Ha romlanak a gazdasági mutatók, a köznyugalom érdekében korlátozni lehetne a gyülekezési szabadságot. Abszurd? Éppen olyan logikus, mint az AB jogkörét az államadósság mértékhez kötni! (Fotó: MTI)

Amilyen komoly vitát váltott ki tavaly ősszel az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása, olyan néma beletörődés fogadta a bejelentést, hogy a testület jogköre az új Alkotmány elfogadása után is korlátozott marad. Jelen állapot szerint ugyanis csak akkor kapja vissza elvett jogait az AB, ha az államadósság a GDP 50%-a alá csökken. Attól eltekintve, hogy ezt a napot talán meg sem érjük, a felvetés egyszerűen abszurd.

Mi köze az államadósságnak a joghoz?

Először is: ez a megkötés implicit beismerése annak is, hogy a kormány eddigi gazdasági intézkedéseinek egy jó része valószínűleg alkotmányellenes. Mégsem arra törekednek, hogy az alkotmányellenes állapotot megszüntessék, hanem arra, hogy az AB nehogy kimondhassa, amit mindenki amúgy is sejt. És persze ez a szabály annak is a bizonysága, hogy a kormány szeretné fenntartani a jelenlegi „alkotmányon felüli” állapotát.

Még aggasztóbb azonban, hogy a kormány fontosabbnak gondolja saját politikai céljait az alkotmányosságnál és a törvények uralmánál. A cél, hogy az államadósság csökkenjen, de az már mindegy, hogyan – akár alkotmányellenesen bevezetett intézkedések árán is. A jogállam lényege azonban pont az, hogy a törvények minden körülménytől függetlenül érvényesek mindenkire, így az alkotmány is a jogalkotóra. Ha süt a nap, ha esik az eső, ha 49% az államadósság, ha 51% (vagy 80%), akkor is. Éppen ezért teljesen abszurd, hogy az alkotmánybírák jogköre az államadósság mértékéhez legyen kötve. Az államadósság egy gazdasági szempont, a jog és a joguralom ezzel szemben nem az.

Kapcsolódó írásunk: Alkotmány angolul - fordítási hiba vagy megtévesztés?

Fantasztikus lehetőségek

Gondoljunk bele: ilyen alapon bármilyen kormány kénye-kedve szerint korlátozhatná a jogállam alapintézményeit vagy akár az alkotmányos alapjogokat is. Ezen az alapon miért ne mondhatnánk azt, hogy ha mondjuk még 10%-kal nő az államadósságunk, akkor a gazdasági szempontból különös jelentőségű bírósági perekben döntsön inkább a kormány egy szerve?

Vagy miért ne mondhatnánk, hogy ha még tovább romlanak a makrogazdasági mutatók, akkor a köznyugalom érdekében korlátozzuk a gyülekezési szabadságot? (Aki ezen most mosolyog, az gondoljon egy pillanatra arra, hogy két éve mit szólt volna, ha valaki azt mondja, hogy Magyarországon rövid időn belül az Alkotmánybíróság jogköre az államadósság mértékéhez lesz kötve!)

"Most válság, gazdasági kényszerhelyzet van. Az alkotmányban azt mondanánk, hogy az Alkotmánybíróság ilyen mértékű korlátozását, mint a mostani csak rendkívüli gazdasági vészhelyzetben lehetne bevezetni. Az alkotmánytervezet szerint ha az adósság több lenne, mit az ország bruttó hazai össztermékének fele, akkor korlátozva lenne a szervezet jogköre."

Kósa Lajos, Ma reggel (m1), március 28.

Gazdaság mindenek felett!

Ez az intézkedés más szempontból is rossz üzenetet hordoz. Ugyanis a Bajnai-féle „szakértői kormánnyal” szemben a Fidesz politikusai éppen azt hangsúlyozták, hogy egy miniszterelnöknek nem „szakértenie”, hanem politizálnia kell. Hogy a világ nemcsak gazdasági kérdésekről szól, és hogy nem a makrogazdasági szempontok állnak mindenek felett. A politikában vannak például elvi kérdések, szimbolikus ügyek, társadalmi és kulturális megfontolások, melyek adott esetben sokkal fontosabbak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság jogkörének az államadóssághoz kötése pont ennek az ellenkezőjét sugallja: azt, hogy a gazdaság áll mindenek, így a jog felett is.

Mikor érjük el az 50%-ot?

Van azért még egy félelmünk az újonnan bejelentett szabályozással szemben. Egy híres angol politikus és gondolkodó szerint a hatalom romlottá, az abszolút hatalom pedig abszolút romlottá tesz. Nagyon jó lehet olyan politikusnak lenni, akit tulajdonképpen semmilyen alkotmányos intézmény nem köt, és láthatóan a Fidesz is ragaszkodik ehhez a helyzethez.

A Véleményvezér félelme az, hogy a politikusok nem is szívesen válnak majd meg ettől a „jótól”. Ez az új szabály ezért egyáltalán nem arra fogja ösztönözni a kormánypárti honatyákat, hogy csökkentsék az államadósságot 50% alá, és így az Alkotmánybíróság minél előbb visszakaphassa jogkörét, a kormány pedig ezzel elveszítse hatalma egy részét. Hanem éppen ellenkezőleg: arra, hogy ez véletlenül se történjen meg.

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!