Lehet, hogy nincs olyan Btk-s tényállás, ami alapján felelősségre vonhatóak, de erkölcsileg minden emberi norma alapján bűnösök.

A múlt héten felkerült az internetre egy tanulmány és egy hosszú lista a Kádár-rendszer SZT-tisztjeiről, az oldalt két nap alatt több mint 200 ezren látogatták meg. Jól nézze meg mindenki ezt a listát!

Kik is ők?

Az elmúlt húsz évben a közélet jellemző módon mindig azzal volt elfoglalva, hogy kik voltak a beszervezett ügynökök, a besúgók. Magyarul mindenki csak azzal foglalkozott, hogy kik voltak a kádári titkosszolgálat legalján. De hogy kik csináltak ezekből az ügynökökből a kommunista hatalmat szolgáló rendszert, pontosabban "hálózatot", és kik olvasták ezeket a jelentéseket – nos, az valahogy mindig elsikkadt. Ahogyan az is, hogy kik voltak a titkosszolgálat kihelyezett emberei, a szigorúan titkos operatív tisztek. Pedig a főbűnösök bizony ők voltak.

A beszervezett ügynökök nagyon változatos társaságot alkottak: volt, aki önszántából jelentett és volt, aki anyagi előnyökért cserében tette mindezt. De olyan is akadt, akit kényszerítettek vagy zsaroltak, mégis direkt haszontalan információkkal teli jelentéseket adott le. Szóval, közöttük megannyian akadtak olyanok is, akikkel bizonyos szintig még akár megértőbbek is lehetünk. Ám az SZT-tisztek tipikusan nem ilyenek: ideológiailag elkötelezettek és maximálisan lojálisak voltak a diktatúrához, megbízatásukat önként vállalták, és civil foglalkozásuk csupán egy fedőfoglalkozás volt. Ahogy a szigoruantitkos.hu tanulmánya megállapítja, számos szempontból a hivatásos állománnyal egyenrangúnak számítottak, anyagi juttatásokat és rengeteg egyéb kedvezményt kaptak munkájukért.

Az SZT-tisztek tevékenyen részt vettek a hálózatépítésben, a „tippkutató és tanulmányozó” munkában, és biztosították, hogy a pártállam bármifajta rendszerellenes tevékenységről tudjon. Egyszóval ők voltak a titkosrendőrség és a Kádár-rendszer egyik alapköve.

"Az állambiztonsági szervezeten belül mindig is létezett a titkos információszerző forrásoknak olyan csoportja, amely az ügynöki kategória felett állt. Őket több kritérium is megkülönböztette a hálózati személyektől. A fontosabbak a következőek voltak:

1. Munkájukat fedőmunkahelyükhöz és beosztásukhoz kötötten végezték
2. Rendfokozattal és ezzel összefüggően anyagi juttatásokkal is rendelkeztek, számos szempontból a hivatásos állománnyal egyenrangúnak számítottak
3. Munkájuk minden esetben önkéntes és ideológiailag megalapozott volt

Fentiekből adódott, hogy az SZT-tisztek környezete előtt nem lehetett titok az érintett politikai véleménye. Ennek ellenére az SZT-rendszer szigorú konspiráció szerint működött, tagjainak elvileg szigorúan tilos volt felkeresni belügyi objektumokat, beszervezettségükről csak esetenként tudhatott munkahelyi vezetőjük."

Forrás: szigoruantitkos.hu

Mi lett velük?

Persze, ezek a karrierek folytatódtak 1989 után is. Jól emlékszünk, hogy a rendszerváltozás utáni Magyarországon még miniszterelnök is lehetett egy SZT-tisztből. És arra is, hogy az ügynökügyek feltárásának fontosságát hangoztató liberális párt rövid hezitálás után, de kiállt Medgyessy Péter mellett, és még két évig támogatta is koalíciós partnerként. De a mostani listán szerepel többek között a sanghaji világkiállítás botrányokkal övezett magyar pavilonjának igazgatója is, és a lista alapján az is kiderült, hogy még a Gyurcsány-kormány külügyi államtitkára, a moszkvai ingatlanügyben gyanúsított Horváthné Fekszi Márta is SZT-tiszt volt.

Lelepleződésükkor pedig szinte kivétel nélkül olyan cinikus nyilatkozatokat hallani, mint hogy ők hazafias buzgalomból vállalták a munkát, hogy valójában a KGB ellen(!) kémkedtek, vagy hogy amúgy is „minden külügyesnek köze volt az állambiztonsághoz”.

"A rendszer lényege az volt, hogy az állami, gazdasági szervekbe, intézményekben található fedőmunkakörökbe szigorúan titkos állambiztonsági operatív tiszteket állítottak be, megteremtve ezáltal az állambiztonsági elhárító munka egyes feladatainak szervezettszerű kihelyezését és a feladatok hatékonyabb végrehajtásának feltételét. S, mielőtt itt csak kizárólag klasszikus kémelhárítási feladatok ellátására gondolnánk, meg kell jegyeznünk, hogy e tevékenységi kör magába foglalta az állami vonalon jelentkező általános biztonsági feladatok kidolgozásán túl, a támadólagos pozíciók létrehozásának elősegítését is. Összességében pedig elmondható, hogy a BM III/II. Csoportfőnökség rendszere a kémelhárítási funkciók mellett rendeltetéséből adódóan összállambiztonsági és belügyi feladatokat is végre hajtott. Megtévesztő és álságos tehát az a mítosz, hogy e tevékenységnek kizárólag az ellenérdekelt titkosszolgálatok Magyarország nemzeti érdekeire (már amennyiben van értelme egy diktatúrában ilyenről beszélni) káros törekvéseinek megakadályozása tekintetében lett volna feladata."

Forrás: szigoruantitkos.hu

Talán semmi nem mutatja jobban azt, hogy a rendszerváltozás befejezetlen, mint ezek a karrierek és magyarázkodások. Ezek az emberek ugyanis nemcsak, hogy törés nélkül folytathatták karrierjüket vagy vonulhattak jól fizetett nyugállományba, hanem láthatóan még erkölcsileg sem tartják kifogásolhatónak tetteiket, és nem érzik, hogy ezért meg kellene húzniuk magukat. Jellemző módon a mostani listán szereplő, még élő SZT-tisztek legtöbbje még arra sem méltatta a listát, hogy bármit is reagáljanak rá.

Ám hogy pontosan kik ők és még hányan voltak, és mit tettek, valószínűleg sohasem fogjuk már megtudni, hiszen az iratok jó része eltűnt, jelentéseikből pedig „gyakorlatilag semmi sem került a levéltárba.”

Mi legyen velük?

Nem is kétséges, hogy ezeknek az embereknek el kellene tűnniük a közéletből, kiemelt vagy kedvezményes nyugdíjjuttatásaikat meg kellene szüntetni, és ha valamelyiküknek még állami pozíciója van, nyilván azonnal és maguktól le kellene mondaniuk. Ők ugyanis ideológiai meggyőződésből és juttatásokért emberek ezreinek az életét figyelték, hogy tesz vagy mond-e bárki bármit, ami a Kádár-rendszert veszélyeztetheti. Ezzel pedig aktívan hozzájárultak ahhoz, hogy ebben a szörnyállamban Magyarország további heteket, hónapokat és éveket tespedjen.

Ezek az emberek bűnösök. Lehet, hogy nincs olyan Btk-s tényállás, ami alapján felelősségre vonhatóak, de erkölcsileg minden emberi norma alapján bűnösök, és szégyelljék magukat! Azon kívül, hogy ezt kimondjuk, egyelőre sajnos nincs más fegyverünk.

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!