Véleményvezér

Ha eddig bárki úgy gondolta, hogy az igazságszolgáltatás túlzott politikai befolyás alatt működik, Áder János javaslatának elfogadása után ebben egészen biztos is lehet majd. (Fotó: legaljuice.com)

Az Áder János által jegyzett igazságszolgáltatási reform jelenleg egyeztetések alatt van, és október közepén kerülhet a parlament elé. Tekintve, hogy a Fidesz-kormány alatt megtanulhattuk, hogy a közigazgatási és iparági egyeztetések csak névlegesek, ezért kellő bizonyossággal vehetjük, hogy a tervezetből heteken belül törvény lesz.

Ajánlott írásunk: Ha szavazni akarsz, regisztráld magad előre!

Mindent átnevezni!

Mindenek előtt nem tudunk szó nélkül elmenni azon fideszes szokás mellett, hogy minden állami szervet, hivatalt, pozíciót kényszeresen átneveznek.

Egyszerűen nem látjuk az értelmét például annak, hogy az Országos Igazságsszolgáltatási Tanácsból (OIT) most Országos Bírósági Hivatal (OBH) lesz. Egy átalakítást nem kell állandóan új elnevezésnek is kísérnie. Az állandó újrakeresztelések mögött az ember sajnos már nem tud mást látni, csak szánalmas személyes ambíciókat, hogy az egyes politikusok ilyen módon írhassák be magukat a közigazgatás történetébe.

Főbírók vs. Fidesz

De nyilván a tartalmi változtatások ennél sokkal jelentősebbek. A magyar bírói kinevezések az OIT felállítása óta az OIT jóváhagyásával történnek. Az OIT-ben gyakorlatilag a magyar bírói és igazságszolgáltatási elit ül, és persze néhány politikai kinevezett. Ám az eddigi gyakorlat azt mutatta, hogy a bírói kinevezések alapvetően a magyar főbírók szája íze szerint alakultak. Áder javaslata ezt egyértelműen meg kívánja változtatni, és láss csodát: egy politikai kinevezett kezébe adná a jogot, hogy döntsön a bírók kinevezése felett. (Senki sem csodálkozott a sajtóinformációkon, miszerint fideszes körökben magát Áder Jánost is esélyesnek tartják az OBH vezetésére.)

Számunkra a mostani kérdés a következő: mi a támogathatóbb, egy Fidesz által kinevezett „megbízható” kádernek a bírói kinevezések feletti uralma, vagy a számtalan hibával rendelkező magyar főbírói kar befolyásának fennmaradása? Nyilván ez utóbbinak sem vagyunk különösebb rajongói. Hiszen a magyar igazságszolgáltatásban jártasak pontosan tudják, hogy a rendszerváltozás előtt bíróvá csak az válhatott, aki különösen „megbízhatónak” számított. A jelenleg is hivatalban lévő magyar főbírók egy része tehát automatikusan ilyen körökből érkezett.

"A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül - írja az MTI a birtokába került előterjesztésre hivatkozva, amelyet Áder János fideszes európai parlamenti képviselő dolgozott ki az igazságügyi tárcával közösen.

Áder János tervezete szerint a bíróságok központi igazgatását a létrejövő Országos Bírósági Hivatal elnöke nevezi majd ki a bírósági felsővezetőket és a bírákat, megilletik majd a költségvetési és főbb személyzeti jogkörök.

Az OBH elnökét a bírák közül - a köztársasági elnök jelölésére - az Országgyűlés választaná kétharmados többséggel kilenc évre. Újraválasztható lenne, ha lejár a megbízatása, ha pedig a parlament nem választ helyére új elnököt, mandátuma az utódja megválasztásáig meghosszabbodna."

Hozzájárulásuk nélkül helyezhetnék át a bírákat Áder előterjesztése szerint (origo)

Régi pártkáderek helyett új pártkáderek

Azonban látni kell azt is, hogy bármilyen is legyen a jelenlegi magyar főbírói kar, a bírói kinevezések – néhány kivételtől eltekintve – nem pártutasításra történtek a rendszerváltozás óta. Így rendkívül szomorú lenne, ha ez most megváltozna, és ha a Fidesz a régi pártkáderek által jelentett problémát új, saját pártkáderek kinevezésével akarná megoldani. Ez nem megoldás, hanem a probléma újratermelése.

Bizonyos dolgok megváltoztatásához egyszerűen időre van szükség: jelen esetben ahhoz, hogy a pálya teljesen azé a főbírói rétegé legyen, mely már a rendszerváltozás után szocializálódott és kapta meg kinevezését. Ezt hatalmi szóval sürgetni értelmetlen, a Fidesz által kínált alternatíva pedig különösen veszélyes. Ugyanis ha eddig bárki úgy gondolta, hogy a magyar igazságszolgáltatás túlzott politikai befolyás alatt működik, a mostani javaslat elfogadása után ebben egészen biztos is lehet majd.

Látják a problémát, de nem értik

Hogy valami jót is mondjunk: a tervezetnek számtalan erénye is akad, például okosan felméri azt a problémát, hogy a magyar bírósági rendszer egyenlőtlen leterheltségű. Vannak helyek, ahol éveket kell várni a tárgyalásokra, hiszen a sok ügyhöz nincs elég bíró, máshol meg a bírák nyugodtan pecázhatnak egész nap. Az új tervezet lehetővé tenné, hogy a bírókat ideiglenesen oda helyezhessék át, ahol nagyobb szükség van rájuk és sok a munka.

Több egyéb pozitívuma ellenére is a törvénytervezet összességében teljesen illeszkedik a Fidesztől az elmúlt másfél évben megszokott javaslatok sorába: a kormány megint jól látja az igazságszolgáltatással kapcsolatos problémákat, ám megoldásként ismételten nem tud mást javasolni, mint egy pofonegyszerű politikai megoldást, vagyis az adott területnek a politika alá rendelését. A Véleményvezér úgy gondolja, hogy ez esetben a javaslat következményei valóban beláthatatlanok: politikai kinevezésekkel ugyanis véglegesen felszámolódik a magyar igazságszolgáltatás eddig is sokszor kétségbe vont függetlensége.  

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!