eddig miért nem indult meg az eljárás".

(...) Gellért Ádám hozzátette: 2010-ben ő maga is megtette a jobbikos képviselőkkel hasonló tartalmú feljelentését, de azt a Legfőbb Ügyészség is elutasította. A jogász azt mondta, számára "megfejthetetlen", mi történt az elmúlt két évben. Úgy fogalmazott: egy olyan ügyben kezdett el nyomozni a nyomozó ügyészség, amelynek semmi köze az '56-os sortüzekhez, most pedig mintha hivatalból kezdeményezné az eljárást, amelyet már az elmúlt 18 évben meg kellett volna tennie.

Már 1994-ben bíróság elé állíthatták volna Biszkut (Index)

Hogy a mindenkori magyar politika komoly nyomást gyakorol a rendőrségre és az ügyészségre, sajnos a tapasztalatok alapján sokakban megfogalmazódó vélemény. A Biszku-ügy kezelése pedig ennek fényében azt az üzenetet küldi, hogy a jelenlegi kormánypártoknak a valóságban egyáltalán nem fontos a múlt bűneinek feltárása és megbüntetése. Ahogy az első Fidesz-kormány, úgy a második sem nyitotta például meg az ügynökaktákat, és a Biszku-ügyben is mostanáig kellett várni, hogy legalább kihallgatásra kerüljön sor.

Ez a semmittevés és késlekedés pedig különösen szembetűnő akkor, amikor ugyanez a kormány elvi kérdést csinált abból, hogy a teljes mértékben nyugat-európai régi alkotmányunk azért nem jó, mert „1949-es keltezésű".

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Miért pont most?

Mindezek után a Véleményvezér nem tudja nem gyanúsnak tartani Biszku Béla őrizetbe vételének majd lakhelyelhagyási tilalmának időzítését.

Először is, a volt állampárti belügyminisztert a rendőrök pár nappal a születésnapja előtt szállították be. Valószínűleg igencsak kínos lett volna, ha miként tavaly a kilencvenedik születésnapját, úgy holnap a kilencvenegyediket is háborítatlanul ünnepelheti, miközben a Nemzeti Együttműködés Rendszere még az alaptörvény preambuluma szerint is elvileg lezárta az „átmenet zavaros két évtizedét".

Másodszor, Biszku őrizetbe vételére pár héttel a Csatáry-ügy után került sor. Joggal érezhették úgy sokan, hogy miközben még külföldi szereplők is rá tudnak akadni magyar háborús bűnösök nyomára, közben a magyar állam képtelen még a jól dokumentált 1956-os megtorlások egyik fő felelősének a lekapcsolására is.

Harmadszor pedig az egész eljárás hirtelen felgyorsulása – például az iskolaköpeny-viselés roppant fontos témájához hasonlóan – a közvéleménynek bedobott gumicsontnak tűnik, mely a sorozatos kormányzati botrányokról hivatott elterelni a figyelmet.

Olvasd el ezt is: Orbánnak már csak a küzdés dicsősége maradt

Politikai játékszer?

A Véleményvezér messzemenőkig üdvözli, hogy az igazságszolgáltatás végre utólérni látszik Biszku Bélát. Örömünket azonban beárnyékolja, hogy az időzítés mögött politikai szempontokat sejteni, melyek ráadásul nem elvi és ideológiai, hanem aktuálpolitikai természetűek. Ebből pedig sajnos az is következik, hogy a jövőben sem várható, hogy az igazságszolgáltatás malmai saját maguktól is gyorsabban fognak őrölni, ha hasonlóan súlyos bűnök elkövetőiről van szó – kizárólag akkor, ha ügyüket rövid távú politikai célokra is fel lehet használni.