Bokros Lajos és barátainak levele az egyik legkomolyabb érv a Fidesz mellett. Megszólalásuk csak arra jó, hogy hiteltelenítse a jelenlegi kormány közgazdasági ámokfutása elleni tiltakozásokat. (Fotó: mdf.hu)

Tegnap Bokros Lajos és hét másik közgazdász, akik szerényen csak úgy mutatkoznak be, hogy ők bizony részt vettek „az elmúlt évtizedek eredményes reformjainak kidolgozásában és megvalósításában”, közös nyilatkozatot adtak ki, melyben a magánnyugdíjpénztárakban maradásra buzdítanak.

Számos érvet fel lehet hozni amellett, hogy valaki miért maradjon "manyup"-tag, és amellett is, hogy általánosságban is óriási problémák vannak a Fidesz-kormány gazdaságpolitikájával. Bokros és barátainak levele azonban éppen az egyik legkomolyabb érv – a Fidesz mellett.

Ki ez a nyolc ember?

A nyolc név: Bauer Tamás, Békesi László, Bokros Lajos, Csillag István, Mihályi Péter, Petschnig Mária Zita, Simonovits András és Soós Károly Attila. Ez a lista gyakorlatilag az elmúlt tizenöt év rövid közgazdasági ki-kicsodája, és önjellemzésüknek az a része, miszerint ők részt vettek az elmúlt évtizedek „reformjainak” kidolgozásában és megvalósításában, nagyon is igaz. Ugyanis az Orbán-kormányok időszakán kívül tényleg ezek az emberek formálták meghatározó módon a mindenkori magyar kormány közgazdasági elképzeléseit. A probléma az önjellemzés másik részével, az „eredményességgel” van: nagyon is jól látjuk ugyanis, milyen eredményeket hozott az ő áldásos tevékenységük.

Mi, magyar közgazdászok, akik részt vettünk az elmúlt évtizedek eredményes reformjainak kidolgozásában és megvalósításában, és elkötelezettek vagyunk Magyarország gazdasági felemelkedése és európai integrációja mellett, megdöbbenéssel látva a jelenlegi kormánynak az elemi gazdasági ésszerűséget sutba dobó, a Köztársaság alkotmányát és az Európai Unió normáit semmibe vevő akcióit a nyugdíjrendszer szétverésére, az adórendszer felforgatására és a szükséges reformok további elodázására, tekintettel arra is, hogy a kormány ugyanúgy, ahogy a magánnyugdíjakkal kapcsolatos szándékait a választások előtt titkolta, most is titkolja, hogy ha sikerülne felszámolni a magánnyugdíj-rendszert, mit tervez az állami nyugdíjakkal, és azt is, hogy pótolja-e és hogyan a különadókat, ha azok meghirdetett alkalmazási ideje lejár, minthogy a kormány politikája a gazdasági egyensúly újabb megbomlásával, Magyarország tartós leszakadásával fenyeget, és veszélybe sodorja magyarok millióinak időskori megélhetését,

1. arra bátorítjuk a magánnyugdíj-pénztárak tagjait: tartsanak ki a magánpénztárak mellett, ragaszkodjanak a sok-sok év alatt képzett megtakarításukhoz, öregkori megélhetésük biztos alapjához,

2. támogatunk minden, hazai és európai jogorvoslati lépést a nyugdíjpénztári tagok és a különadókkal sújtott személyek és vállalkozások érdekeinek védelmében;

3. felhívjuk az európai politikai és gazdasági közvéleményt, az Európai Unió felelős tisztségviselőit, hogy vessék latba befolyásukat a jelenlegi magyar kormány kalandor lépéseivel szemben, amelyek ellentétesek azokkal a közösségi normákkal, amelyek követésére Magyarország a csatlakozáskor kötelezettséget vállalt.

Budapest, 2010. november 29.

Bauer Tamás
Békesi László
Bokros Lajos
Csillag István
Mihályi Péter
Petschnig Mária Zita
Simonovits András
Soós Károly Attila

A tisztánlátás kedvéért hadd finomítsuk ezt a képet egy kicsit: hiába állítja interjúiban, hogy ő mindig is ugyanazt mondta, ebből a társaságból Bokros Lajos az egyetlen, aki utólag bizony felmérte az ő nevével fémjelzett gazdaságpolitika és gazdasági csomag óriási hátrányait, és ennek megfelelően változtatott is elképzelésein. A másik hét azonban a nyilvánvaló tények ellenére sem volt képes beismerni, hogy micsoda kudarc a velük fémjelezett elmúlt másfél évtized. És bár Bokros összehasonlíthatatlanul komolyabb figura, mint a többiek, valami elképesztő érzékkel tud rossz társaságba keveredni. Így fordulhat elő, hogy bár ő közgazdasági gondolkodása alapján egy józannak tekinthető ember, rendszerint pontosan azok példálóznak vele, akik oda juttatták az országot, ahol most vagyunk.

Kileng az inga

Az a legszembetűnőbb a levél aláíróiban, akiket úgynevezett „balliberális”, „mértékadó” értelmiséginek szokás tartani, hogy mennyire nem veszik észre, hogy teljesen hiteltelenné váltak. Ők tényleg azt hiszik, hogy továbbra is valami elképesztő tekintéllyel rendelkeznek. (Ha a Véleményvezér olvasói nem találkoztak volna tegnap a fenti nyolc közgazdász nyilatkozatával, nem bennük van a hiba: a 2010-es években ugyanis ez már csak egy mínuszos hír.) Nem látják, hogy az ő frázisaik és toposzaik nem csak, hogy elkoptak, hanem szitokszavakká változtak. A „megszorítás”, a „kiigazítás”, az „állam rossz gazda” és a többi mind-mind olyan kifejezés, melyektől feláll az ember hátán a szőr, hiszen tudjuk, a valóságban ez mit jelentett.

Pontosan az ezekkel a kifejezésekkel eladott gazdaságpolitika juttatta ide az országot, és pontosan ennek a kudarca ágyazott meg a Fidesz mostani hatalmának. A jelenlegi Matolcsy-féle gazdaságpolitika sem más, mint az inga kilengése a másik oldalon. Ezek a közgazdászok önteltségükkel és saját kudarcuk fel nem ismerésével elérték, hogy még az épkézláb gondolataik is hitelüket veszítsék.

Mire volt jó ez a levél?

Az ilyen levelek csak arra jók, hogy mindenkit emlékeztessenek rá, kik juttattak a csőd szélére az országot, ezáltal pedig hiteltelenítsék a jelenlegi kormány közgazdasági ámokfutása elleni tiltakozásokat. Hogy olcsó, de mégis nagyon hatásos érveket adjanak a bértollnokok kezébe, hogy lám, ezért nem szabad a kormány dicsőséges lépéseinek ellenzőivel foglalkozni.

Könyörgünk, vegyék már észre magukat, és vonuljanak magánnyugdíjba!

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!