A kormányfő valójában enged az IMF-nek, de közben látszólag mégis ellenáll azoknak a követeléseknek, melyek egyébként nem is léteznek. Amit tegnap láttunk, annak ennyi volt az értelme és nem több.

Igen kétségbe lehet esve a magyar kormány: a tegnapi fiktív IMF-követeléslista azt sugallja, hogy a gazdasági szabadságharc kifulladni látszik, és már csak a szómágia maradt a veszteségek leplezésére. És abból is a gyengébb fajta.

Ajánlott írásunk: Győzött Matolcsy György tudományos szocializmusa!

Megint megszorítások jönnek

A helyzet a kormány szempontjából rendkívül aggasztó: a jövő évi költségvetés olyan ingatag lábakon áll, hogy az még a Matolcsy-féle előrejelzéseken edződött kormányfő számára is elfogadhatatlan. Egyrészt a bevételi oldalon a jegybankra kivetett adó egészen biztosan el fog bukni: vagy az Alkotmánybíróságon, vagy Brüsszelen.

Másrészt a költségvetésbe beépített, a gazdasági növekedésre vonatkozó szokás szerint irreálisan optimista feltételezések már most tarthatatlanok. Hiszen az, hogy Németország a hét elején még tovább csökkentette saját növekedési előrejelzését, és az, hogy az egész eurózóna lassan, de biztosan ismét a recesszió felé tart, egyben azt is jelentik, hogy a magyar költségvetés bevételei sem fognak olyan ütemben javulni, mint azt a büdzsé tervezete feltételezi.

És akkor itt van még a munkahelyvédelmi akcióterv, mely további százmilliárdok előteremtését fogja igényelni.

Mindez együtt pedig csakis egy dolgot jelenthet: újabb megszorításokat. A 2010-ben a Medgyessy Péter-féle iskolát követő, és így költségvetési lazítást végrehajtó Orbán-kormány 2011-ben és 2012-ben is csak a nadrágszíjhúzás receptjét tudta előhúzni. És most úgy tűnik, 2013-ben sem lesz ez máshogy.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Ellenállni a nem létező követeléseknek

Egy ilyen helyzetben és körülbelül másfél évnyire a választásoktól a miniszterelnök rendkívüli módon ki van éhezve arra, hogy valami sikert is fel tudjon mutatni. Új munkahelyek, beruházások és a fizetések emelkedése híján maradnak a retorikai győzelmek. Sőt a helyzet most éppen olyannyira rossz, hogy valószínűleg az IMF-fel való teljes szakítást sem meri megkockáztatni a miniszterelnök. Természetesen megállapodni sem akar velük, ezért marad a húzd meg-ereszd meg, és közben a vágyakozás, hogy megtörténik a csoda, beindulnak az európai gazdaság motorjai és Magyarország a Valutaalap hitele nélkül is stabil tud maradni (vagy valami igazán unortodox, az országot még mélyebbre taszító akciót lehet megindítani). Ezt az állandó egyensúlyozást jól demonstrálja, ahogy a miniszterelnök szerdán még arról győzködte a nemzetközi sajtót, hogy hamarosan meglesz az IMF-megállapodás, tegnap pedig már vállalhatatlannak gondolta azt.

Ha viszont már az elmúlt két év kedvenc ellenségét sem lehet úgy istenigazából csépelni, akkor tényleg nincs más hátra, mint felépíteni egy képzeletbeli ellenséget. Ez a képzeletbeli ellenség volt a nem létező IMF-követeléseket tartalmazó lista. Ebben volt minden, amitől a magyar választópolgár infarktust kap – talán csak a sorkatonaság visszaállítása hiányzott. Ha úgy tetszik, ez egy már-már meseszerűen ideális ellenség, amelyet nagyon lehet utálni és borzasztó könnyű lesz legyőzni. Még azokkal a megszorításokkal is, melyeket a kormányfő hamarosan kénytelen lesz bejelenteni: a kormányfő valójában enged az IMF-nek, de közben látszólag mégis ellenáll azoknak a követeléseknek, melyek egyébként nem is léteznek.

Amit tegnap láttunk, annak ennyi volt az értelme és nem több.

Olvasd el ezt is: Orbánnak már csak a küzdés dicsősége maradt

Jobb is, hogy nem tárgyalnak

Azonban ez a tegnapi kommunikációs trükk olyan gyermeteg volt és főleg olyan gyengén sikerült végrehajtani, hogy alig fél napig húzta a magyar sajtóban. Hihetetlen, de igaznak tűnik: a kormányfő és csapata még mindig annyira nem ismeri az IMF-et, hogy ezt a listát „beetethetőnek" gondolták. Bizonyos szempontból jobb is, hogy még nem tárgyalnak az IMF-fel, mert ilyen ismeretekkel és felkészültséggel nem sok esélyük lenne értelmes engedményeket elérni.