Arra lehet majd hivatkozni, hogy a kormány nem tehet semmiről, csak az emberek akaratát teljesíti. (Fotó: MTI/hirado.hu)

Alig hogy véget ért az alkotmányozás kapcsán indított nemzeti konzultáció, Orbán Viktor a hétvégén a Facebookon bejelentett szociális konzultáció keretében máris újabb tíz kérdésre várja az állampolgárok válaszát.

Úgy tűnik, ezt a kormányt különlegesen érdekli a szavazók véleménye.

Kapcsolódó írásunk: Trükkös legitimáció

Megint konzultáció

Persze nyilvánvalóan nem erről van szó. Természetesen a jelenlegi kormány nem azért küldi ki ezeket a kérdőíveket, mert ezek alapján akarja valóban megtudni, hogy mit is kíván a magyar nemzet. Ott is dolgoznak a statisztikához értő emberek, és ők pontosan tudják, hogy az ilyen visszaküldéses logikájú kérdőívek kezelhetetlen mintavételi torzításokat visznek a rendszerbe. Arról már nem is beszélve, hogy sokkal olcsóbb felmérésekkel valóban reprezentatív eredményeket is meg lehetne ismerni.

Nem azért kérdezik, mert mindezt nem tudják, hanem azért, mert a válaszok tízezreit a kormány későbbi lépéseinek legitimálására kívánják felhasználni. Az ugyanis nagyon jól hangzik, hogy például a válaszolók 95%-a egyetértett azzal az intézkedéssel, amit a kormány éppen tervez.

Ezekre a támogató válaszokra pedig joggal számítanak. A kérdések ugyanis úgy vannak feltéve, hogy borzasztó nehéz legyen a megszövegező szándékaitól eltérő állásponttal egyetérteni. Mert ugyebár ki is az, aki nemmel válaszolna arra a kérdésre, hogy korlátozza-e az állam a drágább készítmények forgalmát erőltető gyógyszergyárak lobbiját, vagy éppen a közműcégek extraprofitszerzését (nem profitszerzését, hanem az extraprofitszerzését)?

De minek?

Sokkal izgalmasabb az a kérdés, hogy vajon miért is érzi úgy a kormány, hogy szüksége van arra a legitimációra, amit egy ilyen kérdőívezés jelenthet? Miért nem elég az oly sokat hangoztatott kétharmados felhatalmazás? Amikor a Fidesz 2010 előtt alkalmazott hasonló eszközöket (az eredeti Nemzeti Konzultáció), azt könnyen meg lehetett érteni. Ellenzéki pártként nem tudott a parlamenti többségre támaszkodni, ezért a parlamenti többséggel egyre inkább szembe forduló szavazókra épített. Most viszont a Fidesz kormányon van, és nemcsak választási programját, hanem gyakorlatilag bármit végrehajthat.

A képviseleti demokrácia logikája az, hogy a választók a választásokon négyévente kinyilvánítják akaratukat, és ezzel a győztes pártokat felhatalmazzák, hogy azok programjuk és saját elképzeléseik szerint vezessék az országot. Ha pedig ezt nem jól teszik, majd négy év múlva jól leváltják őket.

De akkor mire fel született meg az új nemzeti, majd most a szociális konzultáció? Miért konzultál a Fidesz kormányon is?

Jól jön még

Nem tudjuk a választ, de legalábbis elülteti mindez a gondolatot bennünk, hogy a kormány esetleg nem is olyan magabiztos saját kétharmados felhatalmazását illetően. Nyilván ők is látják a közvélemény-kutatásokat, nyilván ők is tudják, hogy az eddigieknél gazdaságilag nehezebb időszakok jöhetnek, ezért aztán az is lehet, hogy így próbálnak meg egyfajta extra politikai tőkét szerezni az eljövendő nehezebb időkre. Hogy arra lehessen majd hivatkozni, hogy a kormány nem tehet semmiről, csak az emberek akaratát teljesíti. Persze még az is lehet, hogy ez az egész kérdőívezés valójában teljesen más célt szolgál.

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!