Ha a kormány a 10 milliós Magyarországon mindössze 10 ezer hallgató számára biztosítaná az államilag finanszírozott felsőoktatást egy évben, az a társadalom szétszakadása felé vezető irány. (Fotó: Index)

„Divided States of America" és hasonló címekkel jelentek meg elemzések tömkelegei az amerikai választásokat követően, melyek azonban az USA társadalmának szokásos politikai megosztottságán jóval túlmutattak. Adatokkal bizonyították, hogy az USA már régen nem a lehetőségek hazája. Ezek az elemzések, és különösen az oktatással kapcsolatos részeik rendkívül tanulságosak Magyarország számára is – különösen a minapi, a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatos hírek tükrében.

Ajánlott írásunk: Meddig húzhatja Semjén?

Elhibázott oktatáspolitika

Az Egyesült Államok mostanra valóban a világ egyik legmegosztottabb állama: a társadalom leggazdagabb és legszegényebb 10%-a közötti jövedelemkülönbség a nyugati világban messze itt a legmagasabb, sőt az USA több latin-amerikai és afrikai országot is maga mögé utasít. Persze sokszor mondják, nem a vagyoni különbségek számítanak, hanem a társadalmi mobilitás, vagyis hogy mennyire könnyen vagy nehezen lehet alulról felfelé jutni. Az igazi probléma azonban pont ebben van: ha napjainkban valaki az amerikai társadalom alsó 20%-ába született, kevesebb mint 30% esélye van rá, hogy valaha is elérje a középosztály szintjét. Eközben ha ugyanezzel a társadalom tetején születve próbálkozik, több mint 80%-os a siker esélye. Ezzel Amerika szintén a nyugati világ végén kullog.

A szóban forgó kutatások viszonylag egyértelműen megegyeznek abban, hogy ennek a brutális különbségnek az egyik első számú oka az USA elhibázott oktatáspolitikája volt, különösen a felsőoktatásban. Az amerikai egyetemi rendszer alapja, hogy egy rendkívül szűk ösztöndíjas réteg kivételével szinte mindenkinek fizetnie kell. Az átlagos éves tandíj mostanra meghaladja a 8 ezer dollárt, azonban egy jobb magánegyetemen ez már bőven 30 ezer dollár felett van. Bár különböző kedvezményes kölcsönök és némi ösztöndíj azért természetesen elérhető, mégis azt lehet látni, hogy aki nem egy tehetős családból jön, az aligha jut el jó egyetemre vagy egy életen keresztül nyögi oktatásának költségeit. Emblematikus példa az utóbbira, hogy az Egyesült Államok második fekete legfelsőbb bírája beiktatását követően tudta csak kifizetni az akkor már vagy 25 éve torlódó Harvard-tandíját és annak kamatait.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Miért fontos az oktatás?

A diploma megszerzése természetesen nem öncél: a kérdés éppen azért kulcsfontosságú, mert ez a társadalmi mobilitás egyik legfőbb eszköze. Ha a társadalom legalsóbb néhány százalékába is születik valaki, egy főiskolai diploma birtokában több mint 50% esélye lesz arra, hogy felemelkedjen legalább a középosztályba. Különösen igaz ez a mostani szolgáltatásalapú világban, ahol egy főiskolai vagy egyetemi diploma egyenesen a középosztálybeli lét alapkövetelményévé vált. Ezt bizonyítja többek között az az adat is, hogy az USA-ban a válság hatására több mint 10%-kal csökkent csak azoknak az állásoknak a száma, melyekhez nem kell legalább főiskolai diploma.

Sajnos tehát a fizetős oktatási rendszer éppen a diplomaszerzés által lehetővé tett előrejutási lehetőséget öli meg. A skandináv országokban, ahol az első egyetemi diploma univerzálisan ingyenes, egy gyereknek akkor is több mint 50% esélye lesz főiskolára járni, ha szülei még a középiskolát sem fejezték be. Ezzel szemben az USA-ban, ahol szinte kizárólag csak fizetős felsőoktatás van, ez az arány jóval kevesebb, mint 30%.

Olvasd el ezt is: Orbán így nyerne 2014-ben

10 ezer a 10 millióra

A felsőoktatás szerepe a társadalmi mobilizációban, abban, hogy mindenkinek lehetősége legyen rá, hogy legalább a középosztályba jusson, óriási. Ezért lenne nagyon érdemes az amerikai példán keresztül is elgondolkodni a Fidesz-kormány állítólagos tervén, mely a 10 milliós Magyarországon mindössze 10 ezer hallgató számára biztosítaná az államilag finanszírozott felsőoktatást egy évben. A magyar oktatáspolitikának tehát azt kellene felismernie, hogy ez pontosan az az irány, mely még az amúgy a lehetőségek hazájának tekintett USA társadalmát is szétszakította.