Véleményvezér

Ha túl sok korrupt tisztviselőt buktatnak le, alááshatják a párt hitelét és hatalmát; ha túl keveset, az  elégedetlenség tovább fog terjedni. Kína új vezetőinek feladata nem egyszerű. (Fotó: Luong Thai Linh/AFP/Getty)

Egy héttel az amerikai elnökválasztás után a világ kettes számú hatalma, Kína is „választott". Miközben az ország számos gazdasági mutatója jobb, mint az Egyesült Államoké, az új kínai vezetőknek sokkal nehezebb dolguk lesz.

Ajánlott írásunk: Matolcsy úr, mondjon már le!

Permanens társadalmi válság

A Kínai Kommunista Pártot az elmúlt két évtizedben kialakult gyakorlat alapján egy tízévente választott főtitkár, egy hasonló terminusú miniszterelnök, illetve az ún. Politikai Bizottság vezeti. A mostani váltás jelentőségét jól mutatja, hogy az előző Politbüróból pusztán egyetlen politikus tartotta csak meg pozícióját, mindenki más újonnan került a testületbe. A változás személyi lehetőségei tehát adottak.

Lenne is mit változtatni. Az új vezető, Xi Jinping (Hszi Csin-ping) meglepően élesen fogalmazott, amikor országa helyzetét értékelte első főtitkári beszédében. Arról beszélt ugyanis, hogy joggal vetik azt a kommunista párt szemére, hogy eltávolodott az emberektől, és hogy tagjai körében jelentős probléma a korrupció, miközben kínaiak százezerei küzdenek a normális életvitelt érintő alapvető problémákkal. És a főtitkár még finoman fogalmazott.

Szemben ugyanis azzal, amit budapesti kormánykörökben szokás gondolni Kínáról, az ország permanens társadalmi válságban él. Miközben sok százmillió ember nyomorog és csak a lakosság töredéke jut hozzá bármilyen szinten értelmezhető egészségügyi ellátáshoz, a korrupció világcsúcs körüli szinteken jár és mindennapos az egyszerű emberek vagyonukból való kiforgatása. Ennek megfelelően állandósultak az erőszakos tömegmegmozdulások is – a Kínai Tudományos Akadémia legutóbbi hivatalos adatai több mint százezerre (!) teszik ezek évenkénti számát.

Ezért a kínai elit a lábával szavaz. A gazdag kínaiak szerte a világban útlevél- és lakcímvásárlási rohamban vannak, hogy fel legyenek készülve az esetleges kataklizmákra.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Mit kellene tenniük?

Az új vezetés előtt álló feladat meglehetősen egyértelmű. Fenn kell tartani a gazdaság növekedését, de közben csökkenteni kell a feleslegesen nagyra duzzasztott beruházási programok számát; ki kell terjeszteni a szocális és egészségügyi ellátást legalább a városlakók nagy részére, és mindeközben vissza kell szorítani a korrupciót a kontroll nélküli hatalommal rendelkező pártelit köreiben. Ellenkező esetben valamelyik erőszakos megmozdulás előbb-utóbb lángba boríthatja az ország egy jelentős részét.

A probléma csak az, hogy senki sem tudja, hogy hol is kellene kezdeni. Ha túl hamar szállnak ki a beruházási hullámból, akkor vészesen gyorsan lassulhat a gazdaság; ha túl későn, akkor kezelhetetlen méretű lesz a mostanra nyilvánvalóan létező ingatlanbuborék. Ha túl sokat költenek szociális és egészségügyi kiadásokra, akkor nem marad pénz semmi másra, ha túl keveset, akkor csak tovább nőnek a feszültségek. Ha túl sok korrupt tisztviselőt buktatnak le, akkor alááshatják a párt hitelét és ezzel hatalmát is; ha túl keveset, akkor a mostani elégedetlenség csak tovább fog terjedni.

Senki nem tudja, hogy miből mennyi kéne pontosan, és hogy mi az, amit a kínai társadalom még tolerál.

Olvasd el ezt is: Bajnai gyors öngólja

A feladat nehéz

Egy éven belül, a megyei szintű személycserék befejeződése után látnunk kell majd az új irányt. Azonban még az is lehet, hogy a feladat nehézsége, a kiút bizonytalansága és különösen a status quo tehetetlenségi ereje a paralízis irányába viszi a vezetők új hullámát – erre már az előző generáció utolsó éviben is több jel mutatott. Kína új vezetői tehát nincsenek irigylésre méltó helyzetben.