Az amerikaiak több mint fele már az elfogadás pillanatában élesen ellenzi a törvénycsomagot. A reformdiktatúra pedig egyetlen demokratikus országban sem fenntartható. Sem Amerikában, sem Magyarországon.
Amerikában mindenki arról beszél, hogy Barack Obama történelmet írt. Az amerikai képviselőház megszavazta az elnök egészségügyi reformját és most már csak a szenátus - minden valószínűség szerint biztosítható - többsége kell ahhoz, hogy a reform hivatalosan is törvényi erőre emelkedjen. Az Egyesült Államokban a társadalombiztosítás 30-as években történt bevezetése óta nem került sor az állami szolgáltatások olyan nagyságrendű kibővítésére, mint amit ez a törvénycsomag előirányoz.
Mi is van a csomagban?
Obama a reform kapcsán eredetileg két célt tűzött ki. Az első cél, hogy az egészségügyi ellátásra jogosultak köre terjedjen ki Amerika minden lakosára. A második, hogy az egészségügy költségei csökkenjenek.
Előbbi cél elérése a Demokrata Párt sok évtizedes vágya. Amerikában a mai napig körülbelül 45-50 millió embert nem fed le az egészségbiztosítási rendszer, amit az amerikai baloldal (ott liberálisoknak hívják őket) mindig is elfogadhatatlannak tekintett és elvi alapon támadott.
Ábra: Az összes, egészségügyre fordított kiadás alakulása 2007-ig a GDP arányában. Forrás: OECD Health Data 2009/Wiki
A második célt pedig az tette indokolttá, hogy az amerikai rendszer elképesztően drága. Az USA 2009-ben ugyanis már a GDP-jének 17,5%-át költötte egészségügyi kiadásokra. Összehasonlításul: őket Svájc követi a vonatkozó „világranglistán”, de még utóbbiak is mindössze GDP-jük 12%-át fordították hasonló célra.
Mi a baj a reformmal?
A fő probléma, hogy az Obama által kitűzött két cél, a biztosítottak körének kiterjesztése és a költségcsökkentés szöges ellentétben áll egymással. Ezt a problémát természetesen a jelenlegi reformtervezet kidolgozói nem tudták megoldani.
A szóban forgó változtatások („Obamacare”) végül körülbelül 32 millió emberrel növelnék a biztosítottak számát. Ez a vonatkozó becslések szerint az elkövetkezendő 10 évben 1000 milliárd dolláros kiadásnövekedést fog eredményezni.
Mindeközben az egyébként is rendkívül magas amerikai költségvetési hiány nem növekedhet – ami pedig azt jelenti, hogy mindennek az árát az adófizetők fogják állni. Magyarul azok, akiknek már úgyis van biztosítása.
Az Obamacare lényege, hogy az egészségügyi biztosítással már rendelkezők finanszírozzák az egészségügyi ellátás teljeskörűvé tételét.
Pürrhoszi győzelem?
Obama végül megnyerte azt a csatát, amit sokan már elveszettnek hittek. Átverte a változtatási javaslatait – de egyáltalán nem biztos, hogy egy ilyen győzelemre bárki is vágyna.
Az amerikaiak több mint fele már az elfogadás pillanatában élesen ellenzi a törvénycsomagot, melyet csupán a lakosság 35-40%-a támogat. Amikor pedig a vonatkozó adóemelések életbe lépnek, minden bizonnyal még többen elfordulnak majd a programtól.
Könnyen lehet, hogy miközben a reformmal Obama még inkább bebiztosított 15 százaléknyi, egyébként is demokrata szavazót, a kulcsfontosságú középrétegek tartósan elfordulnak tőle és pártjától is. Ez a reform ugyanis kb. 85 százaléknyi rövid- és közép-távú vesztest kreál.
A populáris meggyőződésekkel szembemenő reformdiktatúra egyetlen demokratikus országban sem fenntartható. Sem Amerikában, sem Magyarországon.
Írások a témában:USA: útban a szocializmus felé? (Mandiner)219 to 212 (Tha Atlantic)A battle won, but the victory? (George F. Will/WSJ)Obama shows a president can be both strong and wrong (Michael Gerson/WSJ)Health Reform's Widespread Impact (Forbes)Waterloo (David Frum/FrumForum)Why We Reform (Paul Krugman/NYT)Szociális Amerika - útkereső Európa (Konzervatórium)
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.