A baj az, hogy egy ilyen döntés sokkal érthetőbb volt a nyolcvanas években, Détári Lajos idején, mint ma. Hiszen akkor még az egész ország így működött és gondolkodott. (Fotó: Kollányi Péter/MTI)
Valószínűleg minden magyar focirajongóban egy világ dőlt össze, amikor tegnap azt olvashattuk, hogy Dzsudzsák Balázs nem egy neves nyugati klubhoz, hanem várhatóan a kimondhatatlan nevű Anzsi Mahacskala csapatához szerződik. A reakciókat olvasva úgy tűnik, nemcsak számunkra erős az áthallás Dzsudzsák döntése és az egyszeri balatoni lángosos üzleti modellje között.
A helyzet azért nem olyan rossz…
Amint arról tegnap valószínűleg az országban pár óra alatt szinte mindenki értesült, a PSV Eindhoven sztárja, az európai szinten erős másodvonalbeli holland bajnokságban kifejezetten brillírozó Dzsudzsák Balázs úgy döntött, hogy igent mond a dagesztáni csapatnak, és a következő szezonban már náluk játszik.
A félreértések elkerülése végett azért nem árt tisztázni, hogy a szóban forgó csapat egyáltalán nem olyan gyenge, mint a nevéből sokan arra következtetnének, hiszen az orosz bajnokságban idén a negyedik helyen állnak úgy, hogy az első négy csapatnak egyelőre azonos pontszáma van (bár a CSZKA Moszkva eggyel kevesebb meccset játszott). Az egy oroszországi oligarcha által összevásárolt légiósokból álló csapat tehát egyáltalán nem tűnik egy nyeretlen kétévesnek. Egy szó mint száz: Dzsudzsák azért nem az NB1-be jött vissza.
Az orosz bajnokság jelenlegi állása. Forrás: Soccerway
…de lehet, hogy mégis az
Tagadhatatlan tény azonban, hogy az orosz bajnokság, ha színvonalát tekintve kezdi is közelíteni a hollandot, mégis jóval alacsonyabb presztízsű, ez pedig Dzsudzsák továbblépési lehetőségeit bizony komolyan korlátozhatja. Nem véletlen, hogy oly sok embernek jutott rögtön eszébe Détári Lajos példája, aki az Eintracht Frankfurtból az Olimpiakosz Pireuszhoz igazolt. Sok pénzt kapott, de elszalasztotta a lehetőséget, hogy igazi, nemzetközi szinten jegyzett sztár legyen belőle. Sokan félnek most, és joggal, hogy Dzsudzsák döntése hasonló megfontolások mentén született, és hasonló következménnyel is járhat.
Az Anzsi Mahacskala angol nyelvű Wikipédia-oldala tegnap este, kicsit átírva...
A baj az, hogy egy ilyen döntés sokkal érthetőbb volt a nyolcvanas években, mint ma. Akkoriban ugyanis tényleg az egész ország a balatoni lángosos üzleti modellje mentén működött és gondolkodott. Ennek értelmében amit meg lehetett szerezni azonnal, azt meg is kellett szerezni, miközben a hosszú távú befektetéssel és hozammal senki nem törődött: a lényeg minél olcsóbb lisztből minél több lángost kihozni. Hogy az elégedetlen vevő a következő évben már nem jött vissza, az senkit nem érdekelt.
’80-as évek mindörökké!
A Véleményvezér azért reménykedik benne, hogy 2011-ben egy alapvetően a magyar közegből jövő sportolót már más impulzusok is érnek. Bár akad itt még az említett lángososból bőven, van azért már számos ellenpélda is, és az is nyilvánvaló talán már a többség számára, hogy hosszú távú sikert elsősorban az utóbbiak tudnak felmutatni. Ezért is reméltük, hogy Dzsudzsák inkább kivár, és megpróbál egy, a hollandnál egyértelműen erősebb és nagyobb presztízzsel rendelkező ligában játszó csapathoz kerülni, hogy nyilvánvaló tehetségét tovább erősítse, és góljait értő közönség előtt rúghassa. Persze végső soron mindez Dzsudzsák Balázs magánügye.
Nekünk azonban az ő döntésével lett egy újabb okunk arra, hogy utáljuk a ’80-as évek velünk élő örökségét.
Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.