A Fideszt burkoltan rasszizmussal vádolók zavartan hallgatnak, jobboldali hangadók köpni-nyelni nem tudnak, a Jobbik pedig Fidesz-Lungodrom kormányt emleget.

Az utóbbi években megszokhattuk, hogy a cigánysággal kapcsolatos bármilyen esemény vagy megszólalás azonnal óriási médiafigyelmet kap és közéleti slágertéma lesz. Az elmúlt hetek eseményei azonban teljesen nyilvánvalóvá tették, hogy ez így, ebben a formában nem igaz.

Mikor érdekesek a cigányok?

A közmédia a múlt héten kisebbségi és személyiségi jogokra, valamint gyűlöletkeltésre hivatkozva megtagadta a Jobbik reklámjának sugárzását. Reklámjában a Jobbik az "élősködés" felszámolását ígéri, félreérthetetlenül utalva a cigányokra is, sőt még a cigánybűnözés szó is elhangzik. A kampányfilm végén pedig az a poén, hogy Vona Gábor agyoncsap egy élősködő szúnyogot. A párt cenzúrát emlegetett és az OVB-nél tiltakozott, mely nekik adott igazat, a Magyar Televízió és Rádió azonban nem fogadta el a döntést, és a Legfelsőbb Bírósághoz fordult.

Számunkra most nem az eset konkrét jogi megítélése az érdekes. Hanem elsősorban az, hogy az erős kormánypárti befolyás alá került közmédiában elképzelhetetlen, hogy egy olyan kényes döntést, mint egy ellenzéki párt politikai hirdetésének letiltása, ne a Fidesz legalábbis hallgatólagos beleegyezésével hozzanak meg.

De legalább ennyire érdekes, hogy miközben egy ilyen reklám az elmúlt években bármikor tematizálta volna a közbeszédet – különösen egy választási kampány finisében! –, az ügy most valahogy senkit sem érdekel.

Mégpedig azért, mert sem a Fideszen, sem a baloldalon nem lehet vele „ütni”. Sem azok a jogvédők nem tudnak mit kezdeni az esettel, akik még a szabálysértési törvény szigorításában is burkolt cigányellenességet látnak, sem azok a keményvonalasabb jobboldali publicisták, akik a Fidesz-kormánytól a probléma jobbikos megközelítését várnák el. A cigányok csak akkor érdekesek, ha ki lehet játszani a velük kapcsolatos problémákat egy másik párt ellen. (Borítékolható, hogy amennyiben nem történik meg a letiltás, már tele lenne a nemzetközi sajtó a fasizálódó Magyarországról szóló cikkekkel...)

Mikor nem érdekesek a cigányok?

Nem ez az első eset, hogy az utóbbi hetekben a magyar közélet és sajtó nem foglalkozik a cigánysággal kapcsolatos nagyon fontosnak tűnő eseményekkel és megszólalásokkal. Szinte csak egy kivétellel ugyanez a némaság volt a reakció Orbán Viktor Vona Gábornak adott parlamenti válaszára, melyben a miniszterelnök visszautasította a cigánybűnözés szó használatát, és a cigányok emberi méltóságáról beszélt. Pedig ezt a beszédet a Jobbik azóta is hangszórókkal bömbölteti standjain, azt sulykolva, hogy Orbán Viktor a „cigánybűnözők” pártjára állt. (Szegedi Csanád egyenesen Fidesz-Lungodrom kormányról beszél.)

"...említette a cigánybűnözés kifejezést is. Sajnálom, hogy a magyar parlamentnek kell ebben a kérdésben néhány perc erejéig gondolkodnia, mert önmagában, hogy erre szükség van, már számomra nemkívánatos. Én szeretném az önök számára - most a Jobbikhoz beszélek kifejezetten - megismételni vagy kifejteni a magunk álláspontját. Mi nem támogatjuk azt a politikát és azt a gondolkodásmódot, amely eltagadja a valóságot. Ebből Európában épp elég nagy baj volt, meg lesz is még; baj volt az elmúlt néhány évben, és lesz is még. (...) Ugyanakkor, amikor megnevezünk valamit, tudnunk kell, hogy embereket nevezünk meg. Ezért a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni. Ezért én azt elfogadom, hogy a bűnözők között bizonyos vonásokkal rendelkező emberek nagyobb számban vannak, mint mások, de minden olyan megnevezés ellen tiltakozni fogok, amelyből az következne, hogy azért, mert az ember valaminek születik, potenciális bűnözővé is vált. Ezt nem fogadhatjuk el. Ezért a kormány a világos, egyenes valóságbeszéd talaján áll, és közben a tisztelet kultúrájának szellemében teszi mindezt, és egyetlenegy polgártársunkat - legyen akármilyen származású, legyen akármilyen az életútja, legyen akármilyen a szociális helyzete - mi soha nem akarunk abba a helyzetbe hozni, hogy mikor megnevezzük, méltánytalanságot kövessünk el vele szemben, és belegyalogoljunk a méltóságába. Mert azt a modern világban már senki sem követeli, de nem is lehet elérni, hogy az emberek egyenlővé váljanak az anyagi helyzetüket, észbéli képességeiket, iskolázottságaikat tekintve. Ezzel nem lehet fellépni. De egy szempontból - és ezt egy kereszténydemokrata közösség mindig vallani fogja - mindannyian egyenlők vagyunk: az emberi méltóság szempontjából. Nagyon sok ember van, aki már csak ebből a szempontból egyenlő, és ezt nem lehet tőle elvitatni, nem lehet tőle elvenni..."

Orbán Viktor válasza Vona Gábornak

Szintén a múlt hét történése, hogy Tarlós István bejelentette, megválasztása esetén romaügyi főmegbízottnak nevezni ki Makai Istvánt, a Fővárosi Cigány Önkormányzat és a Roma Polgári Tömörülés elnökét, aki korábban a szervezetek főpolgármester-jelölt aspiránsa is volt. Makai ezáltal megvalósíthatná a budapesti cigányok felzárkóztatására kidolgozott programját, amit Tarlós is támogat. Az egyébként unalmas kampánynak hiába volt ez is egy jelentősebb eseménye – hiszen Tarlós egy másik korábbi jelölt-jelölttel szövetkezett –, mégis teljesen elsikkadt.

De ugyanez volt a helyzet a nemzetközi jelentőségű cigánypolitikai ügyekkel is. Például, hogy pár hete az Európai Parlament egyetlen cigány származású képviselője, a fideszes Járóka Lívia volt a Néppárt vezérszónoka a franciaországi cigányok ügyében, vagy hogy Orbán Viktor bejelentette, a magyar uniós elnökség idején egy átfogó európai romastratégiát fognak alkotni.

Akkor most a Fidesz nem is rasszista?

Ezek az esetek ismét megmutatták, hogy a „cigánykérdés” csak akkor válhat politikai slágertémává, ha a politikai pártok és az elkötelezett sajtó azt be tudják illeszteni saját megszokott világképükbe. A Fidesz jelentősnek tűnő cigánypolitikai lépéseit pontosan ezért övezi most szinte teljes némaság. Láthatóan sem ellenfelei, sem támogatóinak egy része nem tud mit kezdeni velük. Hiszen az a megszokott „leosztás”, hogy a cigányság méltóságáról és integrációjáról beszélni és azért tenni: valami nagyon baloldali és liberális dolog. Pedig dehogy.

A Fideszt mindig is nyíltan vagy burkoltan rasszizmussal vádolók most magától értetődően nem tudnak mást tenni, mint hallgatni. Azok a jobboldali hangadók pedig, akik máig abban a hiszemben élnek, hogy a baloldali kormányok „túlszerették” a cigányságot, és egyedül vasszigorra és keménységre van most szükség, szintén köpni-nyelni nem tudnak.

Ez a hallgatás pedig nagyon sokat elárul a magyar közéletről és arról, hogy miért nem sikerült máig megoldani a cigányság problémáit.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!