A Népszavát és a stop.hu-t cenzúrázzák, a Népszabadságot megelőzte egy megyei lap, a Fühü és talán a galamus.hu is megszűnik. A baloldali sajtót nem a jobboldal győzte le, saját közönsége fordult el tőle. (Fotó: Wiki)
A magyar baloldali sajtó hanyatlása egy újabb szakaszába lépett: a MATESZ első negyedéves adatai szerint többé már nem a Népszabadság Magyarország legolvasottabb közéleti napilapja. Ez a cím mostantól a Kisalföld című megyei lapé, melyet 68 ezer példányban adtak el. Bár a rendszerváltozás (illetve ha pontosak akarunk lenni, a kommunista hatalomátvétel) óta tartó baloldali médiatúlsúly ténylegesen már korábban véget ért, mégis szimbolikusan talán a Népszabadság második helyre szorulása mutatja a legjobban, hogy a magyar sajtó történetében egy korszak bizony lezárult.
Külön érdekes, hogy a Népszabadságot nem egy jobboldali napilap, hanem egy megyei újság előzte meg. A baloldali sajtót ugyanis nem a jobboldal „győzte le”, hanem saját egykori közönsége fordult el tőle. Teljes joggal.
Akik megmaradtak
Már többször megtettük, de érdemes ismét felidézni a baloldal hanyatlásának stációit. Először a baloldali értelmiségi elit szállt ki a csónakból, miután – köszönhetően főleg Gyurcsány Ferencnek – a baloldali kormányok politikája már számukra is teljesen vállalhatatlan lett. Ezt követték a szocialista párt prominensei, majd egyszerű párttagjai, akiknek együtt sikerült lemondásra is kényszeríteniük Gyurcsányt. Addigra azonban már késő volt, ezért a baloldali elit és pártemberek után a választók is kihátráltak az MSZP mögül.
Az elmúlt egy év pedig bebizonyította, hogy bármilyen óriási hibát is követett el a Fidesz-kormány, a választók többé már nem mennek vissza az MSZP-hez. Lehet szépíteni vagy finomkodni, az MSZP ebben a formában halott. Valószínűleg egymás között a szocialista politikusok is elismerik, hogy a megmaradt szavazóik keménymagja leginkább nyugdíjas, volt párttagokból és munkásőrökből, valamint aluliskolázott emberekből áll. Ez a tábor pedig – ha betonbiztos is – egyre öregszik és fogy.
És rájuk már sem egy kormányképes MSZP-t, sem egy ütőképes baloldali médiát nem lehet alapozni.
Forrás: Wiki
Egyedül vagyunk, Tibor!
Az a nagyhatalmú magyar baloldali média, aminek az erejétől egykor minden jobboldali politikus rettegett, elképesztő gyorsasággal veszítette el először közönségét, majd befolyását, végül pedig gazdasági hátterét.
Hogy a 2002-ben még 200 ezres(!) példányszámban eladott Népszabadság mára egy megyei napilap mögé csúszott le, kétségtelenül emblematikus esemény, de nem az egyetlen vonatkozó hír a napokból. Szerdán ugyanis bejelentették azt is, hogy megszűnik a Független Hírügynökség: az a vállalkozás, melytől sokan azt várták, hogy majd kiegyensúlyozó erő lesz a hírszolgáltatásban, és valamiféle katalizátora a baloldali, ellenzéki média magára találásának. Ugyancsak mostanában lett hír, hogy érdeklődés és persze támogatás hiányában a baloldali galamus.hu is a megszűnés szélére került.
Kép: mandiner.hu
De a zsugorodó baloldali médiának más bajokkal is szembe kell néznie, ahogyan ezt nemrég a Gréczy Zsoltot cenzúrázó Népszava és stop.hu esete mutatta. A volt miniszterelnök tanácsadója publicisztikájában és blogbejegyzésében az új pártról ábrándozó Gyurcsányt dicsérte, ezt azonban az MSZP-ben valakik nem vették jó néven, így „letelefonáltak” a szerkesztőségekbe és azonnal leszedették az írásokat. Az üzenet világos: a pártnak nem tetsző baloldali vélemények nem jelenhetnek meg a párthoz közeli orgánumokban. Nem állítjuk, hogy hasonló eset ne történhetne meg más pártok háza táján is, de az biztos, hogy amilyen amatőr balkáni módon az MSZP-ben és a szóban forgó szerkesztőségekben a direkt pártcenzúrát levezényelték, pontosan mutatja, milyen állapotban van az egész magyar baloldali sajtó.
Van tanulság
A magyar baloldali sajtó hanyatlásának oka a hiteltelenné válása, az, hogy mindvégig kiszolgálta az MSZP-t. Nem is volt ezzel baj, míg ment a szekér. De ahogy elkezdett bedőlni a szocialista-liberális csodacsapat, és egyben véglegesen hiteltelenné válni az egész addigi baloldali politika, úgy rántotta magával pórázon tartott médiáját is. A baloldali média nem tudott soha elszakadni „a” párttól, és valójában sosem tudott saját lábára állni. A magyar baloldali sajtó soha nem tudott semmiféle alternatívát felmutatni, mindig csak az aktuális MSZP- vagy SZDSZ-vonal létezett a számára.
Ráadásul borzalmasan provinciális is volt: az aktuális baloldali hitvalláson kívüli gondolkodást cinikusan lenézte, kigúnyolta és megsemmisítendő ellenfélnek tekintette. Igen, ezt is ki kell mondanunk: a magyar politikai árokásást a magyar baloldali sajtó kezdte, amikor minden jobboldali megmozdulást és gondolatot zsigerből mucsainak, sőt fasisztának nevezett már a kezdetektől.
Ez pedig szerencsére zsákutcának bizonyult. A történetben ugyanis az a szép, hogy amint az embereknek elegük lett a baloldali politikából, teljesen természetes módon ebből a sajtóból is elegük lett. Így a baloldali médiára nem az ellenség (értsd: jobboldal) mért halálos csapást, hanem saját közönsége. Ezért aztán a Véleményvezér nem is siratja a magyar baloldali sajtót.
Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.