A megszorításalapú válságkezeléstől azt várják, hogy a nép elég szegény legyen ahhoz, hogy ismét megérje termelő tevékenységet is folytatni. Ám ez a stratégia politikai okokból bukásra van ítélve. (Fotó: dapd)

A görög válság eszkalálódása megint ki fogja élezni a válságkezelés mikéntjéről szóló vitákat. Megszorítás vagy élénkítés, euró vagy nemzeti valuta, német út vagy valami más – azonban ezek a kérdések igazából csak a legnagyobb államok szempontjából relevánsak. A kisebb vagy szegényebb európai országoknak nincs valódi választása: náluk a következő tíz évben már az is nagy szó, ha a vízfelszín felett tudnak maradni.

Ajánlott írásunk: Csak nehogy Athén rántson le minket

Mi a baj a pénznyomtatással?

A világ gazdasági közvéleményét jelenleg a „pénznyomtatás vagy megszorítás” vita uralja, ám ez a vita szinte csak az Egyesült Államok esetében lehet valóban érdekes. Ugyanis az USA az egyetlen ország, ahol a „korlátlan” pénznyomtatás akár középtávon is fenntartható stratégia lehet anélkül, hogy a hiperinfláció veszélyével kellene számolni.

Már az euró esetében is más a helyzet: mivel a hiperinfláció az adott valuta értékébe vetett széles körű hit rendkívüli erodálódásának következménye, ezért az szorosan kapcsolódik a vonatkozó ország államába és politikai rendszerébe vetett bizalomhoz. Amennyiben a helyi lakosságnak vagy a külföldnek alapvető kétségei lesznek az ország gazdasági kormányozhatóságát illetően, úgy a pénznyomtatás nagyon gyorsan kontrollálhatatlan folyamatokat indíthat el. Nem véletlen, hogy a legnagyobb hiperinflációs esetek háború utáni, meggyengült államszervezetű országokban következtek be.

Az EU döntéshozatali nehézkessége és politikai korlátai pedig sajnos olyan gyengeségek, amelyek adott esetben könnyen megingathatják az euróba vetett hitet. Így aztán az amerikai típusú pénznyomtatási stratégia jó eséllyel Európában a közös fizetőeszköz nagyon gyors elértéktelenedéséhez vezetne. Ezért, és nem pedig valamilyen, a weimari köztársasághoz kapcsolódó történelmi becsípődés miatt nem hajlandó ezt a stratégiát támogatni Németország.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Mi a baj a megszorításalapú válságkezeléssel?

Természetesen a megszorításalapú válságkezelés ellen felhozott érvek döntő többsége is igaz. Ha mindenki megtakarít, akkor senki nem fog fogyasztani, és abból óhatatlanul recesszió, esetleg még a korábbiaknál is mélyebb válság alakulhat ki. A jelenlegi hivatalos stratégia azt várta a görögöktől, és még mindig azt várja a spanyoloktól vagy a portugáloktól, hogy addig szorítsák a nadrágszíjat, amíg népességük elég szegény nem lesz ahhoz, hogy ismét megérje ott termelő tevékenységet is folytatni.

Nem kell nagy jósnak lenni ahhoz, hogy lássuk, ennek a stratégiának előbb-utóbb politikai akadályai lesznek. Nincs ugyanis olyan kormány, amelyik békeidőben és egy tíz százalékos recesszió után (több év alatt) még egyszer tíz százalékos visszaesést mer ígérni a népnek. Ez a stratégia tehát politikai okokból egyértelmű bukásra van ítélve.

Ha pedig az ember abban a helyzetben van, hogy egy viszonylag nyitott, kicsi vagy közepes méretű ország gazdaságpolitikáját kell meghatároznia, akkor még ennél is kevesebb lehetőség közül választhat. Az ilyen államok számára ugyanis az EU politikája egy adottság, amit meg lehet próbálni befolyásolni, csak teljesen felesleges. Egyébként a megszorítások alternatívájaként emlegetett pénznyomtatáson alapuló expanzió ilyen államokban biztosan és azonnal a nemzeti deviza elértéktelenedését vonná maga után.

Számukra a legjobb stratégia tehát az marad, ha megpróbálják kiszámítani a nagyok lépéseit, és az ezen külső körülmények által meghatározott játéktéren belül próbálnak meg okosak lenni.

Olvasd el ezt is: Görögország után a mi helyünk se biztos

Alkalmazkodás és szerencse

Fontos felismerni, hogy egy ilyen könyezetben egyetlen sikeres gazdasági stratégia sem lehet igazán hosszú életű. A válság túl összetett, a politikai helyzet pedig túl gyorsan változik ahhoz, hogy akár egy nagy országban, de különösen egy kicsiben érdemes legyen hosszú időre lehorgonyozni egyetlen válságkezelési megközelítés mellett. Egy nehezen átlátható, változékony, és sajnos alapvetően reménytelen környezetben, ahol az egész Unió jó esetben is stagnálásra számíthat hosszú-hosszú évekig, csak a legszerencsésebbek és a legszofisztikáltabbak tudnak majd győztesek lenni. A többieknek marad a vízfelszínen maradásért folytatott hosszú küzdelem vagy a görög tragédia.

Ha tetszett, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!

Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.