Büntethetőség már 12 éves kortól, tankötelesség mindössze 15 éves korig, és persze a szavazati jog kiterjesztése: a fiatalok jogi helyzetét valamiért újra akarják szabni. (Fotó: Blikk)

A Fidesz az elmúlt hetekben három olyan javaslattal is előállt, melyekből az olvasható ki, hogy a párt alapvetően mást gondol a gyerekeknek a mai társadalomban elfoglalt helyzetéről, mint ami a közgondolkodást az elmúlt évtizedekben meghatározta. Ez a három javaslat a gyerekek után járó szavazati jog, a büntethetőség korhatárának leszállítása 14-ről 12 évre, illetve a tankötelezettség 18-ról 15 évre csökkentése.

A javaslatokról

A gyerekek utáni szavazati jogról a Véleményvezér kifejtette álláspontját, kétszer is. Annyi biztos, hogy az ötlet megvalósítása számos nehézségbe ütközne, példa nélküli, az egész világon egyedülálló lenne.

A büntethetőség korhatárának leszállítása kevésbé formabontó, de mégis szakítást jelent az eddig jellemző gondolkodással, mely a gyereket mindig védelmezni kívánta, azaz úgy próbált egyre több jogot adni, hogy közben a gyerekek jogi kötelezettségei nem nőttek. De szó van már a fiatalkorúak büntetéseinek további szigorításáról is: ez nyilván megint éles váltás az elmúlt évtizedek büntetőpolitikájához képest, mely a fiatalkorúak esetében mindig a nevelésre, az egy „újabb esélyre” helyezte a hangsúlyt. Bár korábban üdvözöltük a fiatalkorúak büntetéseinek enyhe szigorítását, azt is látni kell, hogy ez egy nagyon veszélyes játék. Egy tinédzser élete évtizedekre, vagy akár örökre ki tud siklani egy buta „balhé” miatt, amennyiben a büntetése túl szigorú. Ráadásul ezekért a bűncselekményekért legtöbbször valóban nem is őket, hanem a szülőket, pontosabban a szülői gondoskodás hiányát lehet hibáztatni.

A tankötelezettség korhatárának csökkentése is némileg ebbe a sorba illik. A jelenlegi, 18-as szabályozás a legmagasabb Európában. Ez a szabályozás kétségtelenül terhet jelent az egész oktatási rendszer számára, hiszen mesterségesen benne tart olyan tanulókat, akik éppen csak tanulni nem akarnak. De azokat a fiatalokat is igazságtalanul korlátozza, akik – sokszor, hogy családjuk eltartásához hozzájáruljanak – tanulás helyett dolgozni szeretnének. A 18-ról 15 évre való váltás mégis túlságosan élesnek és hirtelennek tűnik, és a magyar iskolarendszer nem biztos, hogy erre fel van készülve. Ráadásul ez is kétélű fegyver: az iskola korai befejezése nemcsak lehetőséget teremt a korábbi munkavállalásra, hanem számos hátrányos helyzetű gyereknek a továbbtanulás, és így a kitörés lehetőségét csökkenti.

Mit gondol a kormány?

A Fidesz láthatóan valamiért újra akarja gondolni, hogy az állam mit írjon elő a gyerekeknek és a fiataloknak, hogy mennyi joguk és kötelezettségük legyen. Egyrészről – legalábbis bizonyos fideszes politikusok – szavazati jogot szeretnének utánuk adni a szülőknek, elismerve, hogy a gyerekek is részei a politikai közösségnek, másrészről pedig több kötelezettséget rónának rájuk. A kormánypártban láthatóan érzik, hogy a 21. század Magyarországán mást jelent gyereknek lenni, mint mondjuk a 20. század derekán volt.

Kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedekben radikálisan megváltozott a tinédzserlét, azonban kérdéses, hogy ezek valóban olyan változások-e, melyek megalapozzák a fiatalok egy másfajta jogi státuszát.

Sekélyes lenne ugyanis a gyerekek nagyobb társadalmi érettségét látni a mostani fiatalok – közkultúránkban amúgy ösztönzött – nagyszájúságában, önérzetességében és magabiztosságában. Statisztikák is bizonyítják, hogy a mostani tinédzserek biztosan nem tudnak többet a világról, mint 30-40 évvel ezelőtti társaik, legfeljebb csak a szexualitásról és bizonyos szórakozási formákról, tudatmódosító szerekről. Másrészt látni kell azt is, hogy a gyerekek (vélt vagy valós) koraérettsége is hatalmas szórást mutatna, ha alaposabban megvizsgálnánk: nyilván egy internet mellett felnőtt, önállóságra nevelt nagyvárosi tinédzser nem említhető egy lapon e téren egy kisfaluban, tradicionális családban nevelkedett gyerekkel.

Mindenesetre a kormány koncepciózusan úgy gondolja, hogy a fiatalok jogi helyzetét valamiért újra kellene szabni. Ehhez azonban először illene alapos elemzés alá venni az érintett korosztályokat, hogy a nagy horderejű, alapvető jogokat és kötelezettségeket érintő változások valóban megalapozottak legyenek. Máskülönben ezek az intézkedések könnyen visszafelé sülhetnek el.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!