A holokauszttagadást tiltó törvény nem csökkenti az antiszemitizmust Magyarországon. Már az is egy kisebb csoda lenne, ha a következő években bárkit is el tudnának ítélni e passzus alapján.
Elfogadta az országgyűlés a holokauszttagadás büntető törvénykönyvbe foglalását. Ha a köztársasági elnök nem dobja vissza és az Alkotmánybíróságnak sincsenek alkotmányjogi aggályai, Magyarország is csatlakozik azon európai országokhoz, ahol a holokauszt tagadása nemcsak nem kívánatos, hanem bűncselekmény. Annak ellenére, hogy a törvény céljaival minden politikai párt egyetértett, a törvénnyel már nem. A pártok nem szavaztak egységesen, és a törvény fogadtatása is hasonlóképpen vegyes.
Sérül a szólásszabadság?
Nem a legnagyobb, de a legtöbbet hangoztatott probléma a törvénnyel kapcsolatban a szólásszabadság korlátozása. A szabadságjogokért harcolók a szólásszabadság bármilyen állami korlátozását cenzúraként élik meg, és legtöbbször ezt kifogásolják a holokauszttagadás törvényi tiltásában is.
A véleménynyilvánítási szabadság ilyen marginális korlátozása azonban nem jelent valós veszélyt az alapjog érvényesülésére. Ha jobban belegondolunk, ez a törvény nem jelent nagyobb korlátozást annál, minthogy nem lehet például horror- vagy pornófilmeket vetíteni egy kereskedelmi tévében délelőttönként.
A törvénnyel komoly problémák vannak, de a szólásszabadság sérülése nincs köztük.
Tiltásspirál
Az első probléma, hogy ezzel kezdetét veheti Magyarországon is a történelemírás büntető törvénykönyvbe foglalása. Amit a szocialista kormány elkezdett a holokauszttagadás tiltásával, azt az új kormány könnyen folytathatja a kommunizmus bűneinek tagadásával. Egy harmadik kormány pedig majd a saját liebling témáját pönalizálja.
Hogy ez hová vezethet? Oda, ami Franciaországban is van, ahol már a ruandai vérengzés tagadása is bűncselekmény lett. A tiltásspirálnak sosincs vége.
A pirossal jelölt országokban törvény tiltja a holokauszt tagadását. Spanyolországban 2007-ig létezett ilyen törvény.A másik probléma az áldozatok közötti versengés. Az elmúlt évszázadok tobzódtak a különféle népirtásokban. Ha a holokauszttagadást bűncselekménnyé emeljük, jogosan merülhet fel más áldozatok vagy leszármazottaik fejében, hogy az ő sérelmeik megkérdőjelezését is nyilvánítsa az Országgyűlés bűncselekménnyé (legyen szó svábokról, felvidéki magyarokról, cigányokról stb).
Ennek a versengésnek sem lehet soha vége, hiszen egyetlen áldozati kör sem sérthető meg azzal, hogy pont az ő szenvedéseiket nem emeljük törvényi erőre.
Ki a sértett?
A harmadik probléma a most meghozott törvénnyel egészen egyszerűen az, hogy az ilyen témák nem a Btk-ba valók.
Hagyományosan azokat a társadalomra veszélyes cselekményeket szokás bűncselekménnyé emelni, melyek valaki(ke)t közvetlenül sértenek. Legyen az lopás, csalás vagy testi sértés: a sértett és a sérelem nagyon egyértelmű. Korunk azonban megjelentette azokat a bűncselekményeket, ahol sem a sértetti kör, sem pedig a közvetlen sérelem nem állapítható meg egyértelműen. Ilyen az önkényuralmi jelképek tilalma, de ilyen a holokauszttagadás is.
Gondoljunk csak bele! Hogyan tud majd a bíró dönteni egy olyan esetben, amikor valaki azzal áll elő, hogy tudományos kutatásai alapján nem hat, hanem csak félmillió zsidó halhatott meg a haláltáborokban? Sérti ez a holokauszt áldozatának méltóságát, jelentéktelen színben tünteti fel a holokausztot? Ezeket a kérdéseket a bíróságnak nagyon nehéz lesz eldöntenie sértett és közvetlen sérelem nélkül.
.jpg)
Minimális és maximális büntetési tételek a holokauszttagadást tiltó országokban. (Forrás: Miért hatástalan?
Elég életszerűtlen, hogy Magyarországon valaki kiáll a televízióban, és elkezd nyíltan uszítani a zsidóság ellen, vagy nyíltan elkezdi kétségbe vonni a holokauszt tényét. (Ne felejtsük el, hogy az uszítás most is büntetendő!)
A magyar antiszemtizimus nem ilyen. A magyar antiszemitizmus tipikusan egy kódolt nyelven fogalmazódik meg, amit bár mindenki ért, de az közvetlenül és nyíltan nem mond ki semmit. A kódolt nyelvet, az összekacsintást viszont nem lehet büntetőjogilag megfogni, mint ahogy az önkényuralmi jelképek tiltása ellenére is sokszáz fiatal jár Che Guevara képmásával a mellén. Che sapkáján pedig közben egy hatalmas vörös csillag díszeleg.
web surveys
Az ezekhez hasonló jogszabályok nem tudnak beilleszkedni a büntetőjogi intézményrendszerbe, az ügyészségek és a bíróságok nem tudják megfelelően kezelni a helyzeteket. Így aztán az ilyen törvények sorsa a hatástalanság.
Ha ez a törvény hatályba lép, valószínűleg újabb áldozatok fognak megjelenni hasonló igényekkel, és esetleg a politika is aktívabban használja majd a Btk-t arra, amire az nem való: a történelmi igazságtételre.
Egy biztos: az új törvény nem csökkenti az antiszemitizmust Magyarországon. Már az is egy kisebb csoda lenne, ha a következő években bárkit is el tudnának ítélni e passzus alapján. Ez a törvény csak arra jó, hogy politikusok antifasisztaként tetszeleghessenek. A holokauszt áldozatait felhasználva.
Fejlemény: 2010. március 10-én Sólyom László köztársasági elnök aláírta a holokauszttagadást büntető Btk-módosítást.
Írások a témában:Büntethető a holokauszttagadás (Index)Volt holokauszt. Most jó? (Mandiner)Büntethető a holokauszttagadás (Index)Börtönnel a szavak ellen (Index)Holokauszttagadás (Wikipédia)
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.