Az átlag magyar, aki 2011-ig azt hitte, ilyen csak a szovjeteknél történhet, ledöbbent: ha a japánoknál ekkora a baj, milyen katasztrófa lehetne Magyarországon?
A fukusimai katasztrófa után világszerte fordulat állt be az atomenergia megítélésében: az óvatos elfogadást a nagymérvű elutasítás váltotta fel. Ezt pedig a politikusok sem hagyhatták figyelmen kívül, így például a Bundestag tegnapi döntése értelmében Németország 2022-ig bezárja valamennyi atomerőművét. A magyar közvélemény esetében pedig szinte pálfordulásról beszélhetünk - de nem azért, mert a japán katasztrófa minket közvetlenebbül érintett volna, mint a lényegesen stabilabb „nukleáris-hívőnek” bizonyult lengyeleket vagy oroszokat.
Ajánlott írásunk: MOL, oroszok, Fidesz: miért jó üzlet?
A magyarnak atom kell!
Hazai szakmai körökben állandó toposz volt, hogy a magyarok rettenetesen támogatják, szinte imádják az atomenergiát, és Paksot mindenki az okos „atompíár” mintaképének tekintette.
Ám ahogy a közpolitikai kérdésekkel hazánkban általában lenni szokott, a rendkívül népszerű többségi álláspont mögött ebben az esetben is a felületes tudás, még inkább a nemtudás állt. Magyarországon is az a fatalista felfogás uralkodott, hogy Csernobil csak egy egyszeri eset volt, egy olyan hiba, mely csak a Szovjetunióban történhetett meg. Vagy ha meg is történhetne máshol is, velünk, Pakson akkor sem.
De sem az atomenergia veszélyeiről, sem a veszélyek megelőzésére szolgáló eszközökről és technológiákról nem beszélt senki itthon, ezért a hazai közvélemény pozitív attitűdje nem valódi meggyőződésen, hanem sokkal inkább boldog tudatlanságon alapult.
...vagyis mégsem
Mivel ez a szimpátia nagyon is felületes volt, a fukusimai katasztrófa részletei nagyon gyorsan megváltoztatták a magyar közvéleményt. Az átlag magyar, aki 2011-ig azt hitte, hogy ilyen tényleg csak a szovjeteknél történhetett, teljesen ledöbbent: ha a japánoknál ekkora baj történhet, akkor vajon milyen katasztrófa lehetne Magyarországon?
Az Eurobarométer 2005-ös felmérése szerint még Magyarország volt az atomenergia legnagyobb híve az Európai Unióban, a magyarok 65%-a támogatta akkor az atomenergiát. Az Ipsos által 24 országban elvégzett közvélemény-kutatás azonban kimutatta, hogy idén tavaszra hazánkban az atomenergiát támogatók aránya 41%-ra apadt, az ellenzőké pedig 59%-ra nőtt úgy, hogy az erősen ellenzők 19%-a korábban még atomerőmű-párti volt. Az április 6. és 11. között végzett vizsgálatból az is kiderült, hogy a magyarok 62%-a ellenzi további atomerőművek megépítését, 84%-a pedig azt is, hogy az ország elektromos ellátásának modernizációja atomenergia segítségével történjen. Úgy tűnik, már a valamikor oly népszerű Pakssal is baj van.
Forrás: Ipsos Global @dvisor Wave 20: Nuclear
Mert mindenki hülye
Különösen széppé tette ezt a történetet, hogy a fukusimai válság idején a magyar nukleárisenergia-szakértők hozták a szokásos formájukat. Mindenki, aki a japán erőmű kapcsán meltdownról beszélt, azt kvázi lehülyézték és gúnyosan lesajnálták, hiszen „úgysem ért hozzá”. Az események utólagos rekonstrukciójából azonban kiderült, hogy a szóban forgó meltdown bizony már a katasztrófa első napján megtörtént, és igenis csernobili súlyosságú volt a baleset, és igenis azoknak volt igazuk, akik nagyon féltek.
Sajnos a felkent honi szakértőknek rendszerint ez a jellemző hozzáállása: aki megkérdőjelezi, amit ők, a „szakma” állítanak, az komolytalan. Ez a magatartás nagyon eredményes, ameddig nincs semmi gond. A közvélemény hisz az arrogáns szakértőnek, mert végülis ő ért hozzá. Viszont nagyon visszaüt ez a hozzáállás, amikor baj van. Ekkor ugyanis a szakértő tekintélye – ami nem érveken vagy demonstrált tudáson, hanem egészen egyszerűen a szakértői státuszon alapult – egyik pillanatról a másikra összeomlik. Mivel a közvélemény korábban semmit nem tudott a valódi érvekről és ellenérvekről, ezért a véleménye ingaként lendül át a túloldalra. A tekintélyét vesztett szakértő pedig immáron hiába érvel, hitelesség nélkül esélye sincs meggyőzni a hallgatóságát.
Így fordulhatott elő, hogy Magyarországon az atomenergia iránti hagyományosan magas bizalom pár hónap alatt semmivé lett.
survey software
Mi a gond ezzel?
A valódi probléma az, hogy hazánkban jellemzően minden fontos közéleti kérdés hasonló módon van elintézve: néhány okostojás megmondja, mi az igazság, aki pedig kérdez, az hülye. Egy tekintélykövető társadalomban pedig gyorsan kialakul egy látszatkonszenzus, mely egészen addig erősnek tűnik, amíg a szakértőkbe és az általuk hangoztatott igazságba vetett hit meg nem kérdőjeleződik. De amint megtörténik a baj, a tekintély is azonnal eltűnik. Ugyanez korábban megtörtént már a magyar makróközgazdász szakmával vagy a bankárokkal, most pedig a magyar nukleáris szakma is megélte ezt – és mindannyian csakis magukat hibáztathatják.
A Véleményvezér egyébként határozottan úgy gondolja, hogy Magyarországnak szüksége van a nukleáris energiára. Pontosan ezért fogjuk most a fejünket, látva azt a rombolást, amit az atomenergia önjelölt honi apostolainak gőgje okozott.
Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.