Szkinhed a szociális bizottság élén, egy kommunista számol le a kommunista alkotmánnyal, egy pártkatona ellenőrzi a kormány költekezését – 2010 egy kifejezetten abszurd év lett.

Folytatjuk 2010 "legjeit" összegyűjtő listáinkat: mostani cikkünkben 2010 legelképesztőbb hazai politikai karrierjei rangsoroljuk. Igen nehéz dolgunk volt, hiszen a 2010-es mezőny rettentően szoros, de az első hely sorsa még így sem lehetett kérdéses. Íme!

5. Sneider Tamás

Sneider Tamás jobbikos politikus önéletrajza szerint a ’90-es évek elején ő volt az elnöke az „első csonkaországi nemzeti ifjúsági szervezetnek” – ami a valóságban azt takarja, hogy Roy néven szkinhedvezérként harcolta végig Egerben a cigány-szkinhed háborút. Pár éve elszámolási vitába keveredett saját szüleivel, akiket gyámság alá akart helyeztetni, egy, a Jobbik gyöngyösi botrányai kapcsán előkerült hangfelvételen pedig arról beszél, hogy „a maffiózókkal is jóban kell lenni.” 2010-ben Magyarországon a választópolgárok, valamint a bizottsági helyeken osztozkodó ellenzéki pártok akaratából a szociális és családi problémák kezelésében sajátos tapasztalatokkal rendelkező Sneider Tamás a magyar Országgyűlés szociális, ifjúsági és családügyi bizottságának elnöke lett, ami valószínűleg a rendszerváltozás utáni magyar politika egyik legabszurdabb és legelképesztőbb karrierje.

4. Pozsgay Imre

A kommunista pártba már Rákosi Mátyás idején, 1950-ben belépő Pozsgay gyakorlatilag mindent elért a szocialista pártszervezetben: tényleg minden plecsnije megvolt, “A Hős Anya” kivételével. Az elmúlt húsz évben kitartóan építi imázsát, miszerint a rendszerváltozáskor ő volt a „jó” kommunista, aki segített békében lebontani a rendszert. Ha azonban alaposabban megnézzük, sokkal inkább úgy tűnik, hogy az utolsó pillanatig az MSZMP és saját pozícióit védelmezte, illetve próbálta átmenteni az új rendszerbe. Például saját egykori magyarázata szerint 1956-ot is azért nevezte népfelkelésnek abban a bizonyos 1989-es interjúban, hogy ne kelljen forradalmat mondania. És tegyük hozzá: a kerekasztal-tárgyalásoknál a pártállam képviseletében többek között éppen ő akadályozta meg, hogy hazánknak akkor teljesen új alkotmánya lehessen. De ugorjunk előre húsz évet! Miért is van szükség most új alkotmányra? A hivatalos magyarázat szerint azért, hogy végre lezárjuk az átmenet „zavaros” húsz évét, és mert a mostani alkotmányunk „kommunista”. Kit kérnek fel 2010-ben az új, a posztkommunizmus korszakát lezáró alkotmány kidolgozására? Persze, hogy Pozsgay Imrét. Elképesztő karrier, elképesztő ország.

Ajánljuk: Az új magyar Alapító Atyák

3. Domokos László

Domokos László 1990-től foglalkozik gazdasági- és pénzügyekkel – politikusként. Hol békéscsabai alpolgármesterként, hol különféle bizottságok pártdelegáltjaként, emellett pedig Békés Megye Önkormányzatának elnökeként tevékenykedett Fidesz-színekben. Domokost gazdasági, pénzügyi szakértőként a szakma nem jegyzi sehol, ahogy sokadvonalbeli Fidesz-káderként sem hallhatta eddig a nevét a szélesebb közvélemény. A magyar Országgyűlés azonban 2010-ben úgy döntött, hogy a fideszes padsorokból választ meg valakit az Állami Számvevőszék, vagyis az állam (és a kormány) pénzügyei felett ellenőrzést gyakorló, nagy hozzáértést igénylő független szervezet élére, és a döntés őrá esett. Bár Domokos esete elsőre talán nem olyan abszurd, mint amikor egy volt szkinhed kerül a szociális bizottság élére, vagy amikor a kommunizmussal leszámolni akaró alkotmányt egy volt kommunista írja, a független, a kormányt is ellenőrző intézmény élére került ismeretlen kormánypárti pártkatona tisztsége az előbbieknél sajnos mégis jóval komolyabb.

2. Selmeczi Gabriella

Amikor már úgy gondoltuk, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok zsarolását, „közösségből kizárását” és hülyének nézését nem lehet túlszárnyalni, akkor jött Selmeczi Gabriella. Az ő nyugdíjvédelmi megbízotti kinevezése világosan megmutatta, hogy a kormány mennyire semmibe veszi a magyar állampolgárokat: egy olyan embert választottak ki ugyanis egy rendkívül bonyolult rendszer rendkívül drasztikus megváltoztatásának elmagyarázására, akinek láthatóan semmi fogalma nincs az egészről. (Selmeczi vonatkozó „szakmai” múltja, hogy az első Orbán-kormány idején egy évig társadalom-biztosítási alapokért felelős államtitkár volt, amíg egy korrupciós botrány miatt távoznia nem kellett.) Selmeczi a sajtótájékoztatóin az elé tett papírokból is rendre alig tudott valamit kiolvasni – emlékezetes módon az mnyp-rendszer által okozott állítólagos kárt például úgy értette félre, mintha valamiféle bűncselekményről lenne szó, és szörnyülködve, kikerekedett szemekkel beszélt róla.

Ajánljuk: A kormány érvei a pénztárak ellen

1. Schmitt Pál

Valószínűleg kevés olvasónk vitatja csak, hogy 2010 legelképesztőbb politikai karrierje egyértelműen Schmitt Pálé. A sem jogi felkészültséggel, sem politikai önállósággal nem rendelkező, de mindig szépen mosolygó karrierdiplomatát a Fidesz szinte már mindennek bevetette, így lett valódi saját teljesítmény nélkül korábban főpolgármester-jelölt, idén pedig házelnök, majd a Magyar Köztársaság Elnöke. Karrierjének számos elképesztő eleme közül mi most csak kettőt emelnénk ki: az egyik, hogy a pályaív a Kádár-rendszertől a Nemzeti Együttműködés Rendszeréig teljesen töretlen. A másik, hogy ennyi évtized után sem derült még ki, hogy vajon mi az, amihez a víváson kívül Schmitt Pál annyira jól ért.

Holnap 2010 legnagyobb hazai bukásait rangsoroljuk!

Sorozatunk eddigi részei:
2010 legpofátlanabb mondatai
2010 legnagyobb belpolitikai csalódásai
2010 legrosszabb világpolitikai fejleményei

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!