A biztos kínai befektetések egyelőre eltörpülnek az egyetlen Mercedes-gyár gazdasági jelentősége mellett. A kínai tulajdonú Borsodchem meg kínai hitelt kap: mi ebben a meglepő? (Fotó: Barakonyi Szabolcs/Index)
A kínai miniszterelnök látogatása után kevés szó esett arról, hogy gazdasági szempontból pontosan mi is történt, milyen üzleteket ütött nyélbe a két ország. A Véleményvezérnek ugyanis, ahogyan már arra tegnapi cikkünkben is céloztunk, úgy tűnik, a dolognak nagyobb a füstje, mint a lángja – ami persze nem jelenti azt, hogy mindebből ne lenne a végén semmi. Csak annyit, hogy még nagyon sok mindennek kell történnie és rengeteg feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a nagy szavak valódi gazdasági eredményekben manifesztálódjanak.
Ajánlott írásunk: Kína bevásárolt: jó, de mi van a számlán?
A kínafória után
Nem Magyarország az első európai állam, amelyik lázba jött a hatalmas méretű kínai piac, illetve a gyümölcsöző kínai kapcsolatok gondolatától. A népszerű elképzelés szerint a világ legnépesebb országa már a USA-t megszégyenítő nagyhatalomként tűnik fel. Ráadásul olyan országként, ahol még a munka és a termelés dominál, szemben a dekadens Nyugat spekulációalapú gazdaságával – jól tudjuk, például a magyar miniszterelnök is így gondolkodik. Sokakhoz hasonlóan úgy hiszi, hogy egy központilag vezéreltnek tűnő országban elég a kormánnyal megegyezni, és ez már viszonylag simán biztosítja is az ottani nagyvállalatok kooperációját.
Sajnos vagy nem sajnos, a valóság ettől meglehetősen eltér. Bár a kínai gazdaság óriási, egy főre jutó GDP, azaz általános gazdagság és fejlettség tekintetében jóval Románia mögött kullog. A szegénység és fejletlenség, valamint a tervgazdaság által beépített torz ösztönzőrendszer pedig azt is jelenti, hogy a kínai kormányzati statisztikák teljességgel megbízhatatlanok. Közkeletű becslések szerint például a valódi infláció tíz százalékkal nagyobb, mint a Kínai Nemzeti Bank által publikált adatok. Összehasonlításképpen: az egyébként túlságosan fejlettnek nem nevezhető Románia esetében már a fél százalékos eltérés is meglepőnek számít.
A fejletlenség másik következménye, hogy nem létezik egységes kínai piac: helyette gyakorlatilag harminchárom tartományi piac van különböző törvényekkel, szabályokkal, és nem ritkán eltérő sztenderdekkel. Ami pedig a külföldre lépő kínai vállalatokat illeti, két tucatnyi zászlóshajón kívül a kínai ipar egyelőre nem produkált az ázsiai régióból sikeresen kilépni tudó, világszinten is versenyképes vállalatokat. Kína ettől még egy nagyon fontos piac és a kínai vállalatok között is lehet érdekes és értékes üzleti partnert találni, de a velük való kapcsolat közel sem az a gazdasági csodafegyver, aminek sokan látni szeretnék.
De mit hoztak nekünk?
Ami a hétvégi sajtótájékoztatón bejelentett konkrét együttműködést (lásd a keretest) illeti, némelyik kifejezetten a szokásos „nesze semmi, fogd meg jól”-bejelentés kategóriájába sorolható (egyetértési nyilatkozat, bilaterális üzleti tanács), vagy éppen olyan, melynek gazdasági hatása elenyésző (kulturális együttműködés). Ami pedig a kínai tulajdonú Borsodchem kínai hitelfelvételét illeti, az minden, csak nem meglepő, és amúgy nem sok köze van a kormányzati megállapodáshoz. Kézzel fogható eredménynek leginkább a szolnoki citromsavgyár, a világítótestgyár, illetve a Huawei európai ellátó központjának létrehozása tekinthető.
A szintén bejelentett államkötvény-vásárlást pedig nem lehet igazán értékelni, amíg nem tudjuk a mennyiséget és az árat. Hasonlóképpen sejteni se nagyon lehet, hogy lesz-e valami a légiközlekedésre vonatkozó tervekből.
Mekkora a jelentősége?
Mindezek ellenére a fenti eredmények persze jó dolgok vagy az lehet belőlük, de a biztosan megvalósuló befektetések egyelőre teljességgel eltörpülnek az egyetlen Mercedes-gyár gazdasági jelentősége mellett. Sőt, még ha az összes, akár csak szándékszinten bejelentett beruházás meg is valósul, a kínai vállalatok magyarországi súlya akkor sem fogja még csak meg sem közelíteni mondjuk a holland vállalatokét.
Ettől persze még sok hasznunk származhat a jövőben a Kínával kialakított kapcsolatból, de érdemes perspektívába helyezni a kínai lehetőség mértékét.
Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.