Egy húsz éve dolgozó, munkáját 4 hónapja elveszítő 40 éves szakmunkás kevesebbet kap majd az államtól, mint az a cigányember, aki nem is akar dolgozni, viszont több gyereke van. Csodálkozunk, ha a szakmunkás is beáll majd szebbjövőzni? (Fotó: Huszti István/Index)

Nem gondoltuk volna, hogy ilyen gyorsan valóra válik tegnapelőtti jóslatunk. Gyöngyöspatán komoly lépést tettünk abba az irányba, hogy a cigány-nem cigány ellentét az ország mindennapi komoly problémájává váljon. Akik szerint ez eddig is így volt, azok várják meg, hogy mi jön ezután.

Kapcsolódó írásunk: Gyöngyösblama

Ki a felelős?

A térfigyelő kamera felvételéből elég világosan kiderült, hogy mi történt. Amint azt az elmúlt években számtalan eset demonstrálta, vannak olyan csoportok a magyar cigányságon belül – nyilván nem függetlenül attól a ténytől, hogy kinek van és kinek nincs priusza –, akik láthatóan máshogy viszonyulnak az erőszakhoz, mint a többségi társadalom által vallott vonatkozó normák igényelnék, könyörtelenek, gátlástalanok. Ugyanakkor semmi kétségünk, ha sikerül azonosítani az utcára vizelés után a provokátort és társait agyba-főbe verő elkövetőket, akkor börtönbe kerülnek nagyon hosszú időre. Azt is el kell ismernünk ugyanis, hogy a magyar rendőrség, az ügyészség és a bíróság nem vádolható restséggel, amikor erőszakos bűncselekményt elkövető cigányok börtönbe juttatásáról van szó.

"A térfigyelő kamera képei szerint egy a Bem utcai cigánytelepnél magán könnyítő részeg idegen miatt robbant ki a konfliktus. Az ott lakó romák szóvá tették a községben tartózkodó petőfibányai férfi magatartását. Erre ő provokálta a romákat, majd közéjük ment, bár társai folyamatosan próbálták visszatartani. Ezután tört ki a verekedés, mintegy 40-50 fős, kéziszerszámokkal felszerelt tömeg verekedett össze a négy férfival. A verekedésben négyen megsérültek, egyikük súlyosan. Az egyik férfi, aki a helyszínen megsérült, a kórházban úgy nyilatkozott, hogy ő a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagja – mondta el Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője a videófelvétel közzétételekor."

Vizelés miatt tört ki a balhé Gyöngyöspatán (Index)

Viszont aki nem akar magából bohócot csinálni, az azt is elismeri, hogy a véderősök és a többiek azért voltak és vannak Gyöngyöspatán, hogy megfélemlítsék a helyi cigányokat. Egyelőre úgy tűnik, nem sikerült nekik teljesen, de könnyen fordulhat, és szerintünk fordulni is fog még ez a kocka.

Nyilván arról nem lehet szó, hogy valamilyen módon a kormány idézte volna elő ezt a helyzetet – akinek van szeme az látja, hogy ebből a dologból ők nemigen jöhetnek ki jól. Sőt. A valódi felelősök az elmúlt húsz év vezetői, akik tétlenül nézték, hogy a magyar cigányság integrációja megszakad és gyors hátramenetbe kapcsol. Hogy felnőtt legalább egy olyan generáció, mely soha nem látta munkahelyen dolgozni a szüleit, és őt sem fogják a gyerekei, emiatt pedig esélye sincs a többségi társadalom értékeinek az integrálására.

De igazából nem ez a fontos. A fontos kérdés az, hogy mi lesz most, és mit tegyen a kormány.

Mi lesz most?

Ugyanis helyzet van. Gyöngyöspata mintát adott a probléma lehetséges kezelésére. Pontosabban az első ilyen mintát nyújtotta. Ne kételkedjünk, hogy sokan gondolják majd mindkét oldalon, hogy ez a probléma helyes kezelése. A szebbjövősök pedig, ha kell, legközelebb egyenruha nélkül, majd fehér ingben ünneplik a majálist a cigánysoron, de folytatni fogják eddigi tevékenységüket, és minden bizonnyal lesz olyan cigány csoport is, aki rájuk támad, meg olyanok is akadnak majd, akik megint menekültcsapatokat szerveznek Nyugatra. Örülhetünk, ha a két társaság mögé nem állnak olyanok, akiknek kifejezetten tetszene egy-két véres tudósítás Magyarországról.

Mindeközben a Széll Kálmán-terv eredményeképpen az alsó középosztály egy jelentős része megint lecsúszik, tovább mélyítve ezzel a konfliktus alapjait. Képzeljük el: egy húsz éve dolgozó, munkáját 4 hónapja elveszítő, de közben állást intenzíven kereső 40 éves szakmunkás kevesebbet kap majd az államtól, mint az a cigányember, aki soha nem dolgozott és most sem akar dolgozni, viszont több gyereke van (ez az underclass-probléma). És persze együtt támasztják majd a kapát a közmunkaprogramban. Mekkora az esélye annak, hogy a szakmunkásnak ezek után nem lesz elege a magyar állam szabályaiból? Csodálkozunk majd, ha a „cigánybűnözés” egy újabb fejleményére ő is beáll szebbjövőzni? Arról meg ne is beszéljünk, hogy hogyan fognak rendes munkát adni annak, aki sohasem dolgozott főállásban.

Mit lehet tenni?

A legfontosabb azt felismerni, hogy nem létezik egy nagy, átfogó megoldás. A legtöbb összetett probléma nem oldható meg a „kemény intézkedés-kemény kommunikáció” kombójával. Sok kicsi és nagy intézkedés szükséges, és nagyon tudatos, átgondolt kommunikáció. Első lépésben a miniszterelnöknek kellene kiállnia, nem a Parlamentben, hanem lehetőleg este 8-kor a televízióban, és egyértelművé tennie, hogy ez a kérdés mostantól a kormány egyik legfőbb prioritása. Ennek támogatásához a miniszterelnök mellé rendelt szervezeti egységet kellene létrehozni, lehetőleg olyan emberekkel feltöltve, akik láttak már összetett problémákat megoldva is. Az államigazgatás ugyanis csak akkor fogja komolyan venni ezt a kérdést, csak akkor fognak a „majd a belügy megoldja”-hozzáállásból kilépni, ha egyértelmű lesz nekik, hogy a kormányfő nyilvánosan és erőteljesen elköteleződött az ügy mellett.

Ez sem sok, de nem látunk más lehetőséget. Legalább húsz év teljes nemtörődömségét kell behozni.  

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!