Egy új alkotmány kifejezésre juttatná, hogy az ország végleg maga mögött hagyja az 1949-ben elindult korszakot. Ehhez azonban társadalmi támogatottság - népszavazás kell!

A Fidesz új alkotmányt akar írni. Szükség van-e erre? Jogi szempontból biztosan nincs. Szimbolikus értelme viszont lenne egy új alaptörvénynek - ám ehhez társadalmi támogatottság is kell.

A múlt

A magyar államnak 950 évig nem volt írott alkotmánya. Voltak alkotmányosnak nevezhető alaptörvények, de soha senki nem szedte ezeket egyetlen törvénybe, “alkotmányba”. Mégis valahogy eléltek eleink, az állam pedig működött alkotmány nélkül is. Az első írott alkotmányt a kommunista diktatúra adta (értsd: oktrojálta) Magyarországnak: ez volt 1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról.

Az 1949-es Alkotmány preambuluma.

A magyar rendszerváltozás felemásságát mi sem mutatja jobban: bár a ’49-es alkotmányból mára majdnem csak annyi maradt meg, miszerint Magyarország fővárosa Budapest, a mai napig ez a törvény hazánk alkotmánya. A rendszerváltozás egy fontos alappillére volt ugyanis, hogy az új rendszer a régi “megreformálásával” jön létre: ezért nem is születik új alkotmány, csak a korábbi módosítása.

Szükség van-e új alkotmányra?

1949-es eredete ellenére a mostani törvény tökéletesen megfelel azoknak az elvárásoknak, melyek az ország jogállami működéséhez a 2010-es években szükségesek. Természetesen lehetne rajta mit módosítani, változtatni: ám ehhez elég volna pár alkotmánymódosítás. Jogi szempontból tehát nem indokolt egy teljesen új alkotmány.

Emellett az alkotmányok jelentőségét sem szabad túlértékelni. Nem attól lesz ugyanis az ország valódi jogállam, mert van írott alkotmánya (lásd a ’49-es alkotmány példáját vagy az Egyesült Királyságot, ahol a mai napig sincs). És nem azért nem élnek majd vissza jogaikkal a rendőrök, katonák, titkosszolgák, vagy valósul meg a hatalmi ágak valós elválasztása, mert ezek deklarálva vannak egy alaptörvényben.

Ezek ugyanis mind-mind gyakorlati kérdések. A lényeg az, hogy a törvénybe fektetett elvek, jogok és kötelezettségek a valóságban végre vannak-e hajtva. Törvénybe foglalni bármit ugyanis nem elég: nem véletlenül hívták a 19. század romantikus hevületében született alaptörvényeket "papíralkotmányoknak".

Ha nincs rá szükség, miért kell mégis?

A Fidesz mégis új alkotmányt akar.

Egy új alkotmánynak ugyanis szimbolikus jelentősége is van. Egy új alkotmány kifejezésre juttatná, hogy az ország végleg maga mögött hagyja az 1949-ben elindult korszakot. Nem vállal történelmi folytonosságot sem a Rákosi-, sem a Kádár-korszakkal, egyúttal lezártnak tekinti a rendszerváltozást is. A rendszerváltozáskor a cezúravonás ugyanis politikai okokból elmaradt, amit nyilvánvalóan Horn Gyula sem akart meglépni kétharmados parlamenti többségével.

A Fidesz most viszont megteheti ezt. Ám ez egy nagyon komoly döntés. Az új alkotmánynak akkor van csak igazán értelme, ha az valódi társadalmi támogatottsággal bír. Ehhez pedig népszavazás kell!

Egy új alkotmány valóban új fejezetet nyithat az ország történelmében – ám ez csak az emberekkel együtt lehetséges. Ha ők is így akarják. Szimbolikus értelme így lehet csak egy új alkotmánynak, különben az is csupán egy papírdarab lesz.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!