19990 forintos termék ellopásáért (szabálysértés) könnyen a hűvösre lehet kerülni, ám 20100-asért (vétség) már nem. A büntetőjoghoz is hozzá kell nyúlni, mert közel sem olyan szigorú, mint a módosított szabálysértési jog.

Nagy vihart kavart, hogy három 15 éves lány sitten találta magát, miután bizsulopáson kapták őket. Sokan üdvözölték az új, július 22-én elfogadott szigorúbb szabálysértési módosítások alkalmazását, mások viszont kegyetlen, sőt nemzetközi jogba ütköző tettnek vélik a rendőri intézkedést.

Ajánlott írásunk: Miért ne jelentsük fel a rendőrt, ha megerőszakol?

Miért jó a szigorúbb szabályozás?

Ahogy korábban is írtuk, a büntetőjogászok felháborodásán nincs mit csodálkozni. A magyar büntetőjogot alapvetően még mindig a vulgármarxista és a '60-as évek nyugat-európai baloldali eszméi tartják foglyul. A recept egyszerű: a bűnöző a társadalom áldozata, így a büntetést alapvetően segítő-nevelő szándékú eszközként kellene felfogni. Minden szigorú büntetés retrográd, értelmetlen.

A probléma csak az, hogy ez a gondolkodás sehol nem eredményezett alacsonyabb bűnözési statisztikákat. Nem is beszélve arról, hogy a társadalom többségét elidegenítette az igazságszolgáltatástól. Ez a gondolkodás egyszerűen elfelejtette, hogy a büntetőjognak elsősorban nem az elkövető személyiségfejlődéséről, hanem a társadalom igazságérzetéről kell szólnia.

Mi a baj a piti bűnügyekkel?

A Véleményvezér üdvözli a szabálysértések büntetésének szigorítását. Látni kell ugyanis, hogy bár a szabálysértések legtöbbször „piti bűncselekmények”, pont ezek a zsebtolvajlások, garázdaságok vagy bolti lopások keserítik meg az emberek mindennapi életét. A vonatkozó bűnözési statisztikák pedig e téren csalnak, hiszen a sértettek a legtöbb esetben be sem jelentik az ilyen ügyeket. Hiszen tudják: ha a rendőrség meg is találja az elkövetőt, az úgysem kapna szinte semmilyen büntetést.

És ne legyenek illúzióink: aki foglalkozott már ilyen ügyekkel, az jól tudja, hogy az elkövetők is tisztában vannak ezzel, és gyakran vissza is élnek vele. A nemrég bevezetett szigorúbb jogszabályok pont ennek vethetnek véget. Biztosak lehetünk abban, hogy mindenki jobban meggondolja majd, hogy például bolti lopásra adja-e a fejét.

A törvény egyebek mellett 30-ról 50 ezer forintra növelte az önkormányzat által kiszabható pénzbírság összegét, és lehetővé teszi a fiatalkorúak – eddig tiltott – elzárását is szabálysértés miatt. Szabálysértés esetében a fiatalkorúakat egytől harminc napig terjedő időtartamra lehet elzárni és el kell különíteni a felnőttektől; ha több elzárással is sújtható szabálysértés miatt vonják felelősségre, akkor ez negyvenöt nap is lehet.

A törvény szerint aki húszezer forintot meg nem haladó értékű lopást, sikkasztást, orgazdaságot vagy ekkora összeget meg nem haladó visszaélést, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést követ el, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ugyanez lehet a büntetés a nem gépi meghajtású járművek – például kerékpár – ellopásáért. Szinten ezek a büntetetési tételek érvényesek a rongálásnál (…).

A törvény tágítja a szabálysértéssel kapcsolatos őrizetbe vétel lehetőségét, illetve a tettenérés fogalmát.

"A rendőrség elzárással is sújtható szabálysértés esetén - ha tettenérésre kerül sor – az eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. A tettenérésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja" – áll a jogszabályban.

Forrás: jogiforum.hu
 

De mi legyen a fiatalkorúakkal?

A mostani módosítás egy kényes területe a fiatalkorú elkövetőkkel szembeni őrizetbe vétel és elzárás. Talán ez a szigor durvának tűnik, de látni kell, hogy a bíróságok eddig tehetetlenek voltak a fiatalkorú szabálysértőkkel szemben: mivel elzárás nem volt, pénzbüntetést pedig saját jövedelem híján általában nem lehetett kiszabni, így büntetésként csak a megrovás maradt. Az pedig tudjuk, hogy mennyit ér. Tökéletes példája volt ennek az a 17 éves miskolci prostituált, aki néhány hónap alatt több, mint száz eljáráson volt túl, és mindig mosolyogva hagyhatta el a tárgyalótermet a megrovás hallatán.

Az elzárás pont ilyen esetekben érhet el eredményt: például a fiatalkorú prostituáltaknál, ahol az ilyen intézkedés „humán erőforrást von ki a piacról”, vagyis nemcsak valós következménye lesz egy ilyen tettnek, de talán a kitartónak sem fogja megérni fiatalkorúakat futtatni.

Ennyi nem elég!

Hogy a most nagy felháborodást kiváltó esetben a három tinédzserlány megérdemelte-e az azonnali őrizetbe vételt, kérdéses. De nem a jogszabály, legfeljebb annak alkalmazása vitatható: a rendőrség ugyanis akár el is engedhette volna őket! Annyit azonban biztosan elértek ezzel, hogy a „csajok” többet egészen biztosan nem fognak így „hülyéskedni”.

Az eset mégis nagyon jól rávilágít arra, hogy mi is az igazi baj a szabálysértési jog szigorításával. A szabálysértés értékhatára lopás esetén 20 ezer forint. Gondoljunk csak bele: ha valakit egy 19990 forintos termék ellopásán tetten érnek, az láthatóan könnyen a hűvösön találhatja magát. Ám 20100 forintnál már vétségről beszélünk, aminél szinte biztos, hogy nem rendelnek el őrizetbe vételt!

Mivel a jelenlegi büntetőjog közel sem olyan szigorú, mint a mostani szabálysértési jog, ez legalább olyan igazságtalanná teszi a rendszert, mintha a bűnözőt futni hagynák. A szabálysértés szigorítását üdvözöljük, de az nem elégséges: a büntetőjoghoz is hozzá kell nyúlni!

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!