Miért is fizessük be az adót? Úgyis ellopják! Csak akkor várható el jogkövető magatartás az állampolgároktól, ha látják, létezik a jogállam és a jogegyenlőség: ha a fejesek sem ússzák meg.

Hunvald György és az erzsébetvárosi ingatlanok, Hagyó Miklós és a fővárosi cégek, most pedig Szilvásy György és az UD Zrt. – úgy tűnik, lassan vége annak a húsz évnek, amikor a politikai vezetők, különösen az elsővonalbeli politikusok érinthetetlenek voltak.

Aki azt hiszi, hogy itt csupán hétköznapi bűntényekkel kapcsolatos vádakról van szó, nagyon téved. Valójában az egész demokratikus államberendezkedés legitimitása a tét. Ha soha nincsenek felelősök, ha nincs jogi következménye az egész országot és a politikai rendszert átszövő korrupciónak és a hatalommal való visszaélés mindennapossá válásának, az ugyanis alapjaiban ássa alá a demokratikus rendszerbe vetett hitet.

Kapcsolódó írásaink: Cusi nem tudta elintézni
                                    Le a mentelmi joggal!

Miért baj, ha a fejesek mindig megússzák?

Az elmúlt két évtized égbekiáltó disznóságainak túlnyomó többségében a szereplők nem hogy börtönbe, hanem még bíróság elé sem kerültek. Ez pedig teljes joggal ingatja meg az állampolgároknak a jogrendbe vetett hitét, aminek következtében maguk is egyre kevésbé lesznek jogkövetőek. Bizony nagyon is erős az az érv, hogy miért is fizesse be valaki az adóját, hogyha a különböző kormányzati pénzosztó tevékenységeknek köszönhetően úgyis csak egy-két sötét alak zsebét fogják ezzel dagasztani.

Magyarországon akkor várható el a jogkövető magatartás az állampolgároktól, ha meggyőződhetnek róla, hogy a jogállam és a jogegyenlőség egyáltalán létezik, és úgymond a fejesek sem ússzák meg mindig. Nem arról van szó, hogy a bűntelen politikai elit elérhető cél volna. De az tarthatatlan, hogy egy bizonyos érintettségi kör fölött szinte soha senkinek nem kell félnie, mindig mindenki ártatlan.

Szilvásy György mutatta be az NBH vezetőinek azt a hackert, aki aztán a nemzetbiztonságiak pénzén rengeteg állami szerverről szerzett jogosulatlan információkat. Később aztán az általa elkövetett számítógépes betörések alapozták meg az UD Zrt. elleni vádakat.

A nemzetbiztonsági bizottság ellenőrzési albizottságának fideszes elnöke szerint a testület keddi meghallgatásán megerősödött a gyanú, hogy a Gyurcsány-kormány idején Szilvásy György pártpolitikai célokra használta a titkosszolgálatot.

(...) Szilvásy György hazugságnak, manipulációnak és ferdítésnek nevezte Demeter Ervin nyilatkozatának több elemét.

Hackert küldött Szilvásy a titkosszolgálatra (Index)

A demokratikus államberendezkedés fenntartásában érdekelt politikai pártoknak ezért elemi érdekük, hogy a jogállami deficitet orvosolják.

Hogyan sikerül megúszniuk?

Bár a bíráskodás elméletileg egy független hatalmi ág, nagyon jól tudjuk, hogy a gyakorlatban ez nem egészen így van. Kényesebb, politikai és gazdasági vezetőket érintő ügyek esetében igen sokat számít, hogy egy kormány hajlandó-e megadni a rendőrségnek és a bíróságnak a mozgásteret és támogatást. A végrehajtó hatalom és a bírói hatalom közti kapcsolat azonban sokkal összetettebb és bonyolultabb, mintsem hogy minden esetben egyszerű telefonhívásokban manifesztálódna. Amint azt Mong Attila és Vajda Éva Az ártatlanok kora c. könyvükben kiválóan illusztrálták, sokkal inkább egyfajta állandó igazodási reflexről van szó.

Továbbá kulcsfontosságú annak a megértése, hogy miután az ügyészség "sikerrátája" Magyarországon elképesztően magas, és az ügyészek jelentős mértékben a rendőrség munkájára támaszkodnak, ezért végső soron mindennek a kulcsa a közvetlenül a kormány alá rendelt, belügyminiszter által irányított rendőrség.

Egy kormány tehát igenis sokat tehet a hatalommal való visszaélések feltárásáért, hogy aztán a bíróság megalapozott ítéleteket hozhasson.

Mikor kerülhetnek rács mögé?

Ha egy kormány elhatározza, hogy bizonyos sötét ügyeknek, korrupciónak vagy hatalommal való visszaélésnek, a titkosszolgálatok politikai célú felhasználásának végre "szabad" utánajárni, akkor a nyomozás jó eséllyel sikeres lehet. Megfordítva: amennyiben a rendőrség fel kíván deríteni egy ügyet, és a nyomozás közben nem azt érzi, hogy folyamatosan fogy el körülötte a levegő, lényegesen nagyobb lesz a siker esélye, mint az elmúlt húsz évben valaha.

Természetesen lehetséges, hogy Hagyó Miklós, Hunvald György vagy éppen Szilvásy György a sajtóban megjelent ügyekben ártatlan, mint a ma született bárány. Lehetséges, hogy a bíróság ezt ki is fogja mondani. De azt is látni kell, hogy ha bármelyik esetben felmentő vagy nagyon enyhe ítélet születne, a közvélemény minden bizonnyal ismét csak a politikai osztály összekacsintását és a demokratikus rendszer hiányosságát látná benne.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!