Az arab tavasz országai kezelhetetlen demográfiai problémával állnak szemben: népességük többségét 25 év alattiak adják, akik nagy részének esélye sincs belátható időn belül munkához jutni. (Fotó: Reuters)
Megint forrong a Közel-Kelet: az arab tavasszal megindult folyamatok a korábbi brutális kiszámíthatóság helyett teljes kiszámíthatatlanságot hoztak a térségben, ez pedig állandóan magában hordozza egy hirtelen, sőt akár egy nagyobb konfliktus lehetőségét is. Ráadásul mindez Európa déli határainál történik, úgy, hogy az EU-nak se szándéka, se képessége, hogy befolyásolja ezeket az eseményeket.
Ajánlott írásunk: Győzött Matolcsy György tudományos szocializmusa!
Dühös fiatalok
Az arab tavasz országai szinte kezelhetetlen demográfiai problémával állnak szemben: népességük többségét 25 év alatti fiatalok adják, akik nagy részének viszont esélye sincs, hogy belátható időn belül munkához jusson. Így aztán viszonylag könnyen kaphatók mindenfajta radikális ötletekre.
Öt évvel ezelőtt ennek a fiatal arab tömegnek egy jó része az őket elnyomó rezsimekre, illetve a nyugati világra haragudott. Utóbbiakra nem kis részben azért, mert az állami propaganda az elmúlt évtizedekben folyamatosan az "arabok mint áldozatok" témát sulykolta. Az arab tavaszt követően azonban a diktátorok eltűntek, a mindennapi problémák viszont nem. Ebben a helyzetben pedig különösen szenvedélyesen lehet hinni abban, hogy bajaik valódi okozója a külföld, pontosabban elsősorban az Egyesült Államok és a Nyugat (meg persze Izrael).
Ebben a közegben pedig sokszor egy apró szikra is elég a robbanáshoz: ahogy az arab tavaszt egy szerencsétlen gyümölcsárus öngyilkossága indította el, úgy az amerikai követségek elleni demonstráció- és támadáshullámot egy amatőr rendező YouTube-ra feltöltött filmje provokálta ki.
Mindez semmi mást nem mutat, mint hogy óriási az elégedetlenség és egyelőre még csak a láthatáron sincs semmiféle megoldás.
Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.
Vérengzés Szíriában, háborús készülődés Izraelben
Mindeközben Szíriában még az arab tavasz következményeként megindult diktatúraellenes harcok folynak, ahol a Kadhafi és Mubarak példájától megrettenő Aszád-rezsim nem válogat az eszközökben és eszetlen kegyetlenséggel gyilkolja saját népét. A rezsimet Irán támogatja, a felkelőket pedig Törökország, illetve a nyíltan Irán-ellenes öbölbeli arab országok.
A hab a tortán pedig az, hogy Izrael miniszterelnöke állítólag nagyon közel áll ahhoz, hogy kiadja a parancsot egy Irán elleni megelőző csapás végrehajtására. Az ország hírszerzői elitje egységesen ellenzi ezt a lépést és állandó kiszivárogtatásokkal próbálja megakadályozni, hogy a tervből akció legyen. Ezekből a kiszivárogtatásokból az derül ki, hogy Netanjahu még az amerikai elnökválasztás előtt lépni szeretne.
Olvasd el ezt is: Orbánnak már csak a küzdés dicsősége maradt
Az egyik is elég lenne
A fenti három jelenség, az egykori arab tavasz országainak radikalizálódása, a szíriai felkelés, illetve az izraeli-iráni háború növekvő valószínűsége külön-külön is alkalmasak lennének arra, hogy az egész régiót felbolygassák, együtt azonban valódi földindulást is eredményezhetnek.
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.