Az üzenet elszomorító: ha valaki valami nagyot épít, annak az értékeire a magyar állam előbb-utóbb szemet fog vetni. Ebből sokan azt a következtetést fogják levonni, hogy Magyarországon nem érdemes építeni semmit. (Fotó: MTI)
Tegnap a Sziget fesztivál szervezői és a budapesti városvezetés tárgyalóasztalhoz ültek, miután nemrég utóbbiak egy két és fél milliárdos fenyegetőzéssel lepték meg az előbbieket. Ez az összeg majdnem akkora, mint a Sziget tavalyi költségvetése. Erre tényleg nincs nagyon más szó, mint az, hogy elképesztő. Bár Gerendai saját bevallása szerint látja a fényt az alagút végén, az egész ügynek nagyon rossz üzenete van.
Miről is van szó?
Arról, hogy ezentúl területhasználati díjat kellene fizetnie a Szigetnek, ahogyan valószínűleg másoknak is. Ha jól értjük, mostantól kezdve számos utcabál, fesztivál és egyéb köztéri rendezvény is hasonló sorsra fog jutni. Az elvvel, hogy a közterületért a használók fizessenek is, természetesen alapvetően semmi probléma nincsen.
Ajánlott írásunk: Csendrendelettel a Fiatal Budapest ellen
A kérdés onnantól kezd egy kicsit összetettebb lenni, ha megvizsgáljuk, a főváros és az állam milyen közvetlen és közvetett bevételekre tesz szert a Sziget révén. Ez a fesztivál ugyanis nem egy olyan rendezvénnyel egyenértékű, ahol csak helyiek vesznek részt és azok is csak néhány órára tartózkodnak az adott területen. A Sziget rengeteg külföldit hoz Budapestre, akik fogyasztanak, és komoly állami többletjövedelmet generálnak az adóbevételeken keresztül. Arról nem is beszélve, hogy miután a Sziget Európa egyik legjelentősebb szabadtéri rendezvénye, az országot, a várost is népszerűsíti.
Ha csak azt nézzük, hogy mennyit költött Magyarország az elmúlt húsz évben külföldi imázskampányokra, láthatjuk, hogy még a honi politikusok is felismerték az ország nemzetközi „márkázásának” jelentőségét.
Forrás: Wiki
Ki fizessen?
Nagyon jól tudjuk, hogy például a Forma-1 kapcsán a magyar állam sok pénzt fizet csak azért, hogy a nézők, vagyis a turisták egy hétvégére Magyarországra érkezzenek. Arra is emlékszünk, hogy annak idején a sávolyi motorpálya ügyében az akkor ellenzékben lévő Fidesz a korrupciós gyanúk ellenére is azt hangoztatta, hogy meg kell vizsgálni azt az érvet is, hogy bizony a motorpálya nem kevés turistát hozna. Vagyis a magyar állam és a jelenlegi kormányzó párt más esetekben egyértelműen állami szinten támogatott turistavonzó rendezvényeket.
Elég világos, hogy a Sziget a fentiekkel egy kategóriában lévő, ugyanakkor magyar unikumnak számító rendezvény. Őket viszont nem támogatni, hanem sarcolni készül a fővárosi önkormányzat.
Attól vegyünk el, akinek van!
Teljesen valószínűtlen, hogy a fenti, igen egyszerű összefüggésekkel Tarlós István ne lenne tisztában. Minden bizonnyal ő és munkatársai is pontosan tudják, milyen haszna van Budapestnek a Szigetből. Akkor hát miért riogattak egy 2,5 milliárdos területhasználati díjjal?
Az egyik lehetséges válasz, hogy annyira kell a pénz a fővárosi költségvetésbe, hogy már szinte mindegy, honnan és milyen áron szerzik azt meg. Ahogy a kormánynál is felülírta a rövidtávú politikai szükségszerűség a magántulajdon tiszteletét a nyugdíjpénztárak államosításakor, úgy lehetséges, hogy hasonló okok miatt a főváros is kész levágni az aranytojást tojó tyúkot. Persze még az is lehet, hogy egyszerűen Gerendai Károllyal vagy a Sziget többségi tulajdonosával, az Econet.hu-val akar valaki kibabrálni.
Bármelyik verzióról is legyen szó, az üzenet meglehetősen elszomorító: ha valaki valami nagyot és látványosat épít Magyarországon, annak az értékeire a magyar állam (vagy egy önkormányzat) előbb-utóbb szemet vet. Mert ugye semmi nem hangzik olyan jól, mint hogy fizessenek a gazdagok. Ebből pedig sajnos sokan fogják azt a következtetést levonni, hogy Magyarországon vagy nem szabad építeni semmit, vagy nagyon el kell rejteni az építményt az állam szeme elől.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.